„Nincs olyan pillanat a kisebbségvédelemben, amikor azt mondhatnánk, hogy minden rendben van”

Csütörtökön folytatódtak a Nemzeti kisebbségek Európában – kihívások és perspektívák című temesvári kisebbségügyi konferencia munkálatai. Az európai etnikai kisebbségek helyzetéről szóló, a sajtó kizárásával lezajlott vita bevezetőjében Vincze Lóránt FUEN-alelnök mutatta be az általa képviselt szervezetet, ismertetve ugyanakkor az erdélyi magyar kisebbség problémáit is a konferencia résztvevőivel.  

– Bemutattam a konferencia résztvevőinek a FUEN-t (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Vincze Loránt –, amelyre nagyon sok utalás volt ezen a konferencián, hiszen itt van a német kormány kisebbségügyi megbízottja, Hartmut Koschyk, akivel nagyon jó viszonya van a FUEN-nek, és ő egy erős támogatója a Minority Safe Pack európai polgári kezdeményezésnek. Természetesen kihasználtam az alkalmat arra, hogy beszéljek az erdélyi magyarság problémáiról, hiszen itt egy nagyon szép képet festett a külügyminiszter a tegnap arról, hogy mennyire jó a többség-kisebbség viszony, mennyire modellértékű Románia a kisebbségvédelemben. Vannak olyan eredmények, amelyeket mi is elismerünk, de ugyanakkor felsoroljuk a problémáinkat, hiszen szeretnénk előre lépni. Soha nincsen egy olyan pillanat a kisebbségvédelemben, amikor azt mondhatnánk, hogy minden rendben van, és már nincs szükség a továbblépésre. A román kormány úgy tűnik, nem tud túllépni azon a meggyőződésén, hogy csupán egyéni jogokra van szükségük a kisebbségeknek, és nem hajlandóak a közösségi jogokról beszélni.

– A külügyminiszter következetesen „kisebbséghez tartozó személyek”-ről beszélt.

– Számomra ez érthetetlen, és azt gondolom, amit Kelemen Hunor szövetségi elnök is javasolt Klaus Iohannis államfőnek, hogy a kisebbségi együttélési keretből kellene kiindulni, egy román–magyar együttélési keretet teremteni, amely az európai jó példákon alapulhatna. Ez alapozhatná meg, hogy Románia túllépjen az egyéni jogokon, és továbblépjen a közösségi jogok felé. Mit jelentene ez? A kisebb közösségekben élő magyarok számára a kulturális autonómiát, a tömbben élő magyarok számára a személyi elvű, illetve a területi autonómiát. A másik téma, amiről szó volt az előadásomban az a FUEN-nek és az alkotó szervezeteknek a szándéka, hogy egy európai kisebbségvédelmi keretrendszer jöjjön létre. Ennek az elején vagyunk nagyon, és egyik eszközünket, a kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést elutasította az Európai Bizottság, de a jövőben nekünk ezt a munkát folytatnunk kell, hiszen nem lehet csupán egy üres szlogen a „sokszínűség Európában”. Ezt a sokszínűséget védeni is kellene. Azt gondolom, hogyha Románia alaposan megfontolja az érdekeit, akkor maga áll az élére egy ilyen európai kezdeményezésnek, amely a kisebbségvédelem kidolgozását szeretné az Európai Unióban. Nemcsak a 20 romániai kisebbség miatt, hanem a határokon kívül élő őshonos román közösségek érdekében is. Ez a felvetés meglepő lehet egy ilyen keretben is, ahol kisebbségi témáról beszélünk leginkább a német kisebbségek részvételével, de azt gondolom, hogy ez lehetne a jövő. Egyre több EU-tagállam gondolja úgy, hogy a kisebbségvédelemmel foglalkozni kellene. Miért ne állhatna Románia is ezek közé a tagállamok közé?”

– Hogyan viszonyulnak a konferencia külföldi résztvevői, például a németországiak a kisebbségvédelem kérdéséhez?

– A német kormány nagyon támogatja azt, hogy az Európai Unió is foglalkozzon a kisebbségvédelemmel, hiszen érzik és tudják, hogy az európai keret egyfajta biztonságot jelentene minden kisebbség számára, így a német kisebbségek számára is, bárhol éljenek Európában.