Nemzetközi kutatási program indult a sokaknak egészségügyi panaszt okozó, a szántóföldi növénytermesztésben nagy károkat előidéző gyom, a parlagfű jobb megismerésére.
A svájci fribourgi egyetem irányításával SMARTER néven zajló hároméves tudományos kísérletben magyar kutatók is részt vesznek – mondta el a gödöllői Szent István Egyetem Növényvédelmi Intézetének docense, Dorner Zita az MTI-nek.
A téma azért foglalkoztatja a tudományt, mert a globális felmelegedés kísérőjelenségeként az özönnövényként számon tartott parlagfű olyan, északabbra fekvő országokban is teret hódít és gondokat okoz, ahol néhány évtizede még fel sem bukkant. Az országonként más-más agroökológiai körülmények között vizsgált parlagfű és a vele közösségben élő más növények pontos megismerése, az eredmények összegzése támpontot adhat a hatékonyabb védekezéshez.
Az Európai Unió finanszírozásával, 10 ország részvételével zajló SMARTER program magyarországi helyszíne a tápiószentmártoni Aranyszarvas Zrt. mezőgazdasági telephelye, ahol kétszer 30 négyzetméteres területen követik folyamatos vizsgálattal a parlagfű életútját.
Nem kaszálják le, nem gyomlálják ki, hanem megfigyelik, miként reagál természetes növénytársulásban más gyomnövényekre, például a keszegsalátára, az útszéli bogáncsra vagy a lóromra.
A szakember ismertetése szerint ez azért is fontos, mert a parlagfű az állandó bolygatásnak kitett, megművelt talajon érzi igazán jól magát, e körülmények között terjed a leggyorsabban, de kevesebbet tudnak arról, hogyan tűri maga körül az érintetlen természetben a többi gyomnövényt.
Az adatsort rendszeresen elküldik a nemzetközi kutatás svájci központjába, ahol a többi ország hasonló, több milliónyi adatát elemzik, rendszerbe illesztik. A kutatás eredményét 2017-ben foglalják össze, ez támpontot adhat majd a parlagfű európai visszaszorításához.
Az 1920-as években Észak-Amerikából ide került parlagfűről már most tudni lehet, hogy Magyarországon – nem lévén természetes ellensége – képes gyorsan terjedni. Egyetlen tő parlagfű évente mintegy 8 milliárd pollent is juttathat a levegőbe, amelyek akár több száz kilométerre is elsodródhatnak, az orr nyálkahártyáján megtapadva pedig allergiás panaszokat okozhatnak. A virágzás fő szezonja július vége, augusztus eleje.
A gyomnövény szeptemberben 3000-4000 magot hullajt el, amelyek a talajba kerülve akár 40 év múlva is képesek életre kelni. Ha megfelelő időben – a virágzás előtt 2-3 héttel nem védekeznek ellene, akkor – például a napraforgótáblákon – a mennyiségtől függően akár 30 százalékos termésveszteséget idéz elő, de az egész termés is odaveszhet, ami évente milliárdokban mérhető gazdasági veszteséget jelent.
Hozzászólások