Pamfil Marietta ékszer-tárgyai

Írta:
2011. november 16. 16:19 (szerda) /

Pamfil Marietta iparművész közel ötven alkotásából nyílt egyéni kiállítás a Triade Galériában az elmúlt hét végén. 

A nyakékek és ékszerképek ismert művésze, aki születése kerek évfordulóján mutatta be műterme legújabb kincseit, ez alkalommal is művei sokszínűségével és a formagazdagságával nyerte el a nagy számban összegyűlt művészbarátok és kritikusok elismerését, a tárlatlátogatók tetszését.  

A tárlatnyitón Marcel Tolcea művészettörténész és Sorina Jecza galériatulajdonos Pamfil Marietta alkotásainak egyediségére, páratlan szépségére hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a grafikusként, metszetkészítőként induló művész az ékszerek és ékszerképek, -tárgyak készítésében találta meg a tehetsége kibontakoztatására leginkább alkalmas műfajt. Olyan nyakékeket, függőket készít, amelyeket nem kell feltétlenül viselni, hanem műtárgyként is megállják helyüket. Ezekben találta meg díszítőművészi identitását.

Valóban, Pamfil Marietta műhelyében új jelentéssel gazdagodott ékszer szavunk. Nemcsak nemesfémből készült, egyszerűbb vagy bonyolultabb ornamentikájú, általában viselésre szánt ötvösmunkát jelent, amit páncélszekrények mélyén kincsként őriznek, hanem faliképként, lakásdíszként mindenki számára megcsodálható műtárgyat is. A mozaikkészítő mesterek türelmével s a szecesszió dekoratív vonalvezetésével, bonyolult indázásával vetélkedő, sok apró darabból egységgé szervesített dísztárgy készítésének egyedüli mestere Pamfil Marietta. Használ ugyan fémet, de csak a formát, alakot megőrző, többnyire láthatatlan szilárd vázként, segédeszközként. A tárgyak látható, dimenziót adó anyagai a változatos színű, nagyságú és formájú féldrágakövek: achát, ametiszt, aventurin, citrin, karneol, korall, kvarc (fehér, füst, rózsa), nefrit, tigrisszem, türkiz, valamint kagyló és üveg. A szétszóródni vágyó számtalan kis kavicsot, törmeléket leggyakrabban a bőr – roppant kézügyességgel készített fonatok, apró láncszemeken átszőtt színes csíkok, felületek – segítségével rendezi kompozícióba, amelyek változatosságának csak az alkotó fantáziája szab határt. Az ékszerek alkotója csak természetes anyagokból „építkezik”, a bőr mellett a textil és a szőrme az öltözködés hagyományos anyagaihoz közelítik az ékeket, jelezve a rendkívül hatásos és dekoratív darabok viselhetőségét is. Gyakran azonban az alkotó már eleve műtárgynak szánja az ékszert, vászon alapra helyezve, kiegészítő díszítéssel gazdagítva, fakeretben, képként állítja ki, az sem zavarja, ha szimbolikus vagy filozofikus jelentést tulajdonít nekik a meditálva szemlélődő tárlatlátogató.

Az értékeset a dekorativitással társító magas művészi színvonalú alkotásokat a Triade Galériában előzetes bejelentkezést követően tekinthetik meg az érdeklődők.

Hozzászólások