Közösséggé formálódás

Barna Jánosné, a magyarországi Békéssámson, Nagyzerind testvértelepülésének polgármestere visszatérő vendége az itteni falunapoknak. 

Szombaton, az idei rendezvénysorozat első napján egy közvetlen beszélgetésen azt mondta: mindig öröm számára, amikor ilyen, gazdasági válságos időkben valahol valamilyen létesítményt felavatnak. Nos, ezúttal itt kettőre is sor került: a községközpont főterén egy játszóteret, illetve a Feketegyarmat fél vezető úton a műfüves futballpályát adtak át rendeltetésének.

Immár harmadszor ébredtek a nagyzerindiek, valamint a feketegyarmatiak a szarvasi Hagyományőrző Fúvósegyüttes zenéjére. Vezetőjük, Szabados Tóth Gáborral az élen ezúttal összesen 19-en tudtak eleget tenni a meghívásnak, traktor vontatta utánfutón járták a két település utcáit, és hívogatták a rendezvényekre a lakosokat.

Bár már korábban is tartottak falunapokat, a község mindkét települését átfogó rendezvények nyolc évre tekintenek vissza. Ez elég idő ahhoz, hogy bizonyos tapasztalatok is leszűrődjenek, amelyekből a továbbiakban akár tanulni is lehet.

Az ambícióktól sem mentes településközti viszony miatt döntöttek annak idején a közös rendezvények, illetve a helyszínek megosztása mellett. Mostanra kiderült, hogy a legjobb szándék mellett, az események időpontjának olykori egybeesése, a helyszínek közti közlekedés időnként gondokat okozhat. Aztán bizonyos rendezvények – ilyen, például, a fogathajtó verseny – kifulladtak, az újdonságok sokkal jobban vonzzák nemcsak a helybelieket, hanem környékbelieket, sőt a távolabbról érkezőket is.

Nos, ilyen újdonságot jelent a műfüves futballpálya, amely mellé minden igényt kielégítő kiszolgáló épületet is emeltek öltözőkkel, mellékhelyiségekkel, fürdővel. Amint azt Simándi Sándor polgármester elmondta: a kispálya focin kívül kézilabdára is alkalmas, bár nem fedett, a kerítés, valamint a tetőháló minden biztonságot feltételez. A Régiós Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium falusi sportlétesítményeket támogató programja keretében megépült sportbázis a községháza kezelésében van, most már „csak” a működtetését, karbantartását kell biztosítani, ami nem kis gond, és azt csak annak a minél jobb kihasználásával lehet elképzelni. A helyi iskolák igény szerint ingyen használhatják majd, ám külső bérlők esetén azoknak használati díjat kell fizetniük. Ebből remélik majd fedezni akár egy esetleges gondnok fizetését is.

A hajnali zenés ébresztő után tehát az első esemény műfüves pálya avatása volt, amelyen Simándi Sándorral együtt részt vett Eusebiu Pistru, a megyei tanács alelnöke, valamint Iosif Matula európai parlamenti képviselő. Utána mindhárman átvonultak a községközpontba, hogy a hintákat, libikókákat, csúszdákat magába foglaló játszóteret is felavassák.

A gyerekek nem kérették magukat, igen gyorsan birtokba vették azt. Mint ahogy a műfüves pályán is – igaz már vasárnap – szintén beindult az élet: Téglás Róbert testnevelő tanár kis dzsúdósai és Doboş Georgeta nyelvtanár pomponosai szórakoztatták a szépszámú közönséget. Erre mondta jogosan Simándi polgármester: az emberek az újra harapnak!

De maradjunk még a szombatnál!

A feketegyarmati focipályán a már említett avatókkal szinte egy időben indult a fogathajtó és a bográcsfőző verseny, amelyek – a már érintett érvek miatt is – idén kevesebb résztvevőt vonzottak.

A bográcsfőző versenyen öt csapat vett részt, végül birkapörköltjével Sándor Károly és együttese nyerte – az ő és Komlósi Imréék főztjét ették a fogatosok. A többi csapat inkább a sertés-, illetve marhahúsra „esküdött”.

A fogathajtó verseny tizenegy résztvevője közül hárman megosztották egymás között a helyezéseket: akadályhajtásban a sorrendBántó Attila (Szalonta), Máthé Lajos (Árpád) és Major Imre (Szalonta), míg vadászhajtásban Máthé Lajos, Bántó Attila és Major Imre volt.

Ezután következett az Erős János próba, amely ezúttal még csak kötélhúzásban merült ki: a Kígyó és a Dugó csapata közül ezúttal a Kígyó győzött.

Az autós ügyességi verseny nehéz pályán zajlott, érdekessége volt, 13 és 17 éves résztvevője is, a kihívásoknak a legjobban és leggyorsabban a nagyzerindi Szénási Ákos tett eleget.

Rövidebb-hosszabb ebédszünet után a program Nagyzerind főterén folytatódott, ahol előbb a gyulai BMX-csapat mutatta be ügyességét és rátermettségét, aztán a szintén visszatérő Gergely Sanyi kápráztatta el motoros bemutatójával a közönséget.

Már esteledett, amikor a zerindi iskolaudvaron előbb a simonyifalvi Mucsi Bettina énekelt, majd a székelyföldi Tomy és a romalányok arattak vastapsos sikert, a fő attrakciónak beharangozott, sepsiszentgyörgyi Insect koncertjét sajnálatos műszaki hiba zavarta meg – ilyenek, sajnos, a vasárnapi műsor idején is előfordultak. A látványos éjféli tűzijáték után a nagyszalontai Basic Face szórakoztatta a közönséget, amely aztán hajnalig bulizhatott DJ Henrikkel.

Vasárnap délelőtt elmaradt a nagyzerindi piactérre meghirdetett hagyományos termékek vására, csak délután jelent meg a helybeli Szénási Ferenc mézeskalácsaival, valamint egy kisjenői, kézzel készített ékszereket gyártó és forgalmazó vállalkozó.

Közben hat csapat részvételével zajlott a körmérkőzéses futball torna, amelyet végül ifj. Pap János feketegyarmati csapata nyert meg a zerindi roma csapat legyőzésével a döntőben.

Ekkor már javában készültek az idei falunapok leglátványosabb ígérkező eseménysorozatára. A térre kihelyezett szabadtéri színpadon sorra léptek fel a feketegyarmati óvodások, akik Kasza Ilona óvónő betanításában kacsatáncot adtak elő, a gyarmati I–IV. osztályosok Csáky Appolónia tanítónő felkészítésében Szalma, széna címmel egy székely népmese feldolgozását mutatták be, a zerindi óvodások Szilágyi Ildikó vezetésével magyar táncokat adtak elő operettslágerekre. A Körösközből is jöttek azonban vendégek: Ágyáról a Tőzike néptánccsoport Erdős Márta tanárnő irányításával többször színpadra léptek, szatmári tánccal, imrégi karikázóval, dél-alföldi tánccal, Simonyifalváról a Leveles néptánccsoport Farkas Tamás koreográfiájával szatmári táncokat mutatott be.

Szép sikert aratott a zerindi I–IV.-sek Esernyőtánca Kasza Rozália és Papp Márta betanításában. Békéscsabáról is „besegítettek”: Szilágyi András, Bátori Sándor és Móricz Bence verbunkos összeállításukat tapsolták vissza.

Corbei Pamela hastánca külön egzotikumot jelentett.

Már estébe hajlott az idő, amikor a vasárnapi rendezvények első része lezárult. A színpadon Simándi Sándor polgármester és a vendégként jelenlévő Bognár Levente aradi alpolgármester egymás után adta át a résztvevőknek a községháza alkalmi Díszoklevelét.

Bognár Levente pár mondatos köszöntőjében a magyar hagyományok megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet, amire itt, láthatóan hangsúlyt helyeznek.

Az esti program előtt Sándor Lajos egyszemélyes Gyarmat Bandje szórakoztatta a közönséget, majd folytatódott a helybeliek – tanulók, fiatalok és örök fiatalok – seregszemléje.

Előbb a szép emlékű, ma már csak háromtagú – Pap Sándor, ifj. Pap Sándor és Higyed Ferenc összetételű – zerindi citerazenekar teremtette meg a hangulatot a továbbiakhoz. Ezután a Kis Ibolya együttes mutatott be kanásztáncot Kővári Enikő betanításában, aztán következhetett Pete László Miklós a Szép vargáné című vásári komédiája a zerindi és gyarmati színjátszók előadásában, Kiss Csilla magyartanárnő felkészítésében – kirobbanó sikerrel.

A kisiratosi Gyöngyvirág műsora Mészár Klementína betanításában csak egy kis epizódus volt, mert folytatták a helybeliek: Seprődi Kiss Ágnes népi játékát színjátszók és az Ibolya táncegyüttes együttesen vitte színre, aztán jött a felnőttek Kék Ibolya tánccsoportja. Igazi meglepetést szerzett a frissen megalakult Pro romále együttes cigánytánc-összeállítása.

A nagyzerindi és feketegyarmati falunapokat a nagyszalontai Wrong Way együttes műsora, majd a hajnalig tartó retró-diszkó zárta.

Végezetül egy kis összegzés. Más sokszor voltam falunapokon a Fekete-Körös-parti községben. A mostani volt számomra talán az első, ahol a megszokott rendezvényeken kívül – ráadásul iskolai szünetben! – pedagógusok, gyerekek ilyen mértékben belefolytak volna az eseményekbe. Kiss Csilla magyartanárnő nevét csak egyszer említettem, pedig egybehangzóan ő volt mindennek az ötletgazdája. Nem kis erőfeszítéssel, de sikerült elképzeléseit elfogadtatni, és megszerezni a megvalósításhoz szükséges támogatást is.

A rendezvényeket a községi tanács támogatta anyagilag, különböző költségekhez a Pro Zerind Egyesület is hozzájárult. Mindez azonban nem lehetett volna elég, mindezt nem övezte volta a község két települése lakosainak, valamint a környékbelieknek az érdeklődése.

Úgy néz ki, jó úton járnak, de sok kitartás kell még a folytatáshoz, az igazi közösségi formálódáshoz!