Megkezdődött a karneválszezon

Február 4-én, szombaton elstartolt a Canale Grande mentén megtartott felvonulással a Velencei karnevál. (Olaszországban, mert van hozzánk sokkal közelebbi Velence is: Nagyváradon. Az ottani fesztiválról nem hallottunk.)

A lagunák városa február 21-ig, a hamvazószerda előttig tartó 18 napos mulatságot ígér álarcosbálokkal, gondolás felvonulásokkal, tűzijátékokkal, koncertekkel, kiállításokkal, tánccal, filmekkel s e felsorolásba bele nem férő történésekkel (amelyekben a szerelmiek talán nem az utolsósorban szereplők).

Velencét látnia kell életében legalább egyszer a vérbeli (nyilván némi pénzzel bíró) turistának – a karnevál erre rendkívül alkalmas, bár nem a legolcsóbb időszak. Velence ugyan állandóan zsúfolt (panaszkodnak is rá, sőt tiltakoznak lakosai), karnevál idején azonban különösen. S bár a rendezvények nagy része díjmentes, a szállás- és étkezési díjjal lehetetlen olcsón megúszni.

Az amúgy is (a kelet-európai zsebnek legalábbis) piszokul drága gondolázás például ilyenkor még borsosabb árú. Nyilván a szálloda, meg a vendéglő is. A maszkokat, mindenféle más kellékeket forgalmazó üzletek is lefölözik a maguk hasznát.

No de évente csak egyszer van karnevál, amelynek végén búcsút mondunk a húsnak a húsvét előtti nagyböjt végén (a karnevál szó eredete, állítólag a carne vale – búcsú a húsnak – kifejezésből származik), meg a télnek – s micsoda büszkeség, ha valaki elmesélheti, hogy ő ott volt, tavaly vagy idén az ókorban gyökerező kolosszális ünnepen. Amelynek egyik csúcspontja a Feste delle Marie felvonulás a San Pietro di Castellótól a Dózse-palotáig és a Szent Márk térig.

Minden pénzt megér – ha jut rá.

***

A világ másik nagy, mindenki által ismert karneválja a Riói, a Föld túlsó végén, Braziliában.

A hatalmas dél-amerikai ország, ugye, portugál gyarmat volt, nem csoda, ha az első karneváli rendezvény csíráit a portugálok honosították meg – történetesen fix 300 esztendeje. Majdnem húsz évvel később jegyezték fel az első maszkabált.

De hol volt az akkori karnevál a mostani, százezreket vonzó mega-ünnepségektől? A szambaiskolák (több mint évszázada megtartott) versenyétől, a mai Riói karnevál leglátványosabb eseményétől, legfőbb látványosságától?

Csoda-e, ha a Riói karnevál rövidebb a Velenceinél?

Nem csoda: ki tudna több mint két hétig vadul táncolni az Escuelas de Sambán, a két kilométeres menetben, bármily edzett is legyen?

A fizetős helyeken helyet foglaló nézők közül pedig bizonyosan csak a tehetősek bírnák reállal és centavóval (Brazilia hivatalos pénzneme).

De biztosak lehetünk benne, hogy a Riói fesztivál idén sem fog szűkölködni szambatáncosokban és nézőkben.

Hogy mekkora lesz a fesztivál idején az erőszakos bűncselekmények, gyilkosságok száma, nem tudni. Hogy pár tucatnál biztosan több, azt a statisztikák előrevetítik.

De hát karnevál van, az „önfeledt” szórakozás, felfűtött érzelmek időszaka, amelybe Dél-Amerikában sok minden belefér.

-r -a