„Ötven évig fizettem és most ismét fizetek”

Gyakran kapunk olvasóinktól a lapunkban megjelenő cikkekre visszajelzéseket, észrevételeket, javaslatokat, kérdéseket. Nem ritkán olyan szomorú, elkeseredett hangvételűt is, mint id. Barabás József ópálosi olvasónk levele. 

Ebből idézünk az alábbiakban.

„Tisztelt szerkesztőség!

Figyelemmel olvasom újságjukat – újságomat – annál is inkább, mivel egyetlen írott sajtó, melyre megengedtem azt a luxust, hogy előfizessek… Szeretnék hozzászólni a január 26-án megjelent Minden megadózott jövedelem után fizetni kell egészségbiztosítást című cikkhez. Hivatkoznak a 95/2006-os egészségügyi törvényre … annak 257. cikkelyére, arra, hogy a  nyugdíjasoknak is kell fizetni az 5,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot… Én nyugdíjas vagyok, a nyugdíjazási határozat szerint a szolgálati időm (stagiu de cotizare) 50 év, hat hónap és 7 hónap (amelyből 20 évet, négy hónapot és egy napot II-es besorolási osztályban dolgoztam)… Kérdésem az lenne: miért számítják az 5,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot a nyugdíjasok esetében az egész nyugdíj összegére és nemcsak arra, amely meghaladja az ezer lejt?! (Erre azonnal válaszolhatok: így szól a 95/2006-os egészségügyi törvény vonatkozó cikkelyét módosító kormányrendelet, amely idén januárban lépett életbe. Erről is írtunk lapunkban – szerk. megj. A három napon túli bennfekvést követően a kórházi kezelési költségeket csak annak a betegnek kell fizetnie, akinek nincs egészségbiztosítása.)

A levél így folytatódik: „Szíves engedelmükkel egy régebbi határozatra hivatkoznék. A liberális–RMDSZ–Tăriceanu kormány egészségügyi miniszterének, Nicolaescu úrnak az idejében foglalták bele a cigaretta árába a szenvedély (viciu) adót, hangsúlyozva, hogy az így begyűlt pénzből kompenzálni fogják az orvosságok árát… Érvényben van-e és főként alkalmazzák-e ezt a rendeletet, s ha igen, mennyire rúghat az összeg, mert a kompenzálásokból nem igen tűnik ki ez… Miért hivatkoztam a rendeletre? Bevallom, szenvedélyes dohányos vagyok (sajnos)… Betöltöttem a 70. életévemet, elfáradt, meggyötört vénember vagyok, tele mindenféle nyavalyával, betegséggel. Amikor 2008 tavaszán felfedezték a betegségemet, az orvos által felírt gyógyszert 100 százalékos kompenzálással, ingyen kaptam. Most a híres, hírhedt Boc-kormány koalíciós partnere, az RMDSZ, s annak egészségügyi minisztere másképp döntött. Köszönöm, köszönjük! Megalázva érzem magam…. De nemcsak siránkozni akarok. Javaslattal szolgálnék: amíg ez a kormánykoalíció még uralmon van (hinni szeretném, már nem sokáig!), figyelembe véve az öngyilkosságok számának eddig nem tapasztalt növekedését, különösen az idősek soraiban, sürgősségi kormányrendelettel, felelősségvállalással engedélyezzék az euthanázia bevezetését. Hogy legalább emberhez méltó humánus eszközökkel vethessünk véget életünknek… Mint szenvedélyes dohányos, javasolom még: ne engedélyezzék a sepsiszentgyörgyi dohánygyár bezárását… Gyártsák csak tovább az ismert (a fiatalok által talán kevésbé) olcsó cigarettákat, azokat, amelyeket az Istenadta (vagy inkább verte) nép meg tud vásárolni, hogy maradjon pénz nagyobb szelet kenyérre… És még valami: az utóbbi időben többször is gondoltam arra, hogy műtéti beavatkozásra beutaltatom magam a kórházba. Lemondtam róla. Nem akarom, hogy a kórházi kezelési költségeket a gyermekeim fizessék, ahogyan arra Boc miniszterelnök (az enyém nem, én nem szavaztam rá, nem akartam részese lenni a csalásaiknak) ajánlotta. Én (mi) négy gyermeket neveltünk fel, és örülünk, hogy meg tudnak állni a lábukon, megélnek a munkájukból, egyik sincs ráutalva az állam bácsi segélyére….”

Nos, az ön által említett szenvedélyadó érvényben van. Ám azt, hogy az állam kasszájába ezúton mekkora összeg folyik be és ebből mennyit különítenek el a gyógyszerek kompenzálására, országos egészségügyi programok költségvetésének kiegészítésére, senki sem tudja kapásból megmondani. Az egészségügyi minisztérium sem. Viszont javasolni lehetne, hogy nézzenek utána, hisz sok embert érdekelne.