Lesz Erdélyi Magyar Néppárt

Szombaton Székelyudvarhelyen tartotta Országos Küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A 210 megyei küldöttből 203-an vettek részt az eseményen, ahol szavazati joggal volt jelen az országos elnökség 14, és a szakbizottságok négy tagja is.

A tanácskozást megnyitó Nagy Pál székelyudvarhelyi elnök azt kívánta, hogy jó kedéllyel, fontos és bölcs döntéseket hozzon a gyűlés.

Magyarország kormányának üdvözletét a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője, Répás Zsuzsanna, a magyar Országgyűlés FIDESZ–KDNP frakciószövetségét Kalmár Ferenc szegedi KDNP-s képviselő tolmácsolta. A Toró T. Tibor ügyvezető elnök által vezetett Országos Gyűlést köszöntötte a Székely Nemzeti Tanács, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség, a Csángószövetség, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Ifjúsági Tanács is.

Répás Zsuzsanna Goethét idézve azzal kezdte: azzal tesszük a legrosszabbat, ha rosszat gondolunk magunkról, márpedig a magyar nemzet hosszú ideje kishitű volt. Itt az ideje az egészséges önértékelésnek. A nemzet kötelességtudatról, hűségről és bizalomról szól. A magyar kormány legfőbb célja a romániai magyarság összefogásának elősegítése, az összmagyarság valódi nemzeti közösséggé kovácsolása. Elmondta, hogy Tőkés László és az EMNT régi, megbízható partnerük. Közös feladataink vannak, azonos célokért küzdünk.

Tőkés László értékelő beszámolójában megköszönte a magyar Országgyűlésnek a nemzeti összetartozás és a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének törvényeit. Elmondta, hogy Kós Károly Kiáltó szójának hangulatában érzi magát: „Dolgoznunk kell, ha élni akarunk és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk. … A mi igazságunk a mi erőnk”.

A magyarországi választások nyomán beindulni látszik az összmagyar nemzeti rendszerváltás is. Ehhez azonban romániai magyar partner is szükséges. Nem lehet a diszkrimináció vagy a szabad motyogás szintjén elintézni a romániai magyar rendszerváltozást. Ha a norvégiai lappok rendelkezhetnek altalajkincsükről, akkor Székelyföld sem mondhat le erdőiről vagy ásványvízkincséről.

A két világháború közötti húsz év alatt a kivérzett Magyarország fölverekedte magát a korabeli európai színvonalra. Ehhez képest nekünk egyenesen szégyenkeznünk kell az utóbbi húsz évért!

Sajnos, az RMDSZ ahelyett, hogy az orbáni gazdaságpolitikát szorgalmazná a kormányban, a népnyúzásban halad együtt a kormánnyal, amivel kompromittálja a romániai magyarságot, amelyre eddig a románok is fölnéztek. Nem jó út a kormány foglyává vált RMDSZ útja, amely a nemzeti építkezés helyett jelöltállító belső harcokkal van elfoglalva. Az RMDSZ vezető politikusai nyilatkozzák, hogy nekik nem kell a magyar állampolgárság. Sajnos, ilyen embereket választott a nép vezetőknek, akik még a magyarnak lenni jó közösségi elvét sem fogadják el.

Tőkés László szorgalmazta az átfogó Kárpát-medencei magyar gazdaságpolitika megteremtését.

Az EMNT úgy szervezkedik, mint tette azt 1918. előtt a Román Nemzeti Tanács, vagy teszik azt napjainkban a délvidéki magyar politikai képviseletek. Minden olyan romániai magyar emberre számít, aki szívén viseli nemzetünk sorsát, ezért hirdeti meg a magyarnak lenni jóprogramot, és alapít pártot, hogy végérvényesen lezárja a XX. századot, hogy részévé váljon a XXI. századi nemzetpolitikai felemelkedésnek.

Erős Európára, és abban erős magyarságra van szükség. A régimódi egységelvet a plurális összefogásra kell cserélni. Sajnos, az RMDSZ-ben nincs meg a politikai tisztánlátás, hogy eljött az összefogás most vagy soha létparancsa. Most ostobaság szembe menni Magyarországgal.

Erdélyi magyar nemzeti egységre van szükség. Csak így lehet újból jó magyarnak lenni.

Az EMNT a pártalapítás után lehetséges szövetségest fog keresni az RMDSZ-ben és az MPP-ben is, mert csak így valósítható meg a magyar unió az európai unióban.

Az EMNT Országos Küldöttgyűlésén határozott az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásáról és egy évvel meghosszabbította 15 tagú elnökségének a mandátumát. 30 városban, köztük Aradon is beindul a Demokrácia Központ.