LeEr, avagy a november végi bál

A Nyugati Jelen olvasói, főleg az idősebbek, biztosan tudják, mit jelent a LeEr. Akik mégsem, azoknak mondjuk:  Le Levente (Khell), az Er Ervin (Homolka), akik évtizedeken keresztül szervezték az aradi magyarok Erzsébet–Katalin–András nevűek bálját.

Az első kísérlet 1990 novemberében történt, az akkori UTA-kantinban, ahol a Ségában, illetve Gájban élő aradi magyarok köszöntötték Erzsébet nevű ismerőseiket, barátaikat. Az összejövetel „címe” nyilván ürügy volt az akkori – mainál sokkal számosabb –  aradi magyar gyülekezésére, együttlétére. A siker arra buzdított, hogy kiterjesszék a kezdeményezést: az Erzsébeteken kívül (névnapjuk november 19.) a Katalinokat (nov. 25.) és az Andrásokat (nov. 30.) is bevonják az aradi magyarság „össznapi bulijába”.

Ebből nőtte ki magát a februárban, a farsang farkán, később a város immáron legnagyobb hozzáférhető termében (Expo) megrendezett „megabál” is, neves anyaországi meghívottal; soha nem is hirdették meg a helyi magyar sajtóban, hisz minden (legalább 600) hely elővételben, még meghirdetés előtt elkelt.

LeEr, Levente és Ervin mondhatni csodát művelt, de legalábbis igen jó érzékkel felfedezte, hogy mire „vevő” az aradi magyarság.

Többek között az EKA- (Erzsébet-, Katalin-, András-) bálokra. Amikor és ahol az aradi magyarság megtapasztalhatja, hogy van, létezik, s hogy az egyén nincs egyedül, egy nagyobb közösség része.

***

Ha már neveket említettünk, egy kis kitérővel, talán érdekes adalék.

Köztudott, hogy a nevek divatja (is) változó, ami száz-kétszáz- vagy több éve mindennapos volt, később „elavult”, kiment a divatból.

Egy 2014. évi statisztika szerint (közzétette az illetékes magyarországi hivatal) az előző évben adott magyar női nevek sorrendje: Mária, Erzsébet, Katalin, Ilona, Éva, a férfiaknál László, István, József, János, Zoltán. Mondhatni hagyományos, bár csak egy (Zoltán) közülük az igazán tősgyökeres magyarnak mondható (minthogy a magyaron kívül más nyelvben nem létezik). András a 14. helyre szorult.

A 2018-as statisztika lényegében nem változik ehhez képest.

A 2020-as (az év legelején létező adatok) azonban már jelentős változást mutatnak. Sorrend, Nők: Hanna, Anna, Zoé, Luca, Léna. Férfiak: Bence, Máté, Levente, Dominik, Marcell.

***

Vissza a témára, a november végi EKA-bálra: idén elmarad.

Nem csak azért, mert a szervezők egyike, Le (Khell Levente) nyugdíjazását követően elhagyta a várost, amelynek rendkívül lelkes és hasznos polgára volt évtizedekig, és visszatért szűkebb szülőhazájába, Székelyföldre.

Idén ősszel nincs mód a tömeges bulizásra.

Er – Homolka Ervin – azért emlékezik a harminc évvel ezelőtti időkre, amikor az aradi magyarság a mostaninál bizonyára nagyobb reménnyel és bátorsággal tekintett a jövőbe.

Er azonban azt gondolja: jön még a mostaninál szebb idő is; de most is szeretettel köszönt, immár csak virtuálisan, minden Erzsébetet, Katalint, Andrást, és COVID-mentes, kellemes visszaemlékezést kíván.

(telki)