Önerőből kell kifizetni az adósságot!

Erdős Bálint nagyszintyei polgármesterrel januárban a község anyagi helyzetét is feltáró interjút közöltünk. 

Amelyben elhangzott: a régi vezetés a községi legelők hektárját egy évre 70 lejért adta bérbe, miközben a juhászok évente 80,3 euró állami támogatást kaptak hektáronként. A 787 hektárnyi legelőnek a megyében egyedülállóan alacsony bérleti díja miatt a község az utóbbi két évben összesen 500 ezer lej bevételtől esett el, miközben 1 millió lej adósságállomány nehezedik rá. A polgármester szerint a méltányos bérleti díjnak legkevesebb az állami támogatás értékére kell emelkednie. Kijelentése nagy vihart kavart a nagyszintyei, a szapáryligeti, valamint az ágyai juhtenyésztők között. A helyzet tisztázása érdekében újra megkerestük Erdős Bálintot.

– Úgy hallottuk, komoly visszhangja volt az írásnak. Tulajdonképpen mi történt?

– Sokan félreértették az újságban megjelenteket. Egyes juhtenyésztőknek ugyanis azt mondták, hogy az érvényben lévő szerződések megszűnnek, minek következtében elveszítik az állami támogatással együtt a bérelt területre nyert pályázatokat is. Emiatt néhányan felháborodva vonultak be a tanácsülésre, ahol heves szóváltások zajlottak le. Remélem, végül megértették a lényeget: mi a szerződésekhez nem nyúlunk, ha viszont a tanács jóváhagyja a legelők bérleti díjának módosítására benyújtott tervezetet, végrehajtjuk a határozatot.

– Hivatalos személyektől kért-e tanácsot az ügyben?

– Természetesen, tanácsot kértem a megyei tanácselnöktől, de a prefektustól is. Mindkettőnek az volt a véleménye, hogy valamit kezdeni kell a hatalmas adósságállománnyal, mert ha a hitelezők által elindított perekben végleges törvényszéki döntés születik, az ügyet átadják egy végrehajtónak, aki zároltatja a folyószámlánkat, majd az adósságbehajtás érdekében árverésen próbálja értékesíteni a község eladható vagyonrészét. Ilyet Nagyszintyén csak a községi legelővel lehet megtenni, amit olyan összegért próbálják majd értékesíteni, amennyi a tartozás. A prefektus szerint az is megtörténhet, hogy a bármilyen saját jövedelemforrás nélkül maradt községi adminisztráció csődbe megy, ezért a hatáskörébe tartozó három települést hozzácsatolják egy nagyobb adminisztratív egységhez, valószínűleg Kisjenőhöz, ahol viszont jóval magasabbak az adók, az illetékek. Ezzel két legyet ütnek egy csapásra: megszabadulnak egy működésképtelen községtől, illetve pozitívumként vezethetik be az adminisztratív egységek összevonását célzó elképzeléseiket.

– Tehát a bérleti díj megemelése az egyetlen megoldás?

– Tulajdonképpen még az sem, hiszen egy évi bérleti díjból nem tudjuk kifizetni az adósságainkat. Éppen ezért a prefektustól azt is megkérdeztem: van-e valamilyen törvényes akadálya a legelők bérleti díjának több évre, előre való befizetésének? Ha ugyanis a juhtenyésztők némelyike hajlandó 15-20 évre előre is kifizetni a bérleti díjat, a község kilábalhat az adósságból. A prefektus szerint e gyakorlatnak nincs jogi akadálya, ráadásul anyagi biztonságot is jelenthet az állattartóknak. Ha ugyanis előre kifizetik a bérleti díjat, az adott időszakban valószínűleg nem változhat a bérleti szerződés.

– Jelenleg mekkora az adósságállomány?

– Felszámítva az összes késedelmi illetéket, az egymillió lejt meghaladja. Ha a bérleti díjat felvisszük hektáronként az állami támogatás értékére, vagyis a tavalyi 80 euróra, 320 lejre, az évi bevételünk meghaladhatja a 250 ezer lejt. Tehát legalább 4 évre, előre kellene az összes bérleti díj az adósság letudásához. Mivel valószínűleg nem mindenkinek lesz elegendő pénze az előre történő kifizetéshez, a szerződési időszak lejárta, vagyis 2 év múlva az ő szerződésük lejár. Azoknak viszont, akik akár 15-20 évre is képesek előre fizetni, a jelzett időszakra lesz érvényes a szerződésük. A bérleti díjak megállapításánál mindenképp figyelembe vesszük a környékbeli községeknél alkalmazott díjszabásokat, majd ezeknek függvényében születik a tanácsi határozat. Hangsúlyozni szeretném: az intézkedések nem az állattartók ellen irányulnak, hanem a község megmaradásáért. Annál is inkább, mert a juhtenyésztők nagy része olyan ember, akire mindig számítani lehetett. Addig nem lépünk, amíg az elképzeléseket falugyűléseken fel nem dolgozzuk, meg nem hallgatjuk az érintettek véleményét. Mindenkiben tudatosítani szeretnénk: a község megmaradásának egyetlen módja az adósságoktól való megszabadulás, mivel e rettenetes kolonc minden módon gúzsba köti a kezünket. Még infrastrukturális beruházásokra sem tudunk pályázni az adósságok terhe alatt. Egyrészt, mert ilyen esetben nem hagyják jóvá, de a szükséges önrészt sem tudnánk előteremteni. Jól tudom, a módosítások miatt régi barátságok is tönkremehetnek, de azok az igazi barátok, akik megértik a drámai helyzetet. Ezek senki ellen, hanem a három faluközösségért történnek.

– Még most sem értek egy dolgot: a község vezetősége két évvel ezelőtt is tudta, hogy létezik uniós támogatás, továbbá védett madarak tojóhelyeinek a megóvására kiírt pályázat. Mindennek tudatában hogy állapíthattak meg ilyen alacsony bérleti díjat, a község számára ennyire kedvezőtlen szerződéssel?

– Ezt valószínűleg a falugyűléseken is megkérdezik, ezért nem kívánom eltitkolni: 2008 végén, amikor a bérleti díjakat, illetve az állatok száma utáni adót igényeltük, kiderült, hogy nyilvántartásunk nem egyezik az állattartóknak a befizetések kapcsán tett nyilatkozataival. Mi csak a nyilvántartásainkra alapozhattunk, ezért úgy döntöttünk, hogy a bérleti díjakat és az illetékeket mindenkinek be kell fizetnie a szerződésben megszabott alacsony áron. Én már 2008-ban kértem a tanácsot a bérleti díjak kiigazítására, csakhogy a jelzett okok, illetve egyes tanácstagoknak az érintettsége miatt húzódott az ügy tovább. 2009-ben már a szerződésbe beiktattuk, hogy közérdekben az önkormányzat egyoldalúan is módosíthatja a szerződésekben rögzített bérleti díjat. A falugyűléseken nyíltan el akarom mondani az embereknek: a község megmaradásának egyetlen útja az adósságtól való megszabadulás az egyetlen saját erőforrásunk, a legelők bérleti díjának a felemelésével. Ha lehet, az előre való kifizetésével. Mindenkinek tudnia kell: állami támogatásból soha nem lehet kifizetni a felhalmozott adósságot. Azt magunknak kell kiizzadnunk.