Radikális változások nem várhatók

Tanévkezdés küszöbén a Hunyad megyei oktatás helyzetéről, az oktatási rendszerben várható változásokról kérdeztük dr. Máté Márta főtanfelügyelő-helyettest.

 

 

– A fejkvótás rendszer bevezetése óta a hazai tanintézmények nagymértékben függenek a gyermeklétszámtól. Idén hogyan alakul e mutató a megyében?

– A diáklétszám évek óta folyamatosan csökken, de az utóbbi időben egy pozitív jelenségnek is szemtanúi lehetünk. Sokan térnek haza külföldről, és ez érezhetően befolyásolja a gyereklétszám alakulását is. És hát a napokbeli történéseket tekintve, ha nem is azonnali hatállyal, de számíthatunk a bevándorlók gyerekeire is, úgyhogy hosszabb távon akár minimális növekvés is előfordulhat a diáklétszámban.

– Egyelőre azonban kevesebb a diák, mint tavaly. Ez a pedagógusállások terén hogyan tükröződik? Lesz-e idén leépítés?

– A minisztérium rendelete szerint Hunyad megyében 59 tanügyi állás szűnik meg idéntől. Ez azonban nem érinti a címzetes kollégákat. Valójában ezek az állások minisztériumi rendelkezés nélkül is felszámolódnának, a gyereklétszám csökkenése miatt. Sok múlik azon, hogy egyes iskolák hogyan gazdálkodnak.

– A magyar tagozatokat, illetve az önálló magyar iskolát érinti-e a leépítés?

– Általában véve nem. Itt is rendkívül fontos az ésszerű gazdálkodás. Természetesen szükség lesz egy alapos analízisre és az is kétségtelen, hogy a fejkvótás rendszer sokfelé gondot okoz. De én bízom benne, hogy sikerül úgy megoldani a dolgainkat, hogy a leépítés ne érintse a magyar iskolát.

– Hány magyar diákra számítanak az idén?

– Hunyad megyében évek óta 1000 körül mozog a magyar diákok létszáma. Ebben azonban jelentős mértékben vannak jelen az óvodások, ami jó, mert biztosítják az óvodai csoportok fennmaradását. De a lemorzsolódás állandó. Már az elemi osztályokba való beiratkozás során sok magyar óvodás orientálódik más iskola irányába, és ez a jelenség folytatódik az általános iskolai, illetve középiskolai váltásnál is.

– A gyereklétszám csökkenés mellett minden tanévkezdéskor gondot jelent néhány tanintézmény épületének az állapota. Vannak iskolák, óvodák, melyek nem kapnak működési engedélyt. Idén mi a helyzet Hunyad megyében?

– Nálunk évek óta tíz-tizenkét tanintézmény marad rendszeresen működési engedély nélkül. Szerencsére az iskolák, óvodák többségét sikerült szépen felújítani. Ez a tucatnyi tanintézmény azonban, többnyire óvoda, olyan helyzetben van, hogy bármit tenne is, nem fog engedélyt kapni. Például olyan okok miatt, hogy tömbházban működnek, vagy hogy az épület struktúrája miatt egyazon kapun járnak be óvodások és az iskolások. Pillanatnyilag azonban folyamatban van néhány olyan projekt, amely világbanki támogatással lehetővé teszi, hogy ahol szükséges, új iskola és óvoda épülhessen. Olyan helyzet is van, ahol nincs vízvezeték az iskolában. De ez is csak akkor oldódhat meg, ha az illető települést közművesítik.

– Várhatók-e idén iskolabezárások a megyében?

– Nem. De vannak olyan községi önkormányzatok, melyek azon igyekeznek, hogy felszámolják az apró falusi iskolákat és egy-egy erősebb községközponti iskolát hozzanak létre. Ezt természetesen tanfelügyelőségi szinten is támogatjuk, mert ugyan a szimultán oktatás is jó, de a külön évfolyamokon való tanítás mégiscsak hatékonyabb. A falusi iskolák felszámolása azonban nem máról holnapra történik. Az idei tanévben egyelőre nem szűnik meg egyetlen iskola sem, de az átalakulás folyamatban van.

– Néhány hónappal ezelőtt, a készülőben lévő új tanügyi törvény kapcsán felvetődött, hogy az előkészítő osztály visszakerülne az óvodákhoz.

– Az idei tanévre vonatkozó beiratkozások már megtörténtek, és ez a tanév a jelenlegi tanügyi törvény szerint fog működni. A jövőt illetően nem tudok nyilatkozni, mert a minisztérium egyelőre nem juttatta el hozzánk a törvénytervezetet. Illetve az a változat, amihez hozzáfértünk, nagyon hiányos és tele van ellentmondásokkal. Nem lelhetők fel benne azok a törekvések, melyeket a tárcavezető különböző alkalmakkal tett kijelentéseiben megfogalmazott.

– A kisebbségi oktatásra vonatkozó változásokról mit lehet tudni?

– Úgyszintén semmit. Valóban szó volt róla, hogy visszaállítanák a végzős évfolyamokban a történelem és földrajz román nyelven történő oktatását, de ez például abban a változatban, mely hozzám eljutott, két különböző cikkelyben két különböző, egymásnak ellentmondó megfogalmazásban szerepel. Tehát ameddig nincs egy hivatalos változat, nem tudok nyilatkozni. De úgy gondolom, az egyszer megszerzett jogainkat nem adhatjuk fel.

– A múlt napokban a tárcavezető egy televíziós adásban bejelentette: idéntől ingyen tankönyvet biztosítanak a XI–XII. osztályosoknak is. Erre vonatkozóan van-e már gyakorlati megoldás?

– A leosztott pénzek egyelőre csak a kötelező oktatásra vonatkozóan biztosítják a tankönyvekre való anyagi fedezetet. A miniszteri kijelentés gyakorlatba ültetése tehát még a jövő titka. De kétségtelen, hogy nagyon jó elképzelés, hiszen a diákok többsége X. osztály után is folytatja tanulmányait és a tapasztalat azt mutatja, hogy a szülők nem nagyon vásárolják meg a tankönyveket, amikre pedig nagy szükség volna.

– Ha már tankönyveknél tartunk – tavaly az elsősöknek hónapokig kellett várniuk az új tankönyveikre. Idén is így lesz?

– Az elsősöknél nem, náluk már megoldódott a tankönyvellátás. Idén a harmadikosoknál várható késés. Ez az az úttörő évfolyam, amely elsőként kezdte meg az előkészítő osztályt és a jelenlegi tanügyi törvény számos újdonságának bevezetése az ő évfolyamukkal kezdődik. Ezért itt még várható csúszás, késés. De úgy gondolom, hogy akárcsak tavaly, idén is számítani lehet a harmadikban tanító pedagóguskollegák gyakorlati tapasztalatára, felkészültségére, amellyel zökkenőmentesen áthidalható lesz a tankönyvek késése.

– Az idei tanévre vonatkozóan várható-e valami olyan változás, amely az oktatás struktúráját vagy a vizsgarendszert érinti?

– Ebben az időszakban jelennek meg azok a rendelkezések, amelyek az idei tanév vizsgáiról szólnak. Személyesen nem láttam még ezeket, de a jelzések szerint nem lesznek radikális változások.

– Szó volt arról, hogy idéntől a nyolcadikosoknak mindkét (esetenként mindhárom) vizsgatantárgyból 5-ös feletti osztályzatot kell elérni a képességvizsgán, ahhoz, hogy elméleti oktatásban folytathassák tanulmányaikat. Erre vonatkozóan már született-e döntés?

– Mint említettem, még nem jutott el hozzánk az idei vizsgarendszerre vonatkozó metodológia. Amint ezt megkapjuk, értesíteni fogjuk a kollégákat, szülőket, hogy időben felkészülhessenek az esetleges változásokra.

– Idén tavasszal, nyár elején, több éves szünet után újra versenyvizsgát hirdettek a tanfelügyelői állásokra. Szó volt a tanintézmények vezetői állásának kiírásáról is. Ez mikorra várható?

– Valóban, az iskolaigazgatóknak 2008 óta nem hirdettek versenyvizsgát. Bízunk abban, hogy idén október–november folyamán erre is sor kerül. A megyében ez mintegy 180 tanintézményt érint, és a négyéves megbízatásra szóló versenyvizsga végre stabilitást hozna az intézményvezetésben.

– A tavalyi tanév egyik kevésbé jelentős, de nagy port kavaró kérdése volt a vallásoktatás. Idén várható-e valami változás e téren? A szülőknek újra lehetőségük lesz választani, vagy maradnak a tavalyi opciók?

– A jelenlegi elképzelés szerint a tavalyi opciók érvényben maradnak, Annál is inkább, mivel nálunk a megyében a szülők nyilatkozata nyomán egyetlen szakképzett vallástanárt sem kellett elbocsátani. Idén tehát valószínűleg nem lesz újabb döntés. Az egyes ciklusokat megkezdő diákok szülei viszont ezúttal is eldönthetik, hogy igénylik-e a vallásoktatást gyermekeik számára. Ez a döntés azonban már a teljes oktatási ciklusra vonatkozik.

– Szó volt róla, hogy bevezetnek egy erkölcstanszerű tantárgyat azok számára akik nem igénylik a vallásoktatást. Ilyen téren született-e döntés?

– Mivel a vallásoktatás visszautasítása nem volt tömeges jelenség, minisztériumi szinten nem kerestek megoldást erre e helyzetre. Minden iskolának egyénileg kell megoldania az ilyen eseteket. Egy olyan tanintézményben, ahol például párhuzamosan több vallásóra folyik, ott akár az is megoldható, hogy az ebből kimaradó gyermekeknek közös tevékenységet szervezzenek. A kisebb iskolákban viszont évfolyamonként két-három vallásoktatásból kimaradó gyermeknek kell megoldani a felügyeletét – ez már az illető tanintézmény hatáskörébe tartozik.