Közügyként állni az érdekképviselethez

Faragó Péterrel, az RMDSZ Arad megyei szervezetének az elnökével az érdekvédelmi szövetség tavalyi munkáját értékeljük, illetve az idei terveit vesszük számba.

– Elnök úr, milyen évnek tekinti a mögöttünk lévőt?

– 2015 választásoktól mentes év volt a megyei szervezet életében, ezért meghatározta a működését is, hiszen nem kellett többletenergiát fordítani a választások megszervezésére. Véleményem szerint az elmúlt év sikeres, egyben hasznos volt a megyei szervezet, de a helybeli magyarság életében is.

– Részletezné is e munkát?

– E tevékenységet több részre kell osztanunk, hiszen külön kell beszélnünk a megyei szervezet önkormányzati tisztségviselői által végzett munkáról, amelynek az eredménye minden településen meglátszik. Mert annak ellenére, hogy az elmúlt év nem volt számunkra könnyű időszak, a településeink szinte mindegyikében megújult, megszépült vagy épült valami. Ezek a dolgok viszont meghatározzák egy közösség hétköznapi életét is.

– Honnan voltak hozzájuk az erőforrások?

– A fejlesztések legtöbbje helyi erőforrásokból valósult meg, hiszen az RMDSZ nem lévén kormányon, a településeink nem részesültek központi támogatásban. Ezért a megyei tanácsban lévő képviselőink által kilobbizott pénzekből, illetve helyi erőforrásokból valósultak meg a jelzett fejlesztések. Amennyi erőnk volt az önkormányzatokban, illetve a megyei tanácsban, olyan arányban tudtunk pénzt szerezni a helyi tervek, elképzelések megvalósítására is. Tisztségviselőink 2015-ben elvégezték a választóik által rájuk bízott munkát, az anyagi lehetőségekkel jól gazdálkodva, amire büszkék is lehetnek.

Az RMDSZ által tavaly végzett munkának egy másik vetülete a megyében hagyományosan megszervezett kulturális rendezvényeknek a támogatása volt. Ez azt jelenti, hogy a helyi lehetőségek arányában rendszeresen támogatásokat tudtunk szerezni annak érdekében, hogy a magyarlakta településeken a lehető legszebb, legszínesebb programokat tudjanak szervezni. A jelzett kulturális rendezvényeket a civilszervezeteinkkel, az egyházainkkal és a magyar oktatási intézményeinkkel együtt szerveztük.

– Hogyan támogatták a megyebeli anyanyelvű oktatást?

– Az RMDSZ Arad megyei szervezetének a tevékenységében külön prioritás a magyar nyelvű oktatásnak a támogatása, ami több szinten nyilvánul meg. Az elmúlt ősszel, tanévkezdéskor hatalmas gondok voltak a gyermeklétszámmal. Sajnos, annyira kevés a megyében a magyar gyermek, hogy tanévkezdéskor néhány napig úgy nézett ki, hogy 4-5 iskolánkban osztályokat kell összevonni. Ennek a kivédéséhez szinte kéthetes harc, lobbizás volt szükséges bukaresti szinten. Végül is fellélegezhettünk, mert tavaly a megyében nem vontak össze magyar osztályokat. Erre az oktatási törvény lehetőséget biztosít, csakhogy a törvénynek az alkalmazása nemcsak tavaly, hanem valószínűleg idén sem fog zökkenőmentesen megtörténni. Azért, mert sok helyen a minimális létszám alatti osztályok működnek, miközben a szülők részéről mindenhol megvan a jogos igény, hogy a gyermekeik ne összevont osztályokban tanuljanak. Ezt mi is így gondoljuk, ezért évente mindent megteszünk, hogy a magyar nyelvű oktatásban részt vevő diákok a lehető legjobb feltételek között tanulhassanak, aminek a biztosításáért az önkormányzatok mindent megtettek. Ezzel együtt a magyar diákok folyamatos fogyása minden évben komoly gondot jelent. Ugyancsak az iskolához köthető a tavaly beindított Iskolatáska programunk, melynek értelmében minden Arad megyei magyar előkészítő osztályba beíratott gyermek kapott egy-egy tanszercsomagot. A programot folytatni szeretnénk, mert szerintem minden családnak jól jött, hogy a pedagógusokkal megbeszélt szükségletek alapján, minden iskolába induló gyermek kapott egy 60 lej értékű tanszercsomagot.

Választási előkészületek

– Tavaly tettek-e előkészületeket az idén esedékes két választásra?

– Hogyne, hiszen beindítottuk azt a konzultáció-sorozatot, melynek jóvoltából a megyében működő szervezeteinken keresztül megpróbáltunk a legtöbb magyart családhoz eljutni egy kérdőívvel. Ezt kitöltve véleményt mondhattak az RMDSZ, illetve önkormányzati tisztségviselőinek a munkájáról, megfogalmazhatták a velünk szemben támasztott elvárásaikat, véleményt formálhattak a magyar állampolgársággal, a falu, a község, a város terveivel kapcsolatban. A kérdőívek feldolgozása folyamatban van, februárra elkészül, ezért a kialakult kép nagyon fontos lesz a megyei szervezet további munkájában. A következő években szervezett munkánk során figyelembe vesszük a magyarság véleményét, elvárásait.

– Hány családdal sikerült kapcsolatba lépni?

– A megyebeli magyarság többségének otthonául szolgáló Arad, Pécska és Kisjenő tekintetében mintegy 3000 család véleményét sikerült rögzítenünk, de a vidéki településeken is ezernél több család tagjainak a véleményét sikerült megtudnunk. Egy településen minél több emberhez jutottunk el, annál tisztább képet kaptunk az ottani magyarság véleményéről, elvárásairól. Ugyancsak tavaly folytattuk azokat a hagyományos programjainkat, amelyeket az emberek már megszoktak, számon tartanak. Évente talán a legsikeresebb rendezvényeink az Aradi Magyar Majális, valamit az Aradi Magyar Napok, amelyeket nagyon sok magyar család látogat, tevékenyen vesz részt rajtuk.

– Mit tart az elmúlt év legnagyobb eredményének?

– Természetesen, a 2015. október 1-jén az Arad Megyei Múzeumban 50 év után újra megnyílt, sokak által Ereklyemúzeumként ismert állandó jellegű kiállítást, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ereklyéit mutatja be. Abban reménykedünk, hogy idén, az Aradi Magyar Napokra a kiállítás további termekkel bővül, vagyis még nem látott ereklyék kerülhetnek a nyilvánosság elé. A bárki által megtekinthető kiállítás hozzájárulhat ahhoz, hogy a többségiek is jobban megismerjék Arad múltját, a magukénak is érezzék az ereklyéket, amelyek közkincsnek számítanak. Éppen ezért, az aradiaktól e felbecsülhetetlen értékű történelmi ereklyéket ilyen hosszú ideig elzárni több mint hanyagság, bűnnek számít.

– Térjünk át az idei teendőkre, amikor két választás elé nézünk!

– Valóban, 2016 során Romániában a két legfontosabb megmérettetésre kerül sor, ugyanis valamikor nyár elején önkormányzati, míg tél elején parlamenti választásokat szerveznek. Úgy gondolom, hogy mind az erdélyi, mind az Arad megyei magyarság erejét ez a két választás fogja igazán megmutatni, hiszen a mindennapi életünket az határozza meg legjobban, hogy lakóhelyünknek a vezetősége hogyan viszonyul a közügyekhez, illetve az ország törvényhozásában ott vannak-e a mi képviselőink is. Az Arad megyei RMDSZ vezetősége most legjobban a helyhatósági választásokra összpontosít, melynek során megpróbáljuk minden településen a legmegfelelőbb önkormányzati tisztségviselőket megtalálni, a legjobban felkészült magyar jelölteket az RMDSZ választási listájára juttatni. Mert a következő négy évben ők érvényesíthetik a közigazgatási egységekben az ott élő magyarságnak az érdekeit.

– Megfogalmazták-e a jelzett választások célkitűzéseit?

– Természetesen, hiszen annak ellenére, hogy a magyarság fogyása tapasztalható, magunkkal szemben nem lehet más elvárásunk, mint megtartani minden olyan tisztséget, amit 2012-ben RMDSZ-színekben megszereztünk. Vagyis hozzávetőleg 13 ezer szavazatot szeretnénk begyűjteni, megtartani legkevesebb 5 polgármesteri tisztséget, majd a választási eredmények tükrében tárgyalni az alpolgármesteri tisztségekért. A parlamenti választásokon nem lehet más elvárásunk, mint Arad megyében, illetve Erdélyben olyan szereplés, amely Románia parlamentjében biztosítja mind az erdélyi, mind az Arad megyei magyarság képviselőjének a jelenlétét. Ennek az eléréséhez mindent megteszünk, de sajnos, nem csak rajtunk múlik, hiszen Arad megyében már nincs annyi magyar, hogy saját erőből képviselőt tudjon küldeni a parlamentbe. A mi részünket azonban beletesszük abba a kosárba, ahonnan a visszaosztás során nekünk is juthat egy képviselői mandátum. Annak a hiányát nagyon megéreztük az elmúlt 4 évben, amikor az Arad megyei magyarságnak nem volt képviselője Bukarestben, ahol az RMDSZ-frakció biztosíthatja az Arad megyei magyar közösség számára is a biztos támogatottságot.

Koalíciós egyeztetések

– Az RMDSZ országos elnöksége felhatalmazza-e a megyei szervezeteket a helyi magyar politikai tömörülésekkel való koalíciós tárgyalásokra?

– Folynak országos szintű tárgyalások, egyeztetések, amelyek eredményeként megszületett a megállapodás a Magyar Polgári Párttal, miszerint egymást támogatjuk azokon a településeken, ahol veszélybe kerülhet a magyar képviselet. Tudtommal Arad megyében az MPP-nek nincs szervezete, ezért a megegyezésnek e vetülete bennünket nem érint. Az SZKT-nek megvannak azok a rendelkezései, amelyek rögzítik a helyi koalícióknak az országos egyeztetés utáni megkötését.

– Mivel a legutóbbi parlamenti választásokon az EMNP Arad megyei szervezete nagyjából annyi szavazatot vitt el, amennyi hiányzott a mandátumhoz, nem lenne-e ildomos bizonyos koalíció velük?

– Tudtommal a Néppárttal is folynak egyeztetések annak érdekében, hogy az önkormányzatokban ne sérüljenek a magyar érdekek. Remélem, ezeknek az lesz az eredménye, hogy Arad megyében nem lesz olyan szintű magyar versengés, ami veszélyeztetne bármilyen magyar mandátumot.

– Választások esetén sarkalatos kérdés a városokon, vagyis Aradon, Pécskán és Kisjenőn élő magyarságnak a mozgósítása. Erre kidolgoztak-e valamilyen stratégiát?

– Valóban, a városokban szórvány-körülmények között élő magyarságnak a mozgósítása okozza a legnagyobb gondot. Ennek a leküzdésére első lépés volt a tavaly megszervezett konzultáció, melynek során megbízottaink eljutottak olyan magyar családokhoz is, amelyeknek a tagjai nem vesznek részt a magyar közösségi életben, de megismertük az igényeiket, az elvárásaikat. Természetesen teljesen más kampányt szervezünk vidéken, illetve a jelzett városokban. Megpróbálunk eljutni a telefon, a világháló, a sajtó közvetítésével vagy személyesen azokhoz a magyar családokhoz is, amelyek hiányoznak ugyan a magyar közéletből, tehát nem olvasnak magyar sajtót, ritkán járnak templomba, a gyermekeik nem járnak magyar iskolába, de magyaroknak vallják magukat. Az ő megtalálásuk, a magyar közösségi életbe való bevonásuk a legnagyobb cél, ugyanakkor kihívás is számunkra. Ebben nagy szerep juthat a közösségi életben részt vevő, aktív magyaroknak, akik talán rokonaik, barátaik, ismerőseik a már említett embereknek. Tehát a bármilyen szintű érdekképviseletnek a biztosítása közügynek számít. Éppen ezért keressük, mozgósítsunk szavazásra mindazokat a környezetünkben élő rokonainkat, ismerőseinket, akik hiányoznak ugyan a magyar közéletből, de magyarokként érdekképviseletüket is az RMDSZ látja el.

– Sok sikert kívánok e nehéz munkához, köszönöm a beszélgetést!

– Én köszönöm a lehetőséget.