Kötélhúzás helyett összetartást!

Idén választási kampányoktól, politikai csatározásoktól mentesen, amolyan csendesen-nyugodtan zajlott az Aradi Magyar Majális, amelyet tizenkettedik alkalommal szervezett meg az RMDSZ Arad megyei szervezete és a Szabadság-szobor Egyesület, a Városi Tanács támogatásával. 

Mindez még véletlenül sem jelenti azt, hogy netán unalomba fulladt volna, ugyanis egyrészt a szervezők ez alkalommal is gondoskodtak a meglepetésekről, másrészt, aki már részt vett az aradi majálison, az többnyire visszatér, aki meg még nem, azt kicsalja a kíváncsiság. Mindenesetre, azt már elöljáróban ki kell emelni, hogy ezúttal a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt helyeztek a biztonságra, alapozva ebben a rendőrség tapasztalataira, és egy mentőkocsi is mindvégig a helyszínen tartózkodott; szerencsére nem volt szükség a beavatkozására.

Amint azt már megszokhattuk, a bemelegítő tornára már jóval napkelte sor után került Erdélyi Kinga tornatanár vezényletével; a mozgásra vágyók között megtaláltunk nagymamákat és unokákat is, a hangulatot csak emelte a Csiky Gergely Főgimnázium Zumba csapatának közreműködése.

Ebben az esztendőben kivételesen éppen május elsején, a munka napján került sor az immár hagyományos aradi magyar majálisra a már jól megszokott helyen, a városligeti gokart-pályán. Talán ez, no meg a zavartalanul szép idő is magyarázza, hogy talán a megszokottnál is többen jöttek el, és nemcsak nézelődni, netán meginni egy pohár sört, találkozni néhány ismerőssel-baráttal, hanem kisebb-nagyobb társasággal, egész napos ittlétre – nyilván magukkal hozva az ehhez szükséges „kellékeket”.

Ha már meglepetésekről tettem említést a bevezetőben, ez mindenképp az a sok változatos program volt, amit a gyerekeknek biztosítottak. És itt elsősorban a különböző korosztályoknak szervezett vetélkedőkre gondolok, ahol a legkülönfélébb képességeiket próbálhatták ki gondos felügyelet alatt. Voltak labdajátékok, kerékpár- és akadályverseny, célba lövés, hullahopp.

Mindeközben a gyerekekre más érdekességek is vártak. Ujj Éva békéscsabai iparművész Kurunczi Enikő, a Csiky tanítója segítségével kézműves foglalkozást tartottak, ahol a gyöngyfűzéstől, a tűpárnavarráson át a gyékényből való hajó- és tutajkészítésig sok mindent kipróbáltattak. És hogy a szülők se unatkozzanak közben, ők ördöglakatokkal, ügyességi játékokkal próbálkozhattak – több-kevesebb sikerrel.

Közvetlen mellettük, a Romániai Máltai Segélyszolgálat Takács Márta jóvoltából vonzó arcfestészetet kínált, tőszomszédságukban a közkedvelt máltai tombola várta az érdeklődőket.

A gyerekek szórakoztatását műanyag csúszda és „dühöngő” is szolgálta.

Egymást követték a kerületek között meghirdetett összetett verseny számai: a családi vetélkedő, a röplabdabajnokság, a kötélhúzás verseny, bográcsgulyásfőző verseny, a sörivás, a Tiéd a színpad... Ehhez feltétlenül szükséges volt, hogy már rotyogjanak a finom falatok a bográcsokban.

Nagy érdeklődés övezte a családi vetélkedőt, ahol unokától nagyszülőig mindenkinek jutott feladat: foci-, kosár- és teniszlabda-vezetés párosban – „picit” nehezítve úgy, hogy a párok egy-egy lábát összekötötték... Volt emiatt néhány kellemetlen bukás, ám az elsősegélynyújtáshoz nem kellett a mentősök segítségét kérni.

A bevezetőben említett elővigyázatossági intézkedések – védőkordon, záró rács, hangosbemondói figyelmeztetések stb. – ellenére a szervezőknek igencsak oda kellett figyelniük a versenyzők biztonságára, ugyanis elég sokan, felnőttek is!, minderre fittyet hánytak.

Visszatérő vendégként üdvözölhettük a nagyzerindi Szénási Ferenc és felesége, Zsuzsánna mézeskalácsos standját, ahol ezúttal csak Zsuzsánna „tartotta a frontot”; a már ismert és kedvelt illatos mézeskalácsokon és háziszőttes tarisznyákon (szütyőkön) kívül ezúttal festett üvegeket és kézi hímzésű levendulazacskókat is kínált – szép sikerrel – megvételre. Ráadásul a különböző rendezvényeken részt vevő gyerekek az ajándékcsomagban a csokoládé mellett egy-egy Szénási-mézeskalácsot is találtak.

A bográcsosok között téblábolva érdekes volt megfigyelni, hogy szinte mindegyik más-más nevet ad a főztjének, amely különben a többitől csak az összetételében különbözik, az elkészítési módjában alig: pörkölt, paprikás, bográcsos elnevezések hangzottak el, de volt, aki bevallotta, végül majd székelygulyás lesz a végeredmény. A versenybe benevezőkön kívül sokan csak úgy, privátilag ügyködtek, de ez nem számít, csak az eredmény: egy finom étel.

A sztár hús ezúttal is a sertés volt, itt-ott ezzel-azzal megkeverve.

Pernyáva színeiben Katona Béla most is fazékban, energiatakarékos és környezetkímélő metanollal főzte sertéspörköltjét, a Maros-partiak Székely Andrea sertés-galuskás-burgonyás bográcsosát kóstolhatták, ráadásul egy gombával dúsított változatban is. Az újaradiak is két változattal rukkoltak elő: Tóth Piroska „tükrös” sertéspörköltet készített, a Méhkerékről érkezett magyarországi vendégek őzpaprikással kedveskedtek – Balog Géza „előadásában”. A vlaicu-ségaiak sertésbográcsosa igazi közösségi munkában készült el Kosnitz Mária, Vinczellér Erzsébet, Kocsis József és Pintér Mária kerületi elnök közreműködésével.

Elérkezett azonban az igazság pillanata is, amikor a Bognár Levente megyei RMDSZ-elnök vezette, a Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke és Király András államtitkár, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke összetételű zsűri megízlelte az étkeket.

Amint mondani szokás és illik: nehéz döntés volt, végül az újaradiak „tükrös” sertéspörköltje került ki győztesen.

A versenyen kívüli bográcsosok közül részvételi díjat kapott, többek között, a Nyugati Jelen és az Aradi Hírek csapata. Kurjatkó Péter, a Nyugati Jelent kiadó Occident Media igazgatója nyilvánosan sorsolta ki azoknak az olvasóknak a nevét, akik egy-egy tál bográcsost nyertek Balta János főztjéből.

A különböző próbák győzteseit egyénileg is díjazták, az összetett versenyben ezúttal az újaradi csapat átvette a vándorkupát a gáj–séga–buzsák–kakasvárosiaktól, a résztvevő kerületek csapatai oklevelet kaptak.

Az összetett verseny egyik számában, a kötélhúzásban történt egy kis incidens, amikor is a gájiak rákérdeztek: hány újaradi van az újaradi csapatban? Erre az újaradiak bejelentették: visszalépnek a próbától. Bognár Levente diplomáciájára volt szükség ahhoz, hogy végül ne „kötélhúzás, hanem összetartás” legyen a végén.

Az Aradi Hírek hírportálnak a legeslegutolsó pillanatig sikerült titokban tartania, hogy a férfi-nő párosnak meghirdetett labdás versenyben mi is lesz a feladat. Végül a páros nő tagjának kellett dekáznia, amit Spier Tünde, a Csiky matematikatanára nyert meg négy érintéssel, és ezzel együtt az Aranycsapat jobbhátvédje, Buzánszky Jenő által aradi látogatásakor aláírt Adidas-labdát.

A „nélkülözhetetlen” gépzenén kívül a majális idején többször is szórakoztatta a közönséget a Partium zenekar, amelyre az igazi erőpróba a nap végén várt, amikor már teljes felállásban – a Krieb Róbert (Galsa), Papp Ádám és Bartha Attila (Nagyiratos) Almási Gábor (Kisiratos), Szenes András (Dombegyház) és Boros Linda (Arad) összetételben szórakoztatta a közönséget este 11 óra utánig.

Mint mindig, a szervezés ezúttal is csapatmunka volt, amelyből az RMDSZ megyei szervezetének egész vezetősége kivette a részét, ám külön meg kell említeni azokat a tornatanárokat, akik oroszlánrészt vállaltak különböző vetélkedők lebonyolításában: Erdélyi Kinga, Erdei Emese, Jázbinszky Gábor, Berki Fláviusz és Simion Jarco.

Búcsúzáskor szinte mindenki azt mondta: jövőre találkozzunk ugyanitt!