Révai Miklós emlékünnepség Nagyszentmiklóson

1750. február 24-én a dél-alföldi kisvárosban, Nagyszentmiklóson született Révai Miklós nyelvész, egyetemi tanár, a magyar történeti nyelvészet megalapítója.

Február 21-én, vasárnap Nagycsanádon és Nagyszentmiklóson koszorúzásokkal, megemlékező szentmisével és a nyelvtudós munkásságának jelentőségét méltató előadásokkal emlékeztek meg Révai Miklós születésének 160. évfordulójáról, a Révai Társaság szervezésében. Az ünnepségeken részt vett Dr. Nagy János nyelvész professzor, Dr. Péter László irodalomtörténész (mindketten Szegedről), dr. Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány elnöke, Marosvári Attila alpolgármesterrel az élén a makói polgármesteri hivatal és önkormányzat népes küldöttsége, Szegvári Ernőné, Kiszombor polgármestere, a határ két oldalán élő magyarság képviselői.

Az évfordulós megemlékezés Nagycsanádon a templom előcsarnokában található Révai-emléktábla megkoszorúzásával vette kezdetét, ahol Bálint András makói diák elszavalta Révai 1768-ban írott versét és Mátó Mátyás makói tárogatóművész a Boldogasszony Anyánk című ősi magyar himnuszt játszotta el.

A nagyszentmiklósi katolikus templomban Ghinari Johann plébános celebrált ünnepi szentmisét a Révai család lelki üdvéért, magyar és román nyelven. A szentmise ünnepélyességét Mátó Mátyás tárogatóművész és Reisz Mariann fuvolaművész  játéka, Surányi Regina szavalata emelte. A szentmise végén a résztvevők megkoszorúzták a templomban található Révai emléktáblát.

Az ünnepség a Nákó kastély előadótermében folytatódott, ahol az esemény fő szervezője, Velcsov Margit nagyszentmiklósi magyartanár köszöntötte az egybegyűlteket. Dr. Bodó Barna előadása során hangsúlyozta: Nagyszentmiklós két óriást, Bartók Béla zeneszerzőt és Révai Miklós nyelvtudóst adta a magyar és az egyetemes kultúrának. A bánsági magyar közösség, ha meg akar maradni és otthon akarja érezni magát ezeken a tájakon, kötelessége hogy közvetítse ezeket az értékeket a más nemzetiségű közösségeknek. Ezt teszi a Szórvány Alapítvány legutóbbi, Bánsági Magyar Pantheon című többnyelvű kiadványával, amelynek egyik fejezetét Révai Miklós életének és munkásságának szenteli.

Dr. Péter László ny. egyetemi tanár, irodalomtörténész „távirati stílusban”, de igen alaposan összefoglalta Révai Miklós életművének a jelentőségét az utókor számára: az ő nevéhez fűződik a modern nyelvtudomány alapelve, a nyelvtörténeti szemlélet és ő kezdte először tudatosan tanulmányozni a nyelvi emlékeinket, elsősorban a Halotti beszédet. Az Elaboratior grammatica Hungarica című háromkötetes műve az 1800-as évek elején a magyar nyelvtudomány legkorszerűbb összefoglalása volt. 1807-ben megjelentette a Magyar szép toll című gyűjteményét, amely a magyar stilisztika alapvetése. Pozsonyban ő szerkesztette a Magyar hírmondót, amellyel a magyar sajtónyelvet alapozta meg. A Hírmondóban megjelentetett felhívásaival szorgalmazta a magyar népköltészet gyűjtését. Lényeges a magyar helyesírás-történetben betöltött szerepe: mint „jottista” az „yistákkal” szemben, ő érte el, hogy a magyar helyesírásban a látja szót tj-vel írják a tty fonetikus formával szemben, de ő hívta föl az ikes ragozás jelentőségére a figyelmet, ami valódi „nyelvi hungarikum”.. Latin nyelvű költő is volt, de magyar nyelven írt elégiaival (alagyák) magyar költőként is jelentős. Végül Révai Miklós volt az első már 1790-ben, aki a magyar tudományos akadémia létrehozását kezdeményezte.

Dr. Nagy János, a Magyar Nyelvtudományi Társaság szegedi csoportjának elnöke elsősorban a magyar tudós társaság (a későbbi Tudományos Akadémia) megszervezése érdekében kifejtett „míves” tevékenységét emelte ki Révainak. „A nyelvtudományi munkássága elsősorban ezért fontos Révai Miklósnak – mondta Dr. Nagy János – mert az ő korában teljesen szokatlan elemzési elveket és gyakorlatot valósított meg. A nyelvi adatokat, tényeket megpróbálja történetükben és összefüggésükben látni, ami a mai modern nyelvészeti gondolkodásmódnak is a legfontosabb elve.

Révai egyetemi tanárként a didaktikának, az ismeretek átadásának is korát megelőző képviselője volt.”  A nyelvész és irodalomtörténész professzorok Révai Miklósról szóló előadásait dr. Bogoly József Ágoston, az irodalomtudományok kandidátusa (Makó) egészítette ki érdekes adalékokkal.

A tudományos színvonalú előadásokat Mátó Mátyás tárogatóművész játéka színesítette. A Nákó kastélyban első alkalommal láthattuk Molnár Géza Temesváron élő szobrászművész Révai Miklóst ábrázoló alkotását A művész a Nyugati Jelennek elmondta: amikor két évvel ezelőtt Bartók Béla mellszobrát adományozta a nagyszentmiklósi Bartók múzeumnak, akkor merült fel a helyi Személyiségek Sétánya létrehozásának a gondolata. Itt kapna helyet Révai Miklós mellszobra is, de a gazdasági válság miatt egyelőre a terv nem valósulhatott meg és a Révai-szobor csak gipszöntvény formájában készült el.