Steiner József palotái

Amikor a 20. század első évtizedében díszes ház épült az Óváros szélén, akkor az Erzsébet körút és az Óvártér sarka, ahol a város jelentősebb palotáit emelték, még nem számított belvárosnak. Igaz, közelében volt a vigalmi negyednek számító Hal tér a mulatóival. De a környéken mindössze egyetlen impozánsnak minősíthető épület volt, mégpedig a vármegyei tanítóegylet vidéki diákokat elszállásoló kétemeletes konviktusa (bentlakása). Bár abban az időben még jócskán akadt a belvárosban is üres háztelek, esetleg lebontandó ház, Steiner József mégis ezt a két utcafrontra néző beépítetlen telket választotta. 

Az építményt nagyon sokan valószínűleg mindmáig megcsodálják, mert homlokzatdíszek változatosságának tekintetében Arad talán leggazdagabban díszített épülete lett a Decebal (Erzsébet) sugárút 37. számú bérpalota. A Romana (Óvár/Vörös Ökör) tér sarkán álló, 1910-ben befejezett háromszintes bérház tervezőjéről, építőjéről és tulajdonosáról, Steiner Józsefről kapta nevét. 

A róla elnevezett épület falán egy kisméretű márványlapon örökítették meg a tervező és építtető nevét. A márványlapot egy korábbi tatarozáskor átfúrták, s oda helyezték el a villamos felső vezetékének tartókampóját, majd azt habarccsal eltakarták. Egy szabadkőműves jelvénnyel (körző) is ellátott házon a tervező nem kevesebb, mint nyolc képzelt (mesebeli) vagy valós élőlényt használt fel szecessziós díszítőelemként. 

A homlokzat legfelső részén, valamint az emeleti ablakok két oldalán a magyar szecesszióra jellemző kerámia pávadíszeket építettek be. Közülük néhányat a korábbi tatarozáskor leszedték, azok összetörtek, nem is helyezték vissza őket a homlokzatra. Megmaradt viszont a pávadísz a homlokzat felső traktusában, valamint a szárazkapu-bejárat felső régiójában is. A második emelet ablakait körbe, valamint az erkélyek oldalát lila kerámia berakások díszítik. 

Az erkélyt tartó konzolokon kettesével pikkelyes, szárnyas sárkánygyíkot láthatunk. A lények nyaka keresztezi egymást, a két gyík szembenéz egymással. Az ábrázolás megtévesztő, mert a sárkányok négy végtagja helyett ezen az ábrázoláson csak kettő látszik. A falakba háromszög alakú mélyedésbe az építész egy másik sárkánymotívumot is betervezett, a kisméretű, szarvacskával ellátott pikkelyes szörny kunkorodó farkára támaszkodik. Ennek látható a négy lába is. 

A magyar szecessziós művészetben több művész által is alkalmazott jellegzetes férfiarc is megjelenik a homlokzaton. A markáns vonású, kiugró arccsontú, bajuszos, koronás férfimaszkok a falsíkból kiugró ablakokat tartó nyolc konzolt képezik. Ezek az arcok az erőt, a határozottságot, a biztonságot sugallják. 

A játékosságot, a humort vitte a homlokzatra Steiner József a szatírok maszkjával. A motívum öt különböző méretben és formában jelenik meg a homlokzaton. A háromszög alakú oromzatokra kettesével bajuszos maszkot helyezett el. A tetőpárkány alatt kopaszodó, idősödő arcon jól kivehető a szarv, a száj szögletében a mindig vidámnak, mókára hajlamosnak képzelt mitológiai lény huncut mosolya. Az erkélyek alatt két mosolygó mitológiai lény tekint le. Stilizált nevető szatír található a két szélső épülettraktus felső részén. 

A kilencedik élőlényt ábrázoló díszt, egy lovas csikós (betyár?)  domborművét nem a homlokzatra, hanem a kapubejárat jobb oldalán, egy ülőfülkében helyezte el az építész. Csak a beavatottak, a város épületeit ismerők tudnak róla. 

Steiner József másik alkotását, a Templom (Lucian Blaga) utcai Kintzig-palotát is idén újították fel. Az épület földszinti részét még a két világháború között bankká (román–olasz bank) alakították át. A második világháború utáni időszakban a mellette lévő, szintén Steiner József tervezte épületben működő középiskola használatába került. Az emeleti részt bentlakásnak, a földszintit pedig tornateremnek használták. Az 1989-es rendszerváltást követően a Bankorex bank működött benne. A mostani tatarozáskor az emeleti rész homlokzatán helyreállították a szecessziós díszítéseket – a kiugró erkélyek alatti  női arcokat, a buja növényzetet, az abban bujkáló mókusokat.

Az épületek tervezője, kivitelezője, Steiner József 1872-ben Solton született. (Ez a szültetési éve szerepel a Farkasréti temetőben található síremlékén, de világhálós információ szerint 1874-ben látta meg a napvilágot Máriaházán!) A Budapesti Műegyetemen szerzett oklevelet, ugyanott az aradi születésű Czigler Győző professzor asszisztense lett. 1899-ben feleségül vette az aradi Grimm Blankát, s ide költözött. Aradon az egyik legfoglalkoztatottabb műépítész lett. Ő készítette a MÁV (most CFR) Hegyalja (Podgoria) téri igazgatósági épületének a tervét. A monumentális épület használatlanul nagyon elhanyagolt állapotban van! Azt követően elsősorban szecessziós stílusú épületeket tervezett. A legfontosabb kivitelezett tervei Aradon: Domán István bérháza 1902-ben – Unirii (Petőfi) u. 14., Urbán-villa 1904-ben – Cloșca (Szent László) utca 4., Rónainé háza – Gheorghe Popa de Teiuș (Ferdinánd) u. 9., a Kintzig-palota 1902-ben – Lucian Blaga (Templom) u. 11., leányiskola 1911-ben – Lucian Blaga (Templom) u. 9., báró Andrényi villája Menyházán, saját bérház 1910-ben – Decebal (Erzsébet) körút 37. Nevéhez fűződik a Rozsnyay-patika Avram Iancu (Szabadság) tér és Nicolae Bălcescu (Eötvös József) utca sarka homlokzatának teljes átépítése 1902-ben. 

A mai Románia területén a későbbi a gyémántdiplomás címmel kitüntetett műépítész nevéhez fűződik a kolozsvári Uránia-palota, valamint a piski (Simeria) pályaudvar, illetve a tövisi (Teiuș) állomás épülete. 

Feleségével együtt Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik, domborművel díszített sírszobrát Varga Oszkár szonrászművész tervezte.