Szórványban nagyobb kihívás magyarnak megmaradni, mint a vegyes vidéken, a Székelyföldről nem is beszélve. Alacsony létszámukból kifolyólag a szórványban élők nagyobb kihívásokkal szembesülnek a mindennapi életben, a közösségi képviselet és a számos más területen. Legutóbb a nagy port felkavaró, tervezett adminisztratív reform jelenthet veszélyt számos kis közösség számára. Hogyan kezelik mindezeket az RMDSZ-ben? A szórványfrakció elnökével, Winkler Gyula EP-képviselővel beszélgettünk a szombati szórványnapi ünnepség előestéjén.
– Tizenhatodik alkalommal ünnepelték szombaton a magyar szórvány napját. Az ünnepség Hunyad megyéből indult el, először 2011-ben Déván szerveztek szórványnapot.
– Büszkék is vagyunk erre, az ünnepség meggyökeresedett az erdélyi magyarság körében. Vándorrendezvénnyé vált, az azóta eltelt tizenöt évben körbejártuk a szórványvidéket, a központi ünnepség minden évben máshol zajlott. Szombaton Besztercén volt a központi rendezvény, illetve a közeli paszmosi Teleki-kastélyban. Az ünnepséget hagyományosan Bethlen Gábor november 15-i születésnapjához legközelebb eső szombaton szervezzük meg.
Pénteken, a központi ünnepség előtt a szórványfrakció kihelyezett ülésére került sor Besztercén, amelynek két fontos témaköre a belső megújulás és az anyanyelvű oktatás helyzete volt.
A belső megújulás a folyamatosan változó társadalmi kihívásokra adott válaszokról szól, a tapasztalatcsere ugyanis fontos mindenki számára. Ha valahol a szórványban bevált valami, akkor ésszerű továbbadni, vagy átvenni azt, ahelyett, hogy mindenki saját közösségében kísérletezzen. A jövő májusi tisztújító RMDSZ-kongresszusra is felkészülünk, hogy a szórvány lehetőleg egységes álláspontot képviseljen.
Az anyanyelvű oktatás állandó téma a szórványfrakció ülésein, ez számunkra mindig is kiemelt prioritás. Az oktatás az egész erdélyi magyarság számára fontos, a szórványban viszont különösképpen, mivel ez nemzeti identitásuk tartópillére és megmaradásunk garanciája. A szórványban is eltolódott a hangsúly a minőség irányába, az oktatási színvonal egyre jelentősebb szempont. Ugyanakkor a szórvány komoly demográfiai kihívásokkal szembesül, a diáklétszám folyamatosan csökken. Rendkívül fontos ilyen körülmények között a délutáni foglalkozás biztosítása, amit eddig a magyar kormány biztosított. Remélhetőleg megmarad a budapesti támogatási rendszer, mert a délutáni foglalkozás működtetése meghaladja az RMDSZ anyagi forrásait.
– A demográfia a szórvány egyik legérzékenyebb pontja. A magyarság – és a többségi románság – abszolút száma szinte mindenütt csökken, a szórványban viszont sokkal nagyobb arányban, ezt a népszámlálások egyértelműen bizonyítják.
– Hunyad megyében még 36 ezer magyart írtak össze a rendszerváltás utáni első népszámláláson, 1992-ben. A nemzetiségi és anyanyelvi adatokat akkor még ceruzával írták be, tehát a valós szám akár nagyobb is lehetett. A legutóbbin viszont tízezer körüli magyart írtak össze, ami jó kétharmados visszaesés három évtized alatt.
– A szórvány a többi magyar közösség támogatására szorul. Tanárjai, lelkészei, elöljárói jelentős része Erdély más vidékeiről származik. A parlamentbe is nehéz bejutatni saját képviselő(ke)t, más megyékből származók vállalják fel a szórvány képviseletét. A szórványfrakció azonban elérte, hogy a székely megyék egyik biztos befutó helyet a szórvány képviselőjének adják.
– Nagy munka volt, sőt, inkább harc. Tíz éve sikerült elérni, hogy a szórvány képviselője mandátumot szerezzen valamelyik székely megyében, jelenleg Markó Attila tölti be, az előző két ciklusban pedig Benedek Zakariás, Szeben megye mostani alprefektusa töltötte be. A tulajdonképpeni szórványban csak nagy szerencsével visszaosztásnál sikerül képviselői mandátumot szerezni, mint például Kelemen Attilának Krassó-Szörény megyében. Csakhogy az utóbbi időben egyre gyakrabban vetődik fel a parlament létszámának csökkentése, ha nem is 300 főre, de a lakosság csökkenésével arányosan. Ez azt jelentené, hogy néhány megyének eggyel kevesebb hely jutna, ami szintén a magyarságnak lenne kedvezőtlen, főleg az elszorványosodó Arad, Temes, Brassó és Máramaros megyékben, melyekben az RMDSZ-nek általában sikerült mandátumot szerezni, de nem minden választáson.
– Legutóbb az adminisztratív reform került napirendre, a kormány az 1500 lakosnál kisebb községeket vonná össze. Ez bennünket Hunyad megyében nemigen érintene, hiszen az itteni magyarság inkább városokban él, legfeljebb a Marinyesdhez tartozó Lozsádot. A többi szórvány megye magyarságának viszont igen kedvezőtlen lenne, Fehér, Brassó, Máramaros, vagy Temes megyékben több magyar községet érintene hátrányosan. Sőt, még Arad, Bihar és Kolozs megyéket is. Csupán a Székelyföldnek lenne közömbös, ott, ha összevonásra is kerülne sor, magyar községeket vonnának össze.
– A PSD reformtervezete elfogadhatatlan számunkra, a helyi közösségek sorsáról nem lehet a fejük fölött dönteni, sem a szórványban, sem a tömbvidéken, sem máshol. Mert egy közösség több mint egy szám a minisztériumi statisztika táblázatában. Az ott élő embereknek nem mindegy, hogy a szomszédos község három vagy harminc kilométerre található-e. Nem mindegy, hogy az összevonás javítja vagy rontja az emberek hozzáférését a közszolgáltatásokhoz. És nekünk különösen fontos, hogy az esetleges összevonás ne csökkentse a magyarság arányát. Mert nem mindegy, hogy magyar többségű marad a község, vagy sem, s az összevonás veszélyezteti-e a magyarság képviseletét és anyanyelv-használati jogait. Amúgy Románia által is aláírt nemzetközi egyezmények tiltják a kisebbségek arányának megváltoztatását közigazgatási reform által. A PSD nem beszél ezekről, csak számokról és pénzekről, sőt újabban már a 3000 lakosnál kisebb községek összevonását említik.
Félreértés ne essék, az országban szükség van közigazgatási reformra, az önkormányzatok hatékonyabb működésére és a bürokrácia csökkentésére, hogy a lakosság színvonalasabb és olcsóbb szolgáltatásokba részesülhessen. Valódi közigazgatási átalakítás szükséges, nem látszatreformra, nem bukaresti irodákban hozott intézkedésekre, melyek felszámolnák a helyi közösségek önrendelkezését. Mert könnyebb a teljes országot felforgató látvány-tervekkel előrukkolni, mint a központi közigazgatási apparátushoz nyúlni. Holott utóbbi nagyobb probléma az ország számára, de a PSD mégsem nyúlna hozzá, a figyelmet ezért igyekszik más irányba elterelni.
Az RMDSZ elfogadta a minap a torockói nyilatkozatot, mely világosan leszögezi, hogy csak az etnikai arányok megőrzése és helyi népszavazás általi jóváhagyás révén szabad összevonni a községeket.
Amennyiben a kormány megfelelő előkészítés, a helyi közösségek beleegyezése és a kisebbségi jogok biztosítása nélkül szándékszik összevonni a községeket, az RMDSZ minden rendelkezésére álló parlamenti eszközzel fellép ellene.
– Köszönöm szépen!
– Én is köszönöm!
f1711-01
Hozzászólások