Mivel csak egy nappal előtte szóltak, nem meglepő, hogy alig néhány személy volt jelen csütörtök délután a pécskai Doru Ioan Petescu Művelődési Ház kistermében a magyarországi Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ által megrendelt tanulmány keretében megrendezett pécskai lakossági fórumon.
A fejlesztést megalapozó, jelenleg folyó vizsgálatokat végző vállalatok képviselőivel Antal Péter pécskai és Almási Vince kisiratosi polgármester, Kocsik József zimándújfalui alpolgármester, Bölöni György megyei tanácsos, dr. Marinela Petran, a Pécskai Polgármesteri Hivatal Mezőgazdasági Osztályának vezetője és néhány helyi gazda beszélgetett el a most készülő tanulmányról.
A pécskai volt az első a Romániában megszervezendő nyolc lakossági fórum közül, magyar részen a konzultáció már lezárult. A pályázat 2011 októberében indult a Magyar Köztársaság Miniszterelnökségének a javaslatára és több mint 60 útvonalat vizsgál meg a magyar–román határ mentén.
Ezután rangsorolják őket forgalom, költségek, környezetvédelem és örökségvédelem szempontjából, majd kialakítanak egy cselekvési tervet mindkét fél bevonásával, a várható források figyelembevételével, amelyeket az Európai Unió 2014–2020-as költségevetéséből szeretnének lehívni, pályázatok útján.
Arad megyében nyolc, már meglévő vagy tervezett útvonalat vizsgálnak meg. Szóba kerültek a lehetséges utak Kisiratos, Nagyiratos, Tornya, Pécska, Kispereg és Nagypereg térségében, amelyeket sorban kielemeztek.
A Battonya–Tornya útról a szakemberek elmondták: magyar oldalon erősen felújításra szorul. Ami a Battonya–Pécska összeköttetést illeti, a tanulmány készítői nem tudtak a két város által elkészített pályázatról, amellyel szeretnék újraéleszteni a főleg gazdák által ismert és használt, korábbi battonyai utat.
Szintén Antal Péter pécskai polgármester hívta fel a figyelmet az épülő Maros-hídra, amely lerövidíti a távolságot a határig a folyó túloldaláról érkezők számára.
Jelenleg a magyar–román határ majdnem 450 kilométeres hosszán csak 10 közúti határátkelő létezik, ami korlátozza a két oldalon lévő közösségek együttműködési lehetőségeit. Ezért is van szükség minél több útra a határok eltörlése után.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a forgalom általában alkalmazkodik, és átterelődik az új útvonalakra. A szakemberek rámutattak: akadnak kivételek is, példának okáért, egy-egy kevésbé forgalmas magyarországi autópálya-szakasz, a jelen lévő pécskaiak elmondták: ezzel a „problémával” szívesen szembesülnének már.
Kép és szöveg, Sinka Pál
Hozzászólások