Megszavazták a hőenergia-drágítást

Természetesen nem történt csoda, hisz senki sem gondolhatta komolyan, hogy az előző hetekben az ULALA felől érkezett tiltakozások hatására a városi önkormányzat ma elhalasztja a hőenergia drágítását, amelyet az energiaszabályozó felügyelet (ANRE) amúgy is már januárban engedélyezett.

Bognár Levente szerint azzal, hogy csak most, április végén tűzték napirendre, a lakosságot támogatták, hogy ne a fűtési szezon kellős közepén kelljen árat emelni. A szavazás előtti vitában szót kapott Dorina Lupşe, az ULALA elnöknője, elismételte, amit az elmúlt időszakban többször is: kérték a hőszolgáltató CET H Rt.-t, hogy csupán egy műszaki vizsgálatot követően kérjenek áremelést, s amíg ez meg nem születik, addig halasszák el a drágítást. Válaszként Corneliu Neamţiu, a cég felügyelőbizottságának elnöke kifejtette, a CET-nek nincs pénze az idei költségvetésben ilyen átvilágítás kifizetésére különben is ez az energiaszabályozó ANRE feladata lenne. A legplasztikusabban azonban Claudiu Cristea parasztpárti tanácsos fogalmazta meg a dolog lényegét: „a hőenergia árát Bukarestben szabják meg, nekünk csak lenyomják a torkunkon, ezért javaslom, a jövőben az önkormányzatnak ne is kelljen ilyesmiről szavaznia, hisz úgysincs beleszólása, döntési joga”.

A fűtésdrágítás mellett váratlanul a „Nagy Egyesülés” készülő, és a ligeti tó közepére állítandó emlékművének terve is szikrákat vetett a teremben. Először Aurel Ardelean, a Goldiş Egyetem rektora, az ennek felállítására létrehozott egyesület elnöke kapott szót, hogy kellő román nemzeti tüzet csiszoljon a tanácsosokban az igen-voksra. Elmondta, a tervek, habár módosíthatóak, de készek, a kulturális minisztériumban pedig találtak forrást az oszlop kivitelezésének finanszírozására. A buzdítás azonban nem egyformán hatott mindenkire, mert Claudiu Cristea kijelentette, az emlékmű nem Havasalföldet, Moldvát és Erdélyt kellene jelképezze, hanem az egyesülésben zászlóvivő aradiakat, s azt sem érti, miért fű alatt szervezett pályáztatáson hoztak ki nyertesnek ismét egy bukaresti képzőművészt. Aztán némi derültséget keltett, amikor szándékosan kikotyogta, hogy egy magánbeszélgetésen, amelyen más személyek is részt vettek Gheorghe Falcă polgármester giccsnek nevezte az emlékművet. Egyébként az ülésen csak az emlékmű helyének módosítását – korábban Ion Iliescu államfő a Hegyalja téren helyezte el az alapkövet, amit azóta csendben eltűntettek – szavazták meg, hogy a ligeti tó közepén álljon, amikor elkészülnek a végleges tervek, azok is a plénum elé kerülnek szavazásra. Hasonlóan Cristeához, Teodora Hotăran PSD-s tanácsos is az esztétikai értéket kifogásolta, és nem-mel szavazott.

A mai tanácsülésen egyebek mellett megszavazták Arad Statútumát, amelybe végül sikerült pontra tenni a Nyugati Jelenben is kifogásolt szövegrészeket. Bognár Levente megerősítette, kérésére előkeresték a ’30-as évek hivatalos népszámlálási adatait, amelyben a magyarság létszáma már 38,8% volt – a románoké 39,3% – nem úgy, mint az első változatban, ahol a magyarság száma elenyészőnek volt feltüntetve.