Az ukrajnai és az izraeli háborús helyzet, valamint Románia schengeni térséghez csatlakozásának kérdése is szerepelt Novák Katalin köztársasági elnök és Klaus Iohannis román államfő megbeszélésének témái között szerdán a Sándor-palotában, Budapesten.
Kétoldalú találkozójukon a nemzeti kisebbségek, így az erdélyi magyarság helyzetéről is tárgyalt Klaus Iohannis és Novák Katalin. A magyar köztársasági elnök a megbeszélést követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „Mindkettőnk számára fontos a nemzeti kisebbségeknek a helyzete, nekünk magyaroknak pedig különösen fontos az erdélyi magyarság sorsa, jelenje és jövője, ezért kiemelten beszéltünk erről, de szóba került Magyarország jövő évi soros európai uniós elnöksége, valamint a két ország közötti gazdasági, energetikai és közlekedési kapcsolatok kérdése is.”
A magyar köztársasági elnök történelmi jelentőségűnek nevezte a találkozót, miután román államfő legutóbb tizennégy éve tett hivatalos látogatást Magyarországon.
Kiemelte: az a cél, hogy az egymás számára fontos szomszédos országokhoz méltó pragmatikus kapcsolatot alakítsanak ki Magyarország és Románia között.
Novák Katalin elmondta, a két ország álláspontja egyértelmű az ukrajnai háborúval kapcsolatban: elítélik Oroszország agresszióját Ukrajna ellen, igyekeznek Ukrajnát segíteni a védekezésben, Magyarország pedig minden humanitárius segítséget megad az Ukrajnából menekülőknek.
Hozzátette: Ukrajna területén mindkét országnak jelentős számú nemzeti kisebbsége él. Ezért számítanak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök együttműködésére a kisebbségekkel szembeni jogsértések, jogsérelmek orvoslásában, és abban, hogy mindent megtegyenek a kisebbségi jogok érvényesüléséért.
Az izraeli háborúval kapcsolatban kifejtette: ebben a tragikus helyzetben Magyarország együttérzéséről és támogatásáról biztosította Izrael államot. Novák Katalin hozzátette: részt vesz a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség szervezte istentiszteleten.
Novák Katalin elmondta: a román elnökkel egyetértenek abban is, hogy a magyar kisebbség támogatása hozzájárul Románia fejlődéséhez. Ezért kölcsönös érdek a feszültségek csökkentése annak szítása helyett.
„Románia helye a schengeni térségen belül van” – nyomatékosította. Igazságtalan, hogy még nem csatlakozhatott, ezért Magyarország továbbra is határozott támogatásáról biztosítja Romániát. „Nincs szükség schengeni határra Románia és Magyarország között” – hangsúlyozta Novák Katalin.
Magyarország európai uniós elnökségével kapcsolatban elmondta: szeretnének a nyugat-balkáni országok csatlakozásában eredményeket elérni. Az uniós elnökség idején kiemelt téma lesz még a demográfiai válság kérdésének kezelése.
A gazdasági kapcsolatokat Novák Katalin virágzónak nevezte a két ország között. A Magyarországra irányuló romániai behozatal másfélszeresére, a határátlépőhelyek száma tizennégyre emelkedett – mutatott rá. Hozzátette ugyanakkor: a gazdasági kapcsolatokban még sok lehetőség van.
Az energetikáról szólva kiemelte: Magyarország dolgozik azon, hogy diverzifikálja a hozzáférését az energiaforrásokhoz. Ebben kiemelten számít Romániára. Elmondta: abban is egyetértenek a román elnökkel, hogy ezen a területen is erősíteni kell az együttműködést.
Kérdésre válaszolva közölte: Magyarország elítéli a terrorista támadást Izrael állam ellen és igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy ne eszkalálódjon a konfliktus.
Hozzátette: korábban nem látott intenzitású háborús konfliktusok robbannak ki a világ különböző pontjain. Számos ország vezetői azon dolgoznak, hogy mindez ne vezessen harmadik világháborúhoz. Bölcs és józan döntéseket kell hozni – hangsúlyozta a köztársasági elnök. (MTI)
Iohannis kerülendőnek tartja az „egyoldalú és megosztó gesztusokat”
A román hatóságok teljeséggel nyitottak a román–magyar együttműködés elmélyítésére – nyilatkozta szerdán Budapesten a román államfő. Klaus Iohannis ugyanakkor kijelentette, kerülendőnek tartja az „egyoldalú és megosztó gesztusokat”.
A román államfő a Novák Katalin magyar köztársasági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy Bukarest kész lépéseket tenni a párbeszéd és kétoldalú együttműködés elmélyítéséért és a két ország közötti stratégiai partnerség tartalommal való feltöltéséért.
„Románia célja, hogy a párbeszéd dinamikája pozitív legyen, a fejlődés és elmélyülés irányába hasson valamennyi polgárunk érdekében, etnikai származásra való tekintet nélkül. Románia a kölcsönös bizalmon alapuló nyílt, átlátható és pragmatikus megközelítést támogatja. Szilárdan hiszem, hogy feltétlenül el kell kerülni az egyoldalú vagy megosztó gesztusokat” – mondta Iohannis.
Kifejtette, a két ország közötti jövőbeli kapcsolatokat mindkét félnek olyan szempontokra kell építenie, amelyek a fejlődést, az együttműködést, és a széthúzó elemek helyett a közös érdekeket szolgálják.
„(A Novák Katalinnal tartott találkozón – szerk.) hangsúlyoztam, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek hozzájárulnak az állampolgárság szerinti állam – amely egyedül felelős jogaik védelméért – és az anyaország közötti hidak megteremtéséhez és megerősítéséhez” – fogalmazott a román elnök. (Agerpres)
Novák Katalin köztársasági elnök és Klaus Iohannis román államfő négyszemközti tárgyalása a Sándor-palotában
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Hozzászólások