„Nagy bajok lehetnek még a romákkal”

A fenti kijelentés az Arad megyei roma kisebbség képviselőjétől, Simion Stantól származik, aki szerint a franciaországi kitoloncolások és az ezt követő megmozdulások területi szinten is nagy hatással voltak a romákra. Sőt sokan az utcára vonulást fontolgatják, tiltakozásokat tervezgetnek.  

A Roma Párt Arad megyei székházában (a szerb templom környékén) tartott keddi gyűlésen többek között erről is szó esett, a területi vezetők úgy vélik, ha az illetékesek nem találnak mihamarabb megoldást a romák helyzetére, komoly megmozdulások várhatóak.

 

Simion Stan, a párt megyei elnöke a Nyugati Jelennek elmondta, nem érthet egyet a francia hatóságok hozzáállásával, mely mögött véleménye szerint a választásokra készülő Sarkozy francia elnök kampánystratégiája áll. „A Franciaországban (és nemcsak ott) élő romákról elferdített híreket jelentet meg folyamatosan a média. A francia és az olasz állam vezetői igazságtalanok, mikor azt állítják, hogy a súlyos bűncselekményeket, gyilkosságokat a mi cigányaink követik el. Ha egy roma ellop egy kenyeret, vagy leemel valamit egy üzlet polcáról, még nem jelenti azt, hogy közveszélyes. Tudomásunk szerint a legtöbb kint élő roma románnak vallja magát. Még a magyarok és a szerbek is. Óriási megkülönböztetéseknek van kitéve a cigány kisebbség. Hiába toloncolták ki őket, úgyis vissza fognak térni. Európában élünk, és mindenki oda utazik, ahova kíván” – nyilatkozta Stan, aki szerint elsősorban a francia államnak kellene szigorúbb törvényeket hoznia, és akkor megoldódna az illegális táborok problémája is.

A romákat képviselő aradi vezetők azt is sérelmezik, hogy a Boc-kormány nem támogatta eléggé a romák társadalomba valló beilleszkedését, ugyanakkor nem lépett fel hatékonyan a Franciaországból kitoloncoltak jogaiért. Stan szerint megyei szinten már képviseletük sincs a prefektúrán, mivel két – a romák problémáival foglalkozó – tanácsosuktól „megszabadultak” (elbocsátották őket), helyükbe pedig olyan embereket ültettek, akik nem ismerik a kisebbség helyi problémáit.

A pártszékház adatai szerint Arad megyében a legutóbbi népszámláláson körülbelül 11 000 személy vallotta magát roma nemzetiségűnek, de az önkormányzatoktól begyűjtött információk alapján feltételezik, hogy 33 ezernél többen lehetnek. Egy részük külföldön él, Stan szerint általában feketén dolgozik. Arad megyéből a legtöbben Olaszországba, Hollandiába, Spanyolországba és újabban Írországba vándorolnak ki.  

A kisebbségi képviselők azt is nehezményezik, hogy a romáknak fenntartott állásbörzéken a munkaadók nem is veszik figyelembe a jelentkezőket (szerk. megj.: a legutóbbi állásbörzén alig akadt néhány jelentkező, azok közül is a legtöbben más nemzetiségűek voltak). Az egyetemi felvételiken is megkülönböztetésekbe ütköznek, mivel gyakran előfordult, hogy a romáknak fenntartott helyeket más nemzetiségűek (jórészt moldvaiak) foglalták el.

„Vidéken a csatornázási, illetve az aszfaltozási munkákat nem folytatják a romák lakta negyedekben is. Hiába próbáljuk őket segíteni a beilleszkedésben, ha még helyi szinten sem kapnak támogatást. Mit többször kértük az illetékesektől: adjanak nekik munkát, foglalkoztassák őket. Mindhiába. Csak akkor voltunk jók, amikor a választásokon nekik adtuk a szavazatainkat” – mondta Stan, aki szerint nagy a felháborodás a helyi roma közösség tagjai között a franciaországi incidensek óta. A párttagok tiltakozást is fontolgattak a városháza előtt. Egyelőre azonban a párt központi vezetőinek az utasításaira várnak.