Ravatalozót avattak Kisperegen

Isten iránti hálával gyűlt össze a kisperegi református gyülekezet az újonnan épült és nyáron átadott ravatalozóhoz, hogy hálaadó istentisztelet keretében az Úrnak szentelje ezt a hajlékot.

Az istentiszteleten a János evangéliuma 11,25–26 versei alapján Váradi Sándor Károly, immáron magyarkeceli lelkipásztor hirdetett igét, aki ez év derekáig csaknem 10 esztendeig volt a kisperegi reformátusok lelkésze. Igehirdetésében kifejezte abbeli kívánságát is, hogy minél kevesebbet kelljen használni ezt a házat, de valahányszor szükség lesz rá, innen mindenki tudjon felfele tekinteni.

Tóbiás Tibor György helyi lelkipásztor köszöntötte az egybeseregletteket, majd Módi József, az Aradi Református Egyházmegye esperese szólt a gyülekezethez a Jelenések könyve 21,4 versével: „És az Isten eltöröl minden könnyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.”

Az egyházmegye részéről szintén jelen volt az alkalmon Venter Miklós egyházmegyei főgondnok.

Kalouszek Jaroszláv, a nagyperegi cseh ajkú református gyülekezet diakónusa a 115. zsoltár szavaival szólt a megjelentekhez, különösen kiemelve annak 9. versét: „Izráel, az Úrban bízzál” és átültetve azt a jelenbe: „Kispereg, az Úrban bízzál”! Biztatásként hozzátette: ez csupán egy állomás az ember számára, a folytatás pedig az Úrnál van.

Kovács Imre polgármester szerint olyan hely ez, amelyre sajnos, de egyszer mindenkinek szüksége lesz. Ugyanakkor itt lehet a 21. század követelményeinek megfelelően végtisztességet adni eltávozottainknak. Hangsúlyozta, hogy mind örömben, mind bánatban eggyé kell lennünk – együtt és egyként gondolkodni és dolgozni a közösség jövőjéért. Ha így teszünk, reménységgel tekinthetünk a jövőbe – és az avatott ház is a reménység helyévé lehet.

A köszöntések után a jelenlévő lelkipásztorok áldásmondással adták át az Úrnak a végtisztességnek ezt a hajlékát, ahol hitünk szerint az életnek beszéde hangzik, mely az örök életet ígéri a Krisztusban hívőknek.

Az istentiszteletet követően a meghívottakat és a gyülekezetet a parókia udvarán és az újonnan felújított gyülekezeti teremben látta vendégül a presbitérium egy szeretetvendégség erejéig. Köszönet illesse mindazokat, akik ezt a napot imádságban hordozták és munkájukkal, adományaikkal lehetővé tették! Istené legyen a dicsőség!