Kormánypénzek helyett a pályázatokban bizakodnak

Simándi Sándor nagyzerindi polgármesterrel az elmúlt évben elért eredményeket, illetve az idei elképzeléseket vesszük számba, amelyeknek a véglegesítése az idei költségvetés ismeretében történik meg.

– Milyen évet zárt a Feketegyarmatot is magába foglaló Nagyzerind község?

– Meglehetősen jó évet tudhatunk magunk mögött, mert a Nagyzerind–Dénesmajor közötti útnak a felújítása nagyban megnövelte a községnek a költségvetését, ami azt jelenti, a nagy tervünk megvalósult. Nem minden tekintetben beszélhetünk sikerről, ugyanis az 577-es Program által finanszírozott utcaaszfaltozásra jelentéktelen pénzt kaptunk. Befejeztük ugyan a nagyzerindi óvodaépületnek a felújítását, amihez azonban továbbra sem érkezett meg az állami támogatás. A négyéves programra három évvel ezelőtt kaptunk egy összeget, amiből felújítottuk a feketegyarmati óvoda épületét. A kivitelező a saját pénzén felújította a nagyzerindi óvoda épületét is abban a reményben, hogy megérkezik a beígért kormánypénz. Azt azonban továbbra sem folyósították, ezért több mint 600 ezer lejjel tartozunk a kivitelezőnek, akit megkerestem és megígértem: a dénesmajori útra felvett hitelt miután kiegyenlítjük a pályázati támogatásból, kifizetjük az óvodaépület felújításának a költségeit. Amint azonban utólag kiderült, a minisztérium nem engedi meg, hogy az út hitelkeretéből kifizessük az épület felújítását, ezért amint a pénzt visszakapjuk a pályázati finanszírozásból, azt vissza kell fizetnünk a CEC Banknak, majd egy új hitelkeretből fizethetjük ki az épület felújítását. Tehát bonyolultabb procedúrát, több időt igényel a jelzett munkálatoknak a kifizetése. Nem tartozik a községi költségvetésbe, de a biztonságunkat szolgálják a kormánypénzből finanszírozott folyópart konszolidációs munkálatai, amelyek értesüléseim szerint a végéhez közelednek. Már csupán pár száz méter hosszan kell belülről kőburkolattal kibélelni a folyópartot, továbbá be kell fejezni a part nagyzerindi és feketegyarmati oldalán lévő talajvíznek az elvezetését szolgáló lefolyórendszert, amelyiknek a csövei sok helyen le vannak fektetve, az aknák azonban még nincsen megépülve. Idén valószínűleg befejeződnek a munkálatok. Az elmúlt évben három pályázatot nyújtottunk be az EU által támogatott határon átívelő programban, de egyik sem nyert támogatást. Közülük egyik, az utcaaszfaltozási projekt még a várakozó listán található. Ha a nyertesek között kerülnek olyanok, akik visszalépnek, vagy nem lesz pénzük fedezni a projekthez szükséges önrészt, mi is sorra kerülhetünk, de őszintén szólva nem sok esélyt látok rá.

– Más fejlesztési perspektívát lát-e a 2013-as évre?

– Abban bízunk, hogy már idén megjelennek a 2014–2020-as időszakra vonatkozó határokon átnyúló pályázati programok, amelyben év végéig újabb pályázatokat nyújthatunk be, vagy a tavaly nyeretleneket átalakítva, újra letesszük őket.

– Mi a helyzet az országhatáron áthaladó kerékpárút megépítésének a pályázatával?

– A kerékpárútnak a tervezése folyamatban van, április közepére el is készülhet. Az 1.2.5-ös intézkedéssel összhangban idén megépítjük a vasúti megállótól a községközpontba vezető mezőgazdasági jellegű aszfaltos utat, ami nagyban megkönnyíti a községbeli mezőgazdasági gépeknek és lovas fogatoknak a közlekedését, amit a továbbiakban nem lesznek kénytelenek a forgalmas főúton lebonyolítani. Abban is bízunk, hogy idén az 5.7.7-es Programban is kapunk pénzt. Értesüléseim szerint a miniszterelnök ezt a programot le akarja zárni, amit csak úgy tehet meg, hogy a programban szereplőknek kiutalja a szükséges pénzt. Az 1997-ben indult program helyett bizonyára beindítanak egy másikat, amelyiknek a támogatására ugyancsak számítunk. E tekintetben bizonytalanok is vagyunk, mert nem tudjuk, megkapjuk-e a beígért támogatást, ráadásul a jelzett projektben való részvételünk miatt ugyanarra a célra nem pályázhatunk máshova. Jó lenne biztosra tudni: ha innen nem kapunk pénzt, máshol pályázhassunk. A nyeretlen pályázataink, a gabonatároló megépítése, a 6 kilométeres utcaaszfaltozás második rétegének a megvalósítása, ha az 5.7.7-es szerint nem kap finanszírozást, módosítjuk a pályázatot, majd más, köves utak első aszfaltrétegére kérünk támogatást. A harmadik nyeretlen projektünk az egykori határőr laktanyának a faluturizmus céljaira történő átalakítására, teljes felújítására vonatkozik. Az anyaországi partnereinkkel fenntartott jó viszony, illetve a közös érdek további határon átívelő projekteknek a közös elkészítésére sarkall, amelyek jóvoltából bízom a jelzett céljainknak a megvalósításában.

– A megyei tanácstól kapott támogatásoknak a mérvadóját, az ingatlan-, illetve járműadókat tavaly milyen arányban sikerült behajtani?

– 90% fölött teljesítettük, de olyan évünk is volt, amikor ennél magasabb százalékot értünk el. Két nagy adófizetőnk közül, a legelőket bérlő temesvári cég állítólag internetes gondok miatt nem tudta tavaly átutalni az adót. A fizetési meghagyást már kétszer elküldték, de a pénz még nem érkezett meg, ugyanakkor egyik legelőbérlő juhász sem fizetett még, ezért a szokásos 95-79%-os adóbehajtási arány helyett csupán 90% körüli várható.

– Be lehet-e hajtani rajtuk a jelzett pénzeket?

– Bízom, hogy igen, mivel eddig nem adódtak velük ilyen jellegű gondjaink. Ami az idei terveinket illeti, a költségvetés megszületéséig várakozó pozícióba helyezkedünk, kormánytámogatásban nem igazán bízunk, de a pályázati lehetőségeket, különösen a határon átívelőket messzemenően ki akarjuk használni.

– Köszönöm szépen a beszélgetést.