Beteg, elhagyott embert látni fájdalmas dolog, különösen, ha olyanokról van szó, akik korukból vagy más okokból kifolyólag nem tudnak magukon segíteni. Talán a legfájdalmasabb, ha kisgyermekről beszélünk, hisz nekik van szükségük a legtöbb gondoskodásra, törődésre. A szeretet, a gyöngédség, a jó szó elengedhetetlen egy gyermek egészséges fejlődéséhez, vannak azonban, akiket már zsenge korukban megfosztott a sors az anyai szeretettől, a család melegétől. A kórház állandó lakói ők – legyen szó szülészeti vagy gyermekgyógyászati osztályról –, akiket „bennfelejtett” anyjuk, akiktől mint fölös kolonctól szabadult meg, az, aki egykoron vállalta vagy épp csak (mondhatnánk felelőtlenül) „belecsöppent” az anyaság nemes szerepébe.
Arad – Az Arad Megyei Kórház 1-es számú Gyermekgyógyászati osztályon szívbemarkoló látvány fogadja az embert. Az épület lerobbant állapota, a megkopott, rozsdás vaságyak látványa, a repedezett ablakok és a Ceauşescu-korszakot idéző általános hangulat nyomasztó érzést válthat ki a látogatóból. Még belegondolni is rossz, hogy a megye összes beteg kisgyermekét ide hozzák. Az osztályvezető főorvos, dr. Ciurea Rujiţa szerint jelenleg a legnagyobb problémát a helyhiány okozza, az osztály túlzsúfolt, a funkcionalitás szempontjából már rég nem felel meg az európai és közegészségügyi elvárásoknak. Nincs elegendő ágyuk a kisgyermekek kísérőinek, ezért a legtöbbjük egy széken gubbaszkodva kényszerül átvirrasztani az éjszakát. Szintén probléma, hogy a sürgősségi ellátáson kívül nem tudnak megfelelő kezelést nyújtani a krónikus betegeknek. Ennek egyik oka a szükséges gyógyszerek, másrészt a szakemberek hiánya. „A helyhiány miatt a közegészségügyi igazgatóság nem ad ki engedélyt új, a krónikus betegek számára elkülönített ágyakra, így kénytelenek vagyunk egy légtérben kezelni őket, a többi beteggel, ami patológiai szempontból nem éppen célravezető” – nyilatkozta lapunknak a főorvos.
A megyei tanácsnak terve felújítani a gyermekgyógyászatot, az önkormányzat illetékesei szerint már folyamatban van egy nagyszabású modernizálási projekt, melynek részleteit azonban még nem hozhatják nyilvánosságra.
Jelenleg öt, szociálisan hátrányos helyzetű kisgyermeket kezelnek az osztályon, a legkisebb két hónapos, a legidősebb több mint egyéves. Az elmúlt évekhez képest valamelyest javult a helyzet, hisz volt olyan időszak is, amikor egyszerre 12-13 elhagyott kisgyermeket is gondoztak az osztályon. A mostani gyermekek egy részét hivatásos szülők nevelik – vérszerinti anyjuk elhagyta őket –, de vannak köztük olyanok is, akikről bár nem mondott le anyjuk, de időszakonként, különféle ürüggyel be-be viszi őket a kórházba, majd napokig vagy hetekig feléjük se néz. A kórházban ugyanis jobb ellátást kapnak, mint saját családjukban. Ezek az anyák kijátsszák a törvényt, nem gondoskodnak kellőképpen gyermekükről, de le sem mondanak róla, mert szükségük van az állami támogatásra. Egy ilyen helyzet áll fenn az egyik, egyéves és két hónapos gyermekkel, akit élete során már 14-szer (!) utaltak be a kórházba ilyen-olyan betegséggel. Jelenleg is ott ápolják, látogatásunkkor egy fertőzőbetegséggel kezelték, önkéntes orvostanhallgatók kenegették sebekkel borított kis testét. Más kérdés, hogy epidemiológiai szempontból ez milyen hatással van a többi beutalt kisgyermekre. „Elméletileg a gyermeket sok esetben otthon is lehetne kezelni, mi azonban nem vállalhatjuk azt a kockázatot, hogy visszautasítsuk, mert a szülei hanyagsága miatt állapota súlyosbodhat, és az a mi felelősségünk. Nálunk van, ki gondoskodjon róla, ráadásul meleg ételt is kap. Ezek az esetek a legsúlyosabbak, hisz míg az elhagyott gyermekeket viszonylag rövid időn belül sikerül állami gondozásba – nevelőszülőkhöz – helyezni, emezeknek a sorsa bizonytalan, hisz anyjuk nem akar lemondani róluk, mégis időnként a személyzetre bízza őket, így gyakran a kórházban nőnek fel” – mondja az osztályvezető, aki szerint van, hogy hetekig nem találják az anyát, mert egyik lakhelyről a másikra vándorol.
25%-kal nőtt a szülészeten hagyott kisbabák száma
A megyei gyermekvédelmi igazgatóság illetékesei szerint a szociális gondozók munkájának, illetve a partnerintézményekkel fenntartott együttműködésnek köszönhetően az utóbbi években sikerült elérni azt, hogy az elhagyott gyermekeknek ne kelljen hosszú hónapokat – akár éveket, mint hajdanán – a kórházban tölteniük. 0-3 éves kor között ezek az emberkék rendszerint hivatásos szülőkhöz kerülnek, később családi jellegű központokba, jobb esetben örökbe fogadják őket.
Stark Erika, az Arad Megyei Gyermekvédelmi és Szociális Főigazgatóság vezetője a Nyugati Jelennek elmondta, gyakran előfordul, hogy csak hosszú napok után értesülnek a kórházban „felejtett” betegekről, mégpedig azért, mert a kórházi személyzetnek is időre van szüksége ahhoz, hogy egy gyermek-elhagyásos esetet megállapítson. S bár az alkalmazottaknak van már némi tapasztalatuk, nem minden esetben tudják „leolvasni” egy anyáról, hogy annak éppen mi a szándéka beutalandó gyermekével. Olyan is volt, hogy az orvosok értesítették a gyámhatóságot, de mire a gyermekért mentek volna, az újabb fertőzést kapott el a többi betegtől. Ördögi kör ez, ami sokszor meghaladja a szociális munkát végzők képességeit. Olykor komoly nyomozói munkára van szükség ahhoz, hogy egy-egy gyermek anyját felkutassák, ennek érdekében a gyermekvédők szoros kapcsolatot tartanak fenn az önkormányzatokkal és a rendőrséggel is. Az igazgatóság munkatársai, pontosabban a szociális gondozók szinte naponta látogatják a gyermekosztályt, de a szülészetet is és igyekeznek nyomon követni az ún. szociális eseteket, ahol fennállhat a gyermekelhagyás veszélye.
A statisztikák szerint a gyermekvédelmi igazgatósághoz a 2014-es év során a megyei kórház két gyermekgyógyászati osztályáról összesen 61 bejelentés érkezett. Ebből 8 fizikai bántalmazásra, 1 szexuális visszaélésre, 52 pedig gyermekelhagyásra vonatkozott. A 61-ből 39 esetben a gyermeket visszahelyezték a családjába, 22 gyermek állami gondozásba került.
Ami a szülészetet illeti, 2013-hoz képest tavaly 25%-kal nőtt az elhagyott kisbabák száma. 2014-ben összesen 34 gyermeket hagyott ott az anyja a szülés után. Ennek ellenére, végül 7 kisgyermeket visszaküldtek a családba, a többi hivatásos nevelőszülőhöz került. A legtöbb bosszúságot a más megyékből származó, de Aradon szülő anyák okozzák, hisz őket a legnehezebb előkeríteni. A gyermeküket tavaly elhagyó anyák zöme például Sălaj megyéből és annak környékéről származik.
Hozzászólások