Pécska–Battonya autóbuszjáraton gondolkodnak

Románia schengeni övezethez való csatlakozásával az Arad megyei települések több olyan beruházáson is dolgoznak, amelyet a szomszédos magyarországi településekkel együttműködésben valósítanának meg. 

A két ország együttműködésének és jó kapcsolatának köszönhetően Arad Megye Tanácsa a határ menti településeken élők érdekeit szem előtt tartva, egy határokon átívelő mentőszolgálat létrehozásába kezdett magyar partnereivel, de ugyanígy Pécska városa a szomszédos Battonya város közigazgatásával állt intenzív együttműködésben az elmúlt évek során, amely várossal a romániai település 1994 óta áll testvérvárosi kapcsolatban. Az évek során, de kiváltképp Románia Európai Unióhoz való csatlakozását követően sok Arad megyei lakos kezdett építkezni és házat vásárolni a határon túl, s mintegy 1000 román állampolgár telepedett le Battonyán. A város lakossága 5000 főt számlál. 

Pécska város polgármestere Antal Péter az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy Románia a schengeni övezethez való csatlakozásával új fejlődési lehetőségeket biztosít a két testvérváros számára. Egy fontos lépés volna a Pécska és Battonya közötti, eddig 20 km-es út lerövidítése egy Pécskát és Battonyát összekötő régi történelmi út újjáépítésével, mivel az jelenleg nem járható. 

„Felújítjuk a Battonyai utat, amely a mellett, hogy egy történelmi út és a legrövidebb út Pécska és a szomszédos magyar település között a több száz éves kapcsolat és barátság szimbóluma. A battonyai polgármesterrel együtt keressük a finanszírozási lehetőségeket a beruházás elindításához, ami végül egy közvetlen autóbusz járat létrehozását eredményezi a két város között. A közszállítási lehetőség biztosítása jelentős előrelépést jelentene a két város kapcsolata számára, mivel sok aradi Battonyán él, ugyanakkor sok magyarországi lakos szokott Pécskára jönni bevásárolni, vagy itt dolgozik. Pécskán a régi út egy részét már felújítottuk, ez a 222-tes utca, de még van hét kilométer a határig. Onnan a magyar partnereink további két kilométert kell felújítsanak, ami összeköti az utat a battonyai országúttal” – magyarázta Pécska polgármestere.

A két város önkormányzata már dolgozik a leendő út műszaki terveinek elkészítésén, amin autóval és kerékpárral is közlekedhetnek majd a környéken élők. 

Határokon átívelő mentőszolgálat

A két egymáshoz közeli város közötti együttműködési projekthez hasonlót több Arad megyei önkormányzat is elindított, viszont Arad Megye Tanácsa a schengeni övezeten kívülre is tekint a határokon átívelő mentőszolgálat létrehozásával, amibe Szerbiát is bevonná. 

 „Arad Megye Tanácsa egy összetett és nagyratörő beruházáson dolgozik, ami a Magyarországgal és Szerbiával való együttműködésen alapszik egy határokon átívelő mentőszolgálat kialakításáért. A projektet a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégiós Egyesület keretében valósítják meg, amelynek elnöke Arad Megye Tanácsának elnöke, Iustin Cionca. Magán a projekten sok éve dolgozunk, a megvalósítás egyik akadályát a fizikai határok megléte okozta, ami nehezítette a beavatkozó mentőautók akadálytalan közlekedését. A másik akadályt a projektben részt vevő országok eltérő jogszabályai jelentik, amivel kapcsolatban a három ország közegészségügyi minisztériumával és belügyminisztériumával egyeztetünk. Most, hogy egy jelentős gátló tényező megszűnt, vagyis csatlakoztunk a schengeni övezethez, egyeztetni fogunk a szegedi, temesvári és novi sadi kollégákkal, mert ennek a projektnek tényleg van jövője. Tisztában vagyunk vele, hogy vannak fenntartások, amelyek elsősorban az egészségügyi szolgáltatások államközi rendszerével és a három állam gyógyszerekre vonatkozó rendszerével kapcsolatosak, viszont ennek a határokon átívelő mentőrendszernek a modellje egyes nyugati országokban működik, és nálunk is életeket menthet. A rendszer fő célja, hogy minden vészhelyzetben a legközelebbi mentőegység avatkozna be, attól függetlenül melyik országból érkezik a segítség. Ez azt jelentené, hogy a határ menti településeken élő betegek gyorsabban kaphatnak ellátást, ami életeket menthet, ha perceken múlik egy ember megmentése” – nyilatkozott Andó András, Arad Megye Tanácsának Kommunikációs és Stratégiai Igazgatóságának elnöke. 

A megyei tanács törekvései között megemlítendő, hogy a magyar településekről szeretnének minél nagyobb számban munkaerőt bevonzani az Arad megyei ipartelepeken működő gyárakba, hogy a lehető legkevesebb nem európai országból érkező munkaerőt foglalkoztassák. 

A kommunikációs és stratégiai igazgató elmondása szerint Arad megye már az elmúlt öt évben felkészült a schengeni csatlakozásra. Európai forrásokból felújították az Arad megyében található 11 ipartelepre vezető közúti hálózatot, hogy biztosítsák a Magyarországról érkező munkaerő zökkenőmentes közlekedését. Aradnak egyaránt szüksége van szakképzett és szakképzetlen munkásokra is, mivel a munkaerőpiac követelményei nagyok. Az igazgató elmondta, hetente kapnak ajánlatokat különböző nagyvállalatoktól, amelyek szeretnének Aradon működni, de legfőbb aggályuk a munkaerőhiány, így erre a Magyarország keleti részéből érkező alkalmazottak jelentenének megoldást.