Sikeres olvasótalálkozó és fórum Pécskán

<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:HU; mso-fareast-language:EN-US;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:72.0pt 90.0pt 72.0pt 90.0pt; mso-header-margin:36.0pt; mso-footer-margin:36.0pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

Ezúton is hálás köszönetet mondunk a pécskaiaknak, akik a más településekkel ellentétben sokkal nagyobb számban tisztelték meg szombaton délután az RMDSZ sátrában szervezett olvasótalálkozónkat és a Faragó Péter képviselővel rendezett fórumunkat. Gyakorlatilag „minden hely elkelt” a sátor alatt, így nem véletlen, hogy számos érdekes, megfontolandó ötletet, javaslatot kaptunk a tervezett pécskai oldallal kapcsolatban.

A laza, valóban családias és kellemes beszélgetés során kedves olvasóink, barátaink a város életével, a Nyugati Jelen tartalmával kapcsolatos észrevételeket fogalmaztak meg.

Márkos Dávid, de mások is azt kifogásolták, hogy a piac mellett lévő illemhely kicsi, kevés az árusok, vásárlók számát tekintve. Elmondták, a sürgősen javítani kellene a helyzeten, mert habár az ország más városaiban, egész Romániában probléma a nyilvános illemhelyek kérdése, Pécska azért különb és többet érdemelne. Hasonlóan Kocsik Ilona is a vécék katasztrofális állapotát hozta fel, ezért az ügyet továbbítjuk az illetékeseknek.

Egy másik kedves vendégünk fürdőt, strandot szeretne Pécskán. Azt mondta, jó példa erre Kisiratos, amely, habár nincs folyópart mellett, mégis üzemeltet egy strandot, s ezt a példát Pécskának is követnie kell, amely mégis a Maros-part mellett fekszik.

Szintén városgazdálkodási problémát vetett fel Juhász Erzsébet, aki szerint a pécskai Laukó Katalinnak is helyet kellett volna biztosítani a városnapokon, hogy kiállítsa munkáit. „Utoljára Heinrich József idejében volt kiállítása, szerintem a mostani fotótárlat mellett neki is meg kellett volna mutatnia alkotásait, hisz, ahogy látjuk, évről-évre fejlődik” – mondta Juhász Erzsébet.

Az orvosi ellátás kérdését Halasi Terézia vetette fel, szerinte Pécskának sürgősen meg kellene oldania a szakorvosi szolgáltatást, mert most egy hétköznapi ultrahangos vizsgálatra is Aradra kell utazni. „Ezzel pedig elment az ember teljes napja” – tette hozzá.

Az olvasótalálkozón sok szó esett a gyümölcsfák kivágásáról, amely úgy tűnik, mély sebeket ejtett a lakósokon. Úgy vélték, nem az volt a gond, hogy a polgármesteri hivatal ezeket kivágatta és helyükbe majd díszfákat ültet, hanem a kommunikációt, az elmagyarázást hiányolták. Szeretnék, ha a hivatal partnernek tekintetné őket, és nem csak fizetési, büntetési felszólításokat dobna postaládájukba, hanem ilyen esetekben is elmagyaráznák a lépések, intézkedések szükségességét. Mert akkor az emberek is könnyebben megemésztik a dolgokat.

Az ivóvízellátásról Szávuly Károly beszélt, aki elmondta, hogy a régi vásártér környékén a lakósok még mindig legalább két kilométert kénytelenek menni megfelelő vízért. De elmondta, hogy a pécskai magyarság megosztottá vált, az utcák sok évvel ezelőtti számozásával pedig „kihúztak mindent a magyarok alól”. Úgy véli, vannak Pécskának olyan szülöttei, személyiségei, akikről utcát, teret lehetne elnevezni, például, egykori ’56-osokról.

Az újsággal, a hamarosan megjelenő pécskai oldallal kapcsolatban kedves vendégeink megjegyezték, szeretnének a Nyugati Jelenben még több kertészettel, vetéssel kapcsolatos anyagot olvasni, főleg a havonta esedékes kertészeti munkálatokkal kapcsolatban. Bartok Mária pedig több törvényismertetőt szeretne olvasni az újságban, mások pedig azt kérték, hogy a szerkesztőség email-címére küldhessenek írást, hírt a pécskai oldal számára. Ez utóbbi a legegyszerűbben teljesíthető, hisz a jelen@nyugatijelen.com címünk bárki előtt nyitva áll, örömmel fogadjuk az észrevételeket, megjegyzéseket.

Faragó Péter RMDSZ-képviselő sem úszta meg a kérdéseket, de hát azért jött ki Pécskára, hogy baráti, közvetlen beszélgetés keretében mondhassák el az emberek neki gondjaikat, örömeiket, vagy egyszerűen csak kibeszéljék a hétköznapi politikát. És a résztvevők kihasználták az alkalmat, hogy protokolláris sallangoktól mentesen ülhettek egy asztalnál, oszthatták meg vele észrevételeiket, problémáikat. És az ilyen fajta fórumok sorozatában Pécska csak az első állomás volt, Faragó Péter az elkövetkező hónapokban a többi magyarlakta településen is hasonló módon szeretne elbeszélgetni az emberekkel.