Lelassulás, kapcsolódás a természethez függőágyakban

Az előttünk álló hétvégén az Eminescu parkban szerveznek egy hatalmas „függőágyazást”, román elnevezés szerint jön a Marea Hămăceală.

Nem fesztivál, tehát nem lesznek színpadok, nincs belépő, nincsenek kereskedők, csak a fű, a fák, a barátok és a pihenés. 

Augusztus 9-én, szombaton 16 és 22 óra között az Eminescu parkba hívnak, a tennivaló pofonegyszerű: mindenki vigyen magával függőágyat, és az árnyas fák között igyekezzen megtalálni a tökéletes helyet magának. A szervezők (Nefiresc Arad) ugyan biztosítanak néhány darabot, de mindenkit arra biztatnak, hogy vigye a sajátját. 

Fontos, hogy a résztvevők csak széles (legalább 3 cm-es) hevederekkel rögzítsék az ágyakat, vigyázzanak a fák kérgére, hiszen ők adják az árnyékot, a levegőt és a hűvös menedéket. A fűre leterített pokrócokon társasjátékozni lehet. 

Nincsenek szabályok, csak az, hogy aki előbb jön, előbb helyezkedik el. A gyerekek számára buborékfújókat, szabad játékot és barátságos hangulatot, biztonságos környezetet biztosítanak, hogy a szülők is felszabadultan lazíthassanak.

Lesz zene is, de nem úgy, ahogy a legtöbb szabadtéri eseményen: nem lesz színpad, erősítők, hangfalak, itt a zenélés közös játékban nyilvánul meg: ukulele, dobok, shakerek, csörgők, bármi, ami áram nélkül megszólal. Aki szeret improvizálni vagy csak belefolyni egy természetes ritmusba, bátran csatlakozhat a nyitott jam session-höz, ami körbeülős, egymásra figyelős, a természetre hangolódós örömzene lesz.

A gasztronómiai kínálat mindenki saját piknikkosarában rejlik. Nem lesz ételárusítás, food truck, mindenki azt eszi és issza, amit magával visz. Lehet belőle csere-bere, kóstolgatás, közös falatozás, beszélgetés a pokrócokon.

„Amikor a nap lebukik a fák mögé, este fél kilenc körül felkapcsolódnak a kis fények, girlandok, LED-ek, és a park új arcát mutatja: csendes, meghitt, álomszerű hangulatba vált, mintha egy erdei mese díszletébe csöppennénk bele” – mondják a szervezők.

A Marea Hămăceală csak néhány egyszerű szabályt kér mindenkitől: 

„Amit hozol, vidd is vissza, semmiképp ne hagyj szemetet magad után! Tűzgyújtás és hangos zene, hangfalak használata tilos! Ez a nap a nyugalomé, a természeté, a meghitt beszélgetéseké. A fák és az ösvények is tiszteletet érdemelnek, ne zárjuk el az utakat, ne terheljük túl az élő környezetet!”

Fogalmazhatunk úgy is, hogy ez az esemény nem más, mint egy kollektív lélegzetvétel. Egy lehetőség arra, hogy kiszakadjunk a zajból, és újra kapcsolódjunk egymással, a természettel és önmagunkkal. 

Ha valaki egy függőággyal érkezik, és hajlandó megállni egy pillanatra a rohanó világban, könnyen részese lehet ennek a különleges, közös élménynek. A többi pedig természetesen magától alakul.