Kölcsönből törlesztik tartozásaikat

A megélhetési költségek, az energiaárak és a gyógyszerek drágulása miatt egyre nagyobb összegeket kénytelenek kölcsönkérni az aradi nyugdíjasok. A Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárának (CARP) adatai szerint az elmúlt öt év átlagához képest csaknem háromszorosára emelkedett az igényelt kölcsönök értéke, miközben az ügyfelek jelentős része már a korábbi hitelek törlesztésével is küszködik.

Lidia Dan, az aradi CARP elnöke az Agerpres hírügynökségnek elmondta: az utóbbi időszakban egyértelműen érzékelhető, hogy a nyugdíjasoknak egyre nagyobb összegekre van szükségük a havi kiadásaik fedezéséhez.

Míg az elmúlt öt évben egy kölcsön átlagos értéke 2500 lej volt, jelenleg már eléri a 7000 lejt. Az igényelt összegeket 12 havi részletben kell visszafizetni.

„Ez annak a jele, hogy drámaian csökkent a vásárlóerő. A nyugdíjasokat elsősorban a villamos energia és a földgáz árának emelkedése sújtja, de az egyre drágább orvosi kezelések költségei is komoly terhet jelentenek számukra” – nyilatkozta Lidia Dan.

Különösen aggasztó, hogy a kölcsönkérelmezők mintegy egyharmada nem új kiadások fedezésére kér pénzt, hanem azért, hogy visszafizesse korábbi tartozásait. Sokan ugyanis már nem rendelkeznek elegendő jövedelemmel ahhoz, hogy a havi törlesztőrészletet saját forrásból előteremtsék.

A CARP elnöke szerint átlagosan már hat hónappal a kölcsön felvétele után refinanszírozást kérnek az érintettek. Ez azt jelzi, hogy egyre több nyugdíjas kerül olyan pénzügyi helyzetbe, amelyben egyik hitelből próbálja fedezni a másik törlesztését.

A szervezet adatai szerint az idei év első tíz hónapjában több mint 2000 nyugdíjas fordult kölcsönért az intézményhez.

Az intézmény vezetősége arra számít, hogy a téli hónapokban tovább növekszik majd a kölcsönkérelmek száma. A fűtési szezon beköszöntével ugyanis a lakásfenntartási és közüzemi kiadások várhatóan még nagyobb terhet rónak az idősek amúgy is szűkös költségvetésére.

Az önsegélyző pénztárnak mintegy 6500 rendszeresen tagdíjat fizető tagja van a megyében. Közülük minden harmadik vesz igénybe kölcsönt, ami jól mutatja, milyen mértékben váltak a kölcsönös segélypénztárak a nyugdíjasok mindennapi megélhetésének fontos pénzügyi támaszává.

A számok ugyanakkor egy súlyosabb problémára is rávilágítanak: az egyre nagyobb összegű kölcsönök és a korábbi tartozások újrafinanszírozása azt jelzi, hogy sok idős ember számára már nem csupán a rendkívüli kiadások jelentik a gondot, hanem a mindennapi megélhetés biztosítása is egyre nehezebbé válik.