„Ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyar identitáshoz kapcsolódó ügyeinket megvédjük…”

A magyar szórvány napja alkalmából Aradra látogatott Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, hogy részt vegyenek a municípiumban zajló kétnapos szórványkonferencián.

A péntek délután kezdődött konferencia egy találkozóval indult, amely során Faragó Péter kormányfőtitkár-helyettes köszöntötte a jelenlévő RMDSZ-es helyi képviselőket, tanácsosokat, tanügyi dolgozókat, RMDSZ-tagokat és szimpatizánsokat, majd átadta a szót a szövetségi elnöknek, hogy összegezze az elmúlt időszak tanulságait, beszéljen a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetről.

„A választási kampányban az ember sokkal optimistább. Aztán a választások során jól értesült realista válik belőle. Mi is a kampány után, amikor visszamentünk a kormányba sokkal értesültebbekké váltunk, és rájöttünk, hogy az ország rosszabb helyzetben van, mint gondoltuk. Tudtuk, hogy baj van, de igazából nem tudtuk, mekkora is az a baj, amit viszonylag rövid idő alatt okozott az a kormány, amely 2023–24-ben az országot vezette. Gyakorlatilag arra ébredtünk, hogy a mozgásterünk nem olyan nagy, mint szerettük volna. Ennek az egyik oka az a hatalmas költségvetési deficit, amivel küszködünk, és küszködni fogunk a következő években. A következő esztendőbe csak a felvett kölcsönöknek a kamatjai 60 milliárd lejt tesznek ki, ez a GDP 3%-a. A következő költségvetési évnek egy kb. 8,4%-os deficittel fogunk indulni, s ebből 3% csak a kamat. Jelenleg technikai recesszióban vagyunk. Még nem mondjuk azt, hogy gazdasági válságban, hiszen 0,2 század pontos gazdasági növekedésről beszélünk, ami nem növekedés. Ezenkívül az ország eladósodása magas, illetve külkereskedelmi deficittel is számolnunk kell, többet importálunk, mint amennyit exportálunk. Ez az euró árfolyamát is befolyásolja, illetve azt, hogy az országnak mekkora mozgástere van. A gazdaság versenyképessége rossz, a román gazdaság nagyon gyenge. 

Az elmúlt időszakban olyan megoldásokat próbáltunk találni, amelyek segítsenek. Az adók növelése, az áfa és az üzemanyag illetékek növelése inflációt gerjesztett. Az elektromos áramnál az árplafon megszűntetése is inflációt gerjesztett, ez csökkentette a vásárlóerőt, és a társadalmi elégedetlenség nő. Gyakorlatilag, a kiadásokat csökkentettük, az adókat megnöveltük, és a gazdasági növekedés perspektíváját nem látjuk. Ez a legrosszabb felállás. Én azt szoktam mondani, hogy ezt a deficitet nem lehet kezelni csak adóemeléssel és költséglevágással, a megoldáshoz gazdasági növekedés kellene. Javasoltam, hogy előbb faragjunk a költségekből, és később egy fokozatos adóemeléssel próbáljuk kezelni a helyzetet. Az akkori megbeszéléseken ezt a kezdeményezésünket nem támogatták, másrészt nekünk sem volt arra válaszunk, hogy mi fog történni addig, amíg a költségek levágása meghozza azt a gazdasági növekedést, amely a bevételi oldalon már érezhető. Honnan fogjuk finanszírozni a deficitet, mert jelenleg Románia nagyon magas kamattal veszi fel a kölcsönöket a bankközi piacról. Nem tudtuk fenntartani javaslatunkat, így adónöveléssel kezdtünk. A kormányban létrejött egy annyira bonyolult koalíció, hogy nagyon nehezen tudnak szót érteni a szereplők, és a költségek levágásáról nem tudtunk megegyezni… Eddig csak a fejlesztésekből vágtunk, az önkormányzatoknál és a központi kormányzatnál nem volt még költséglefaragás. Most készülünk azzal a csomaggal, amely az önkormányzatoknál egy 10%-os effektív csökkentést jelent. Ez nem érint minden önkormányzatot, csak azokat, amelyekben több személyt alkalmaztak, mint kellett volna. Ez 1,4–1,5 milliárdos pluszforrást jelentene egy évben. A központi kormányzatnál szeretnénk egy 10%-os csökkentést, az kb. 4,5 milliárd spórolást jelentene. Itt is a méltányosságra törekszünk. A kis önkormányzatokat és kisvárosokat védjük. A nagyobb önkormányzatoknál nagyobb lenne a leépítés, illetve 2026-ban megadnánk annak a lehetőségét az önkormányzatoknak, hogy vagy elbocsátanak, ahol nagyobb a létszám mint kellene, vagy visszafogják a költségeket. Látjuk, hogy gazdasági növekedés nélkül ez a kérdés nem megoldható, ezrét elkezdtünk arról is egyeztetni, hogy milyen gazdaságösztönző intézkedéseket hozna a kormány, ebben az is benne van, hogy a profit visszafordítását a beruházásokba és fejlesztésekbe adómentessé tennénk, illetve más olyan intézkedések is szóba kerültek, amelyek más országokban jól működtek. 

A gazdasági helyzeten kívül politikai téren a PSD azt látja, hogy a választóik átmentek az AUR-hoz, és arra próbálnak rájönni, miként szerezzék vissza őket. Közben úgy viselkednek a kormányban mint az AUR, valamilyen módon fél ellenzéki szerepet betöltve, remélve, hogy visszaszerezhetik szavazóikat 2027 áprilisáig, amikor ők kell átvegyék a miniszterelnöki pozíciót a koalíciós megállapodás szerint. A miniszterelnök váltással szintén nem értettünk egyet az elmúlt évek rossz tapasztalatai miatt, de a koalíciós partnerek elfogadták” – mondta az elnök, kiemelve, hogy a koalíció részeként sikerült megóvni a magyar iskolák jogi személyiségét, és nem fogadták el, hogy kétfordulós polgármester-választást szervezzenek. 

A közigazgatási átszervezésekkel azért nem értettek egyet, mert Székelyföld és Közép-Erdély teljesen kiszolgáltatott állapotba került volna, és a szórvány még többet veszített volna. A legerősebb érv viszont az volt, hogy a fejlesztési régiókat eleve rosszul állították össze, így azokat nem megerősíteni, hanem újragondolni kell. 

„Szerették volna, hogy számoljuk fel azt a törvényes előírást, referendum formájában, amely ahhoz szükséges, hogy összevonjanak településeket. Legyen az, hogy az önkormányzat kétharmados többséggel dönthet arról, hogy összeolvadhat a szomszédos településsel. Mi azt mondtuk, hogy ez nem elfogadható, mert a kisebb településeinket felszámolnák. Javasoltuk, hogy legyen a parlamentben is létszámcsökkentés, mert ha a közigazgatásban van, akkor a parlamentben is kell lennie. Van egy másik kérdés, amiben viszont megegyeztünk, de az Alkotmánybíróság elmeszelte. A kormányzásnak igazságosnak kellene lennie, méltányosnak, és föl kellene számolnia olyan privilégiumokat, amelyek nem fenntarthatóak. Itt első sorban az ügyészekről és a bírákról van szó, de a katonákról, a volt rendőrökről is, utóbbiak a nagyobb része ennek a csomagnak. Mi azt mondtuk, hogy elfogadhatatlan, hogy valaki 48–50 évesen nyugdíjba menjen, amikor a legjobb erőben van, élettapasztalata van, tud dolgozni, és egy csomót belefektetett az állam. Egy olyan nyugdíjjal, amely ma a fizetésével egyenértékű, de olyan is volt, hogy a fizetésénél nagyobb. Meg akartuk hosszabbítani a nyugdíjkorhatárukat 65 évre. Azt mondtuk, hogy a bírák és az ügyészek esetében a nyugdíj legyen a fizetés 70%-a. A napokban volt egy egyeztetésünk az elnökkel, a bírákkal és az ügyészekkel, de sajnos olyan javaslatokkal álltak elő, amit nem tudtunk elfogadni. Azt kérték, hogy a bruttó jövedelmük 65%-a legyen a nyugdíj, ami a nettó jövedelem 98%-a. Elfogadhatatlan” – mondta Kelemen Hunor elmagyarázva, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeinek módosítása a katonák és a rendőrök nyugdíjazási feltételeinek módosítását is lehetővé tenné. 

Az RMDSZ-elnök szót ejtett arról, hogy az államnak támogatnia kellene a versenyképes gazdasági területeket.

Biztosította a jelenlévőket, hogy év végéig megpróbálják segíteni a költségvetési hiánnyal küzdő önkormányzatokat, annak ellenére, hogy az állam tartalékai jelentősen megcsappantak. A folyamatban lévő projektek finanszírozásával kapcsolatban elmondta, hogy a jövő év augusztus végéig befejezhető projektek megvalósítására Cseke Attila biztosítja a szükséges támogatást, s a PNRR lejártával az Anghel Saligny-programot is folytatják, akkor is, ha kisebb lesz a költségvetési keret, mint idén. 

„Minden egyes Saligny-pályázatot, megkötött szerződést tovább fogunk vinni 2026 áprilisától és szeptemberétől” – jelentette ki. 

„Egy dolgot tudok megígérni, ahhoz ragaszkodni fogunk, hogy a magyar identitáshoz kapcsolódó ügyeinket megvédjük, hogy a józan észt valahogy házon belül tartsuk, és a költségvetési deficit csökkentését összekapcsoljuk gazdaságélénkítő intézkedésekkel, kiszámíthatósággal… úgy gondolom, hogy ahhoz hogy ezt az országot gazdaságilag működtetni lehessen, nem szabad magas adókat érvényesíteni” – mondta. 

A találkozó végén a jelenlévők az ősszel bevezetett tanügyi reformokról, nyugdíjazási szabályok módosításáról, zöld projektekről és elektromos buszok vásárlásával kapcsolatos gondokról, a helyi projektek folytatásával és támogatásával kapcsolatos kérdésekről, valamint az aktuális külpolitikai helyzetről kérték ki Kelemen Hunor véleményét.