Ma, 25-én lejár a mindenféle járulékok – egészségügyi biztosítás, a munkanélküli segélyalapba való hozzájárulás, a társadalombiztosítás (közismertebben nyugdíjbiztosítás) – kötelező havi befizetésének határideje, viszont az 58/2010-es sürgősségi kormányrendelet, amely lényeges módosításokat tartalmaz az adótörvénykönyv vonatkozó előírásaival kapcsolatban, még mindig nem világos sem az érintettek, sem a közintézmények számára, amelyeknek alkalmazniuk kell(ene) az új előírásokat. Ez a helyzet az Arad Megyei Nyugdíjpénztárnál és a megyei munkaerő foglalkoztató ügynökségnél is. Egyik intézménynél sem tudtak pontos választ adni arra a kérdésre, hogy a fenti járulékok befizetését igazoló nyilatkozatok változnak-e, az érintett személyeknek milyen új szerződést kell kötniük stb. Mindenütt várják a világos, érthető utasításokat saját felsőbb szerveiktől, arra vonatkozóan, hogyan is alkalmazzák a sürgősségi kormányrendelet előírásait. A meglévő törvények vonatkozó előírásai és az új jogszabály ugyanis több esetben fedik egymást, tisztázásra várnak.
Az 58-as kormányrendelet értelmében mindazoknak, akik csak szabad foglalkozásból – önálló vállalkozók, szerzői jogdíjasok – származó jövedelmet realizálnak, havonta kell fizetniük a 10,5 százalékos hozzájárulást a nyugdíjpénztárnak, a 0,5 százalékos járulékot a munkanélküli segélyalapba és negyedévenként az 5,5 plusz 0,85 százalékot az egészségbiztosítási pénztárnak (a 0,85 százalékot csak abban az esetben kell fizetni, ha a biztosítást fizető szükség esetén betegszabadságra is igényt tart).
A 19/2000-es nyugdíjtörvény értelmében a társadalombiztosítási szerződéssel rendelkező önálló vállalkozók az általuk bejelentett jövedelem után (ami lehetett akár a minimálbér is, annál kevesebb nem) fizették a 10,5 százalékos járulékot. Az új jogszabály értelmében júliustól az egyéni hozzájárulást a havonta megvalósított nettó jövedelemre számítják! Ez vonatkozik a szerzői jogdíjakból származó jövedelmet realizáló személyekre is.
A sürgősségi kormányrendelet értelmében nem számítanak szakmai jövedelemnek, és éppen ezért nem kell fizetni az említett járulékokat az államnak az alábbiak után: beruházásból származó jövedelem, nyugdíj, átengedett javakból, mezőgazdasági tevékenységből, díjakból és szerencsejátékból, ingatlantulajdon átutalásából, bizományban értékesített termékekből és más, az 571/2003-as pénzügyi törvény 78-as cikkelyében megjelölt forrásokból származó jövedelmek.
A megyei nyugdíjpénztár és a megyei munkaerő-foglalkoztató ügynökség vezetőitől ígéretet kaptunk, hogy amint bővebb, világosabb információkat, utasításokat kapnak Bukarestből, ezekről a médiának továbbított sajtóközleményben értesítik az érdekelteket. És amíg a dolgok nem tisztázódnak, szó sincs pénzbírság kirovásáról. A munkaügyi miniszter szerint hét végéig nem bűntetnek.
Hozzászólások