Megemlékezés a piski csatáról

Írta:
2021. február 9. 18:16 (kedd) /

Első alkalommal emlékezett meg a Hunyad megyei magyarság az 1849-es piski csatára annak a csárdának az udvarán, ahol a magyar honvédcsapatokat vezető Bem József tábornok szállt meg. Az erősen omladozó állapotban lévő történelmi épületet Böjte Csaba atya alapítványa vásárolta meg.1849. február 9-én a csárda melletti téren zajlott a piski csata, az 1848–49-es magyar szabadság erdélyi hadjáratának legjelentősebb és legvéresebb csatája. A csata a Sztrigy stratégiai jelentőségű hídjának birtoklásáért folyt a Bem vezette honvédek és a Puchner Antal irányította császári seregek között. Akkor hangzott el Bem híres megjegyzése: „Ha elvész a híd, elvész Erdély”. A híd és Erdély azonban nem veszett el, a magyar honvédek dicső győzelmet arattak a császáriak fölött.A Szent Ferenc Alapítvány gyermekei rövid előadással idézték fel az akkori eseményeket, majd Zólya Levente székelykeresztúri történész mutatta be a hős lengyel tábornokot. Bem József nagy lengyel hazafi volt, már a napóleoni háborúkban harcolt hazájáért. Később az 1830–31-es nagy lengyel felkelésben is jelentős szerepet játszott, akkor az ostrolekai csatában, amely szintén egy híd birtoklásáért folyt, ahol kis létszámú emberrel és 8 ágyúval győzte le az óriási túlerőben lévő, 20 ezres orosz sereget. Annak ellenére a függetlenségi harc elbukott, Lengyelország csak 1918-ban szerezte vissza 1795-ben elvesztett függetlenségét. Az 1830–31-es nagy felkelés bukása után Bem külföldre menekült, s hivatásos szabadságharcossá vált. Már nemcsak saját népe szabadságáért küzdött, hanem másokéért is. 1848-ban így került Magyarországra, önkéntesen érkezett és Kossuthék szolgálatába szegődött. Katonai tapasztalata nagy előnynek bizonyult, Bem sorozatosan győzte le az erdélyi hadsereg élén a császári csapatokat, de néhány vereséget is szenvedett. Piskin, az erdélyi hadjárat legjelentősebb összecsapásában például az Ostrolekanál alkalmazott taktikával győzte le Puchner csapatait, derült ki Zólya Levente összefoglalójából.A magyar szabadságharc mégis megbukott a cári seregek túlereje alatt, s a forradalmárok és szabadságharcosok ezrével menekültek az Oszmán Birodalomba, köztük Kossuth Lajos és Bem József is. Utóbbi – akit a cári Orosz Birodalom első számú ellenségének tekintett – ott is hunyt el 1850-ben. Lengyelország 1918-as feltámadása után hamvait hazaszállították szülővárosába, Tarnówba.

Emlékpark a hősök tiszteletére

Bem József kitartása példa manapság is, jegyezte meg Böjte Csaba atya. Szülőhazájában és a Magyarországon elszenvedett kudarcok után sem adta fel szabadságba vetett hitét, semmi sem törte le, küzdelmét az élete végéig folytatta. Igazi hős a javából. És nemcsak ő, aki a csatatéren maradt mint hős és győztes, hiszen életüket áldozták egy eszméért. Az évek elteltek, az indulatokat felváltotta a kölcsönös tisztelet, immár nincsenek győztesek és vesztesek, mert aki elesett és tömegsírban nyugszik, az mind a háború áldozata, hangsúlyozta ünnepi felszólalásában Böjte Csaba atya, aki történelmi emlékparkot szándékszik létesíteni ezen a véráztatta területen, hogy méltó tisztelettel emlékezhessünk az elesett hős katonákra.Konkrét tervet is készítettek, az erősen omladozó csárda épületét felújítják, három termében történelmi kiállítást rendeznek be, a másik kettőben pedig az épület eredeti rendeltetésének megfelelően vendéglőt terveznek. Bem apó és a piski csatában győztes honvédek sörrel és borral ünnepelték meg sikerüket az épületben.A kertben fákat ültetnek a felvonulási tér mögé, melynek közepén visszaállítják a Piski csata eredeti obeliszkjét, mely jelenleg a szomszédos piskitelep római katolikus templomának udvarán áll. Olyan emlékparkot képzelnek el, ahol a látogatók a történelem előtti tiszteletet a kikapcsolódással köthessék össze.

Hozzászólások