Nem a büntetés, hanem a támogatás lenne a megoldás?

Heves társadalmi és politikai vita alakult ki az utóbbi időben a büntethetőségi korhatár csökkentéséről az országban, miután egy 15 és egy 13 éves fiatal brutális gyilkosságot követett el a Temes megyei Csenében. A tragédia nyomán több civil kezdeményezés is indult, és százezrek írták alá az úgynevezett Mario‑törvény petíciót, amely a büntethetőségi korhatár jóval alacsonyabbra, bizonyos esetekben akár 10 évre történő csökkentését javasolja különösen súlyos bűncselekményeknél.

Ebben a vitában a Salvaţi Copiii România (Mentsük meg a gyermekeket) nevű gyermekvédelmi szervezet határozottan ellenzi a korhatár csökkentését 14 évről 13 évre, és ezzel az ötlettel szemben világos alternatívát kínál.

A szervezet képviselői szerint a jogszabályi szigorítás nem oldja meg a mögöttes társadalmi és szociális problémákat, amelyek – szerintük – gyakran hozzájárulnak a fiatalkorúak bűnelkövetéséhez. 

A szervezet szakértői rámutatnak, hogy Romániában jelenleg nem létezik elegendő rehabilitációs és támogatói rendszer a bűncselekményt elkövető fiatalok számára. A rendelkezésre álló négy speciális intézmény kevés, és sok helyen nincsenek megfelelő pszichológusok, szociális munkások vagy a visszailleszkedést segítő szakemberek.

A gyerekek gyakran csak a gyermekvédelmi rendszerbe kerülnek, ahol nincs strukturált terápiás vagy célzott támogatás a viselkedésük megváltoztatására, így a büntethetőségi eljárás nem feltétlenül hoz valós javulást.

A szervezet szerint a megelőzés, a korai beavatkozás, a mentálhigiénés és oktatási szolgáltatások fejlesztése hatékonyabb lehet, mint a szigorú büntetőjogi változtatások.

A civil szervezet továbbá úgy látja, hogy a büntethetőségi korhatár indokolatlan csökkentése nem feltétlenül csökkenti a fiatalkorú bűnözést.

A romániai média – beleértve a magyar nyelvű híroldalakat is – széleskörű vitát közvetít arról, hogy a jelenlegi büntethetőségi korhatár (14 év) megfelelő‑e. Több beszámoló kiemeli, hogy amikor 14 év alatti fiatal követ el súlyos bűncselekményt, a törvény szerint nem vonható büntetőjogi felelősségre, hanem csak védelmi és gyermekvédelmi intézkedések indíthatók. Ez sokak számára, különösen az áldozatok családjai és bizonyos közéleti szereplők számára érthetetlen és igazságtalannak tűnik, különösen súlyos esetekben.

A Mentsük meg a gyermekeket nem a büntetés ellen van, hanem azt hangsúlyozza, hogy a megoldásnak a megelőzésre, a gyermekek támogatására és visszailleszkedésére kell épülnie, nem pedig egyszerűen alkalmi jogszabályi szigorításokra.

A politikai és szakmai viták közepette a román igazságügyi intézmények és a parlament is vizsgálja, hogy miként lehetne javítani a fiatalkorúak büntetőjogi rendszerét – akár a korhatár újragondolásával is –, de sok jogi szakértő és gyermekvédelmi szervezet óvatosságra int, hogy ne hozzanak elhamarkodott döntéseket.

A szóban forgó társadalmi vita nemcsak egy jogi technikai kérdésről szól: milyen korhatárnál legyen büntethető egy fiatal?, hanem arról is, milyen eszközökkel segítse az állam a gyerekeket és fiatalokat, különösen, amikor szociális, családi vagy pszichológiai okok miatt kerülnek konfliktusba a törvénnyel. 

A Mentsük meg a gyermekeket álláspontja szerint nem a büntetőjogi korhatár csökkentése, hanem a támogatói és prevenciós rendszer megerősítése a kulcs a problémák hatékony kezeléséhez.

(A kép illusztráció)