Magánkézre játszották át a Vörös Templomot és a Luther-palotát

 

A Nyugati Jelen foglalkozott elsőként a világi sajtóban az Aradi Evangélikus-Lutheránus Egyházközséget belülről régóta feszítő ellentétekkel, illetve a Tóthpál Béla volt lelkész és a püspökség közötti szembenállással. 

Nem akartunk az egyház belügyeibe avatkozni – még ha sokan ezt is vetették a szemünkre –, de úgy éreztük, hogy a nyilvánosság elé kívánkoznak az egyházközségben történtek. Különösen azután, hogy az egyházkerület fegyelmi bizottsága (2009. június 27-i első- és augusztus 17-i másodfokú jogerős határozatával) megfosztotta palástjogától Tóthpál Bélát (magyarán: már nem pap), de az egyebek mellett kiszakadási szándék, hivatali hatalommal való visszaélés, az egyházi vagyon hűtlen kezelésének vádjában vétkesnek találtatott Tóthpál nem ismerte el az ítéletet, és továbbra is ragaszkodva hivatalához, nem adta át azt a kinevezett helyettes lelkésznek.

Teret adtunk mindkét fél véleményének, továbbá a kiszakadást ellenző, az anyaegyházukhoz ragaszkodó hívek képviselőjeként fellépő Gyurkócza Aranka evangélikus börtönlelkésznek. A folyamatban lévő perek garmadájáról is igyekeztünk beszámolni – a teljesség igénye nélkül, mert szinte képtelenség követni azokat.

A találgatások és pletykák helyett jobb, ha a bizonyítékokra hagyatkozva közöljük a történteket – gondoltuk, és ez a megfontolás vezet most is, amikor a gyülekezet temploma (közismerten a Vörös Templom) és a Luther-palota elidegenítésének körülményeit ismertetjük. Sok gyülekezeti tag bizonyára nem is tud a történtekről – de nem is csak rájuk tartozik ez, hiszen mindkét létesítmény része a város épített örökségének, ennélfogva közügynek is nevezhető.

29 éves haszonélvezeti jog

A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház felső vezetősége akkor szerzett tudomást arról, hogy az aradi templom és a lelkészi hivatal felett már nem rendelkeznek a tulajdonosok, vagyis a hívek, amikor a bíróságon akart érvényt szerezni a Tóthpál Béla elleni fegyelmi határozatnak, hogy a törvény erejével mozdítsák el a hivatalból és a lelkészi lakásból. „Szükség volt a telekkönyvi kivonatra, és megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a templom és a hivatal épületének haszonélvezeti jogát 29 évre az Autonóm Evangélikus Lutheránus Egyház Egyesületre ruházták” – mesélte Fehér Attila egyházkerületi főtanácsos.

A Luther-palota haszonélvezeti jogának átruházását az egyesületre 2009. június 30-án, a templomét július 17-én vezették be a telekkönyvekbe (a birtokunkban lévő kivonatok tanúsága szerint). A Tóthpál ellen lefolytatott fegyelmi eljárás végleges határozata előtt.

A Luther-palotát ráadásul már előzőleg, 2008. november 18-án 25 évre bérbe adta Tóthpál Béla lelkész, Horváth István felügyelő és Németh József gondnok az Autonóm Evangélikus Lutheránus Egyház Egyesületnek. Hármójuk aláírása szerepel a bérleti szerződésen, majd később a haszonélvezeti jogot átruházó szerződésen is, míg az egyesület részéről Jantó Margit elnök volt az aláíró.

Lényeges különbség van a bérleti és a haszonélvezeti jog között! Előbbi esetében csak a használatot ruházza át a tulajdonos a szerződő félre, míg utóbbi esetében átadja a birtoklást is; a hasznát (például a cégeknek, ügyvédi irodáknak kiadott helyiségek bérleti díjait) már nem élvezheti, vagyis minden bevétel a haszonélvezőé – ez esetben az Autonóm Evangélikus Lutheránus Egyház Egyesületé. Az egyházközség tehát nem lát belőle egy fityinget sem.

A 2008-as, első bérleti szerződésbe még bevették, hogy havi 2000 lej (vagy az uniós valuta bevezetése után 600 euró) a bérleti díj. Abban a megállapodásban az is szerepelt, hogy részben diakóniai célt szolgál a Luther-palota épülete, másrészt az Autonóm Evangélikus Lutheránus Egyház Egyesület bérbe adhatja a helyiségeket, lakrészeket – mint ahogy meg is tette, sőt olyan cégek is bérelnek az egyesülettől helyiségeket, amelyekben Tóthpálnak vagy a családtagjainak részesedésük van. Tudomásunk szerint Tóthpál is az egyesülettől bérli a szolgálati lakását, és nem az egyháztól.

Egy szó, mint száz: jelenleg nem az egyház, de legfőképpen nem a gyülekezet rendelkezik a Luther-palotával és a templommal, hanem egy érdekcsoport, amelynek az értelmi vezetője egy olyan személy, aki az evangélikus egyház törvényei szerint már nem pap.

Nem vehetik el azt, ami már az egyházé

Tóthpál Béla minden esetben a presbitérium és a közgyűlés határozatai mögé bújik, azzal védekezik, hogy ő csak végrehajtja a két testület akaratát. A haszonélvezeti jog átruházásáról is a „közgyűlés döntött” 2009. június 21-én, a közjegyző előtt hitelesített haszonélvezeti szerződés szerint. Azt mondta tavaly is, amikor feljelentette a rendőrségen azokat az idős híveket, akik az istentiszteleti rendet kifogásolva bepanaszolták a püspöknél, hogy a „közgyűlés döntése volt”, bár ő „lelkészként egyetért vele”.

Ám mind a presbitérium tagjai (amelynek 14 tagját a püspökség 2010. március elsejétől felfüggesztette tisztségéből), mind a közgyűlés résztvevői az ő közvetlen támogatói. Például Jantó Margit, az Autonóm Evangélikus Lutheránus Egyház Egyesület elnöke is presbiter volt márciusig, nem mellesleg a lakcíme a Blajului utca 2. szám alatti Luther-palotába szól, vagyis egyesületi elnökként jelenleg saját magának adja bérbe a lakást. A közgyűléseken a Kisharangban (a gyülekezet lapjában) közölt jegyzőkönyvek szerint rendszeresen csak 30-35 hívő vett részt, akik közül legalább 20-an a vezetőséghez tartozó Tóthpál-pártiak.

Hogy miért volt szükség arra, hogy a haszonélvezeti jogot átruházzák a 2008 őszén alapított Autonóm Evangélikus Lutheránus Egyház Egyesületre, arra Tóthpál Béla egy levélben próbált magyarázatot adni, amit kiküldött a tájékozatlan gyülekezeti tagoknak. A 2009. december 23-án kelt írásában azt állítja, hogy a püspökség át akarja játszani az egyházi ingatlanokat a Diaconia Lutherana nevű szervezetnek. Ez azonban lehetetlen, hiszen ilyen bejegyzett szervezet nem létezik, ekként ingatlanok sem lehetnek a tulajdonában, ez csak az egyház karitatív szolgálatát irányító iroda.

A már idézett Tóthpál-levélben az is áll, hogy azért adták át a haszonélvezeti jogot az egyesületnek, hogy az egyházközség „így óvja meg az ingatlanjait attól, hogy a püspökség elvegye”. Fehér Attila egyházkerületi főtanácsos állítja: nem vehetik el azt, ami már az egyházé, és ami felett az aradi egyházközség tagjainak kellene rendelkeznie.

Az Autonóm Evangélikus Lutheránus Egyház Egyesületről Tóthpál Béla azt írta, hogy „hazugság az, hogy ez egy vallásos egyesület, vagy más vallás megalapítása lenne” – ebből viszont adódik a kérdés, hogy használhatja-e rendeltetésszerűen, mondjuk a templomot egy civil egyesület. Így jutott el az aradi evangélikus gyülekezet ahhoz a több mint fél éve tartó megosztottsághoz, hogy a Tóthpál-párti, vagy a történtekről mit sem sejtő tagok a Vörös Templomba járnak, a kiszakadást ellenző, a palástjogától megfosztott Tóthpál Béla szolgálatát elutasító híveknek meg a belvárosi református egyházközség jóvoltából a református imateremben tart istentiszteletet a temesvári Kovács Zsombor, a püspökség által kinevezett helyettes lelkész.

 

A következő tárgyalás május 4-én

Az Aradi Városi Bíróságon kedden tartottak tárgyalást abban a perben, amelyet a püspökség és az aradi gyülekezet nevében az esperesi hivatal, illetve Kovács Zsombor kinevezett helyettes lelkész indított, hogy érvényt szerezzenek a Tóthpál Béla ellen hozott fegyelmi határozatnak, és hogy az igazságszolgáltatás kényszerítse a lelkészi karból kizárt papot a hivatal átadására.

Ez az alapfokú per – ezt azért kell kihangsúlyozni, mert volt egy sürgősségi eljárásban lefolytatott kilakoltatási per, amit Tóthpál Béla első- és másodfokon megnyert, miután a bíró helyt adott a védelem kifogásának, éspedig, hogy Kovács Zsombor nem képviselheti az aradi gyülekezetet, mivel nem megválasztott lelkésze a nyájnak.

Az alapfokú perben már lehetőség nyílik a bizonyítékok részletesebb kifejtésére. A keddi tárgyalás elején az esperesség és Kovács ügyvédje, Mihai Paşca, illetve Hosszú Szilveszter megkérdezte a bírót, hogy helyt ad-e a Tóthpálék által emelt kifogásoknak, de az ítész azt mondta, hogy csak a bizonyítékok áttanulmányozása után foglal állást. Mindenesetre, 68 aradi evangélikus gyülekezeti tag, akik elismerik és elfogadják Kovács Zsombort, perbelépési keresetet nyújtottak be a bíróságon (az éves egyházi hozzájárulást letétbe helyezték, ezzel is bizonyítva, hogy gyülekezeti tagok). Így nyomatékosítják, hogy ők elfogadják a püspökség fegyelmi határozatát, és hogy Kovács Zsombor igenis felléphet az aradi egyházközség nevében. A bíró a jelenlévő személyektől elfogadta a perbelépési kérelmet, a távolmaradó aláíróknak pedig azt üzente, hogy szándékukról ügyvédi vagy közjegyzői hitelesítést hozzanak.

Információink szerint az ügyvédek által megfogalmazott kérdésekre válaszolva Tóthpál Béla elismerte, hogy habár palástvesztésre ítélte őt az egyház fegyelmi bizottsága, mégis papi teendőket lát el, és viseli az evangélikus-lutheránus szimbólumokat. Erre az egyházközség közgyűlése felhatalmazta – védekezett.

A felperesek azt szeretnék elérni, hogy a bíróság kötelezze Tóthpált a hivatal átadására, valamint azt is, hogy érvénytelenítse az egyházközség és az Autonóm Evangélikus Lutheránus Egyház Egyesület közti bérleti és haszonélvezeti szerződéseket – a templom, illetve a Luther-palota épületeire – mert azokat jogtalanul kötötték meg. A bíró ennek bizonyítását várja; a következő tárgyalást május 4-re tűzték ki.