„Nem a nemzeti kisebbség léte jelenti a nemzetbiztonsági kockázatot, hanem a kisebbségi jogok hiánya”

Az elmúlt hét végén Világszabadság – A kisebbségek szabadságával válhat teljessé című konferenciára került sor a temesvári Új Ezredév Református Központban. A Kováts Róbert Ákos szervezte, Gáspár Sándor moderálta kisebbségvédelmi konferencia előadói között volt Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri biztosa, nagyköveti rangban és dr. Bodó Barna politológus, egyetemi tanár.

A konferencia témáját és az előadókat Gáspár Sándor marosvásárhelyi rádiós újságíró mutatta be, kiemelve, hogy a nemzeti költőnk megénekelte „világszabadság” csak az őshonos nemzeti kisebbségek szabadságával válhat teljessé. Tarnóczi László, a Kossuth Rádió Nógrád megyei tudósítója Duray Miklós emlékezete címmel tartott személyes hangvételű előadást, „világítótoronynak, jelzőfának” nevezve a tavaly decemberben elhunyt felvidéki magyar politikust. Duray Miklós, a geológusból lett politikus, politológus, parlamenti képviselő, kisebbségvédelmi harcos a magyar nyelv, a magyar iskola védelmének, az autonómiáért vívott harcnak szentelte életét.

Dr. Bodó Barna szabad vers formájában emlékezett meg jó barátjáról és harcostársáról, Duray Miklósról, amelyből néhány sort idézünk:

„Pozsonyban október 23-án ömlött az eső a nyakunkba, vittük az ázott koszorút / léptek latyakban / villan a szó: ez a hazaérzet – súgod / eső, eső, eső… esernyő? / ilyenkor felségsértés / vállaltad, vállaltuk / ingünk alá csurog a víz – na és… ez is vállalás, hittétel is, igen  / koszorú elhelyezése, zuhogó esőben  / az ünnepi hangulat belül, bennünk / miként a haza / ott védve van, nem mossa el semmilyen víz / csak vegyük észre / éljük meg / lássuk meg a mindennapiban az emelkedettet (…) utolsó beszélgetésünk, telefonon, az a pár perces, éppen karácsony napján / hangod elfúló: nagyon egyedül vagyok… Losonc visszaigazolta búcsúzóul leírt szavaimat / Miklós, Te soha nem lehetsz egyedül, itt vagy velünk, bennünk, magyarságunk része vagy.”

Kalmár Ferenc kisebbségvédelmi politikus, szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztos az európai őshonos kisebbség helyzetéről tartott izgalmas előadást. „50 millió emberről van szó, akiknek a jogaival az Európai Unió nem akar foglalkozni” – hangsúlyozta Kalmár Ferenc, kiemelve hogy az európai kisebbségvédelemnek két dokumentum szolgál alapjául: a kisebbségvédelmi keretegyezmény, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek chartája. Ezek a dokumentumok „minden EU-s tagország számára kötelezők, de nem kikényszeríthetők” – mondta Kalmás Ferenc, aki szerint, ha valamelyik tagállam nem tartja be teljes mértékben ezeknek a dokumentumoknak az előírásait, akkor valójában nem történik semmi és van három olyan európai ország (Franciaország, Görögország és Törökország), amelyek el sem fogadják a kisebbségvédelmi előírásokat. Kalmár Ferenc szerint a kisebbségvédelem szempontjából Európa három részre osztható: Nyugat-Európa, ahol vannak működő autonómiák, mint Dél-Tirol, a volt szocialista országok, ahol lehet beszélni erről a kérdésről, de valójában nem történt sok minden, itt a legjobb példa működő autonómiára a Vajdaság (Szerbia). Végül vannak a Pruttól keletre található európai országok, ahol ha „szóba jön a kisebbségvédelem, akkor legtöbbször a kalasnyikov is előkerül”.

Kalmár Ferenc beszélt a 2010 utáni magyar nemzetpolitikáról és az öt kisebbségvédelmi alapelvről, amelyeket az Európai Unió törvényhozóinak ajánlottak, hogy emeljék be az EU törvényi rendszerébe. Összegezve az utóbbi 10-15 év tapasztalatait, Kalmár Ferenc így fogalmazott: „Az európai kisebbségvédelemben inkább visszalépés tapasztalható, mint előrelépés. Az ukrajnai háború kapcsán felerősödtek azok a hangok, amelyek a nemzeti kisebbségekben nem értéket, hanem nemzetbiztonsági kockázatot látnak. Erre nekem az a válaszom, hogy nem a nemzeti kisebbség léte jelenti a nemzetbiztonsági kockázatot, hanem a kisebbségi jogok hiánya jelenti azt”.

Tamás Péter Magyarország temesvári tb. konzulja  Tiszteletbeli konzulátus a kisebbség szolgálatában címmel tartott előadást az általa vezetett intézmény feladatairól és a magyar közösség szolgálatában vállalt tevékenységeiről, amelyek a Várbástya Egyesület civil szervezet égisze alatt valósulnak meg (a Temesvári Magyar Napok és a Bartók Kerékpártúra szervezése, az Irodalmi Kör találkozói, a Magyar Ház visszaszerzése és felújítása a magyar állam támogatásával stb.). Ezek a megvalósítások, a magyarság számára nyílt lehetőségek sem tudták megállítani a közösség drámai fogyását, amit a legutóbbi népszámlálás eredményei tükröznek.

A kisebbségvédelmi konferencia befejező részében hozzászólásokra, beszélgetésre került sor a gondolatébresztő előadások kapcsán.