Nem vagyunk láthatatlanok

Tavaly az Aradi Napokon rendezett kirakodó vásáron, pár hét múlva pedig már az Expo Arad Internaţional kiállítási komplexum hagyományos karácsonyi vásárán csodálhattuk meg a Romániai Mozgássérültek Egyesülete aradi fiókszervezetének néhány tagja által készített szebbnél szebb, különleges vonalú díszgyertyákat.

Jäger Katalin, az egyesület főtitkára joggal volt elégedett. 2008-ban megnyertek egy 2010-ig átívelő projektet, amely a sokatmondó Nem vagyunk láthatatlanok címet viseli. A pályázat finanszírozói a németországi Alzenau Rotary Club és az aradi Rotary Club. A projektpartnerek az Aradi Fejlesztési és Közellátási Igazgatóság, az Aurel Vlaicu Egyetem és a CARRUS Kft.

A németországi klub képviselője, Gerd Büttner a projekt beindulásától kezdve messzemenő segítséget nyújtott és nyújt ma is a szervezetnek abban, hogy a gyertyaöntés folyamatos legyen: ők biztosítják a nyersanyagot, a matricákat és megrendelésekről is gondoskodnak. Kati szerint ez mind nagyon fontos, hisz a projektet úgy építették fel, hogy két nagy szükségletnek feleljen meg. Mindenek előtt segítse a mozgássérült személyek társadalmi beilleszkedését, hogy minél többen válhassanak társadalmi asszisztenciát igénylő személyből független, önmagáról gondoskodó, hasznos polgárrá. A másik szükséglet az, hogy a hasznos tevékenység minél rövidebb idő alatt hatékonnyá váljon, minél nagyobb mértékben járuljon hozzá a szervezet pénzügyi, anyagi függetlenségének megteremtéséhez.

Eddig több ezer euró értékben szállítottak díszgyertyákat Németországba (a legfrissebb szállítmányt éppen ezen a héten indítják útjára).  

Jelen pillanatban azonban az a legfontosabb, hogy a projekt bevált, jól megy. Ez a fő feltétele a projekt finanszírozása meghosszabbításának, annak, hogy a finanszírozók jövőre se vonják meg az anyagi támogatást a fiókszervezettől.

– Van egy álmom, egy tervem – sóhajtott mélyet Jäger Katalin, aztán gyorsan folytatta: – Nagyon jó lenne, ha a gyertyaöntést védett szakmává nyilvánítanák. Ez tágabb lehetőségeket biztosítana a gyertyaöntő műhely fejlesztésére, bővítésére, arra, hogy megálljunk a saját lábunkon! A fiókszervezet még több tagja kapcsolódhatna be a munkába, a gyertyák értékesítéséből befolyó pénzből fizetésre is jutna. Egyelőre ugyanis teljes egészében nyersanyagvásárlásra megy el a pénz.

Nem is olyan régen léteztek ilyen szakmák Aradon, az időközben teljesen szétcincált, tönkretett Vremuri Noi szövetkezetben. Ilyen volt a seprűkötés, dobozkészítés, kefekötés… Sok fogyatékkal élőnek adott munkát. Életben tartásukkal azonban senki sem törődött.

Én nagyon remélem, hogy az AHNR aradi fiókszervezetének sikerül védett szakmává nyilváníttatni a gyertyaöntést. Ami persze nem az egyetlen tevékenységük: karácsonyi és húsvéti üdvözlőlapokat is készítenek, s ha sikerül egy modern számítógépet beszerezni, tökéletesíthetnék a szerkesztést, nyomtatást.

A legfrissebb terv most az, hogy március végére elkészüljön a kis műhely termékeit bemutató, népszerűsítő színes katalógus.