Stratégia és infrastruktúra nélkül

Kiderült, amit eddig is sejtettünk, tudtunk. Arad megye akut turizmusfejlesztési stratégiahiányban szenved. Színvonalon aluliak az útjai, a vendéglátóipari cégek szolgáltatásai, nem helyeznek kellő hangsúlyt valódi értékeire, látványosságaira, mindezt pedig a gazdasági válságra kenik. 

Nagyjából ez derült ki abból a tanulmányból, melyet tegnap mutattak be a megyei önkormányzat székhelyén. A tudományos felmérést (ahogy ők nevezik) az Arad Megyei Tanács indítványozta a március–szeptember közötti időszakban az Arad Megyei Kulturális Központon keresztül, a bukaresti CADI Eleutheria kutatási és fejlesztési intézettel megkötött partnerség révén.

A felmérés során közvélemény-kutatást végeztek a turizmusban érdekelt szervezetek, intézmények (vendéglátóipari cégek, múzeumok, magáncégek, önkormányzatok stb.) képviselői, illetve az Arad megyében tartózkodó turisták között.   

A megkérdezettektől kapott válaszokat az INSOMAR közreműködésével összesítették, majd megvonták a konklúziókat. A tanulmányban rámutatnak: bár az elmúlt években jelentősen nőtt a vendéglátóipari cégek száma – egyre több szálloda, panzió nyílt, míg az iskolai táborok befogadóképessége csökkent –, a turisztikai ajánlatokban a megyében továbbra is Aradra, illetve Menyházára, valamint az egy-két csillagos egységekre helyezik a hangsúlyt. Pedig lenne más látnivaló is a megyében. A felmérésekből az is kiderül, hogy az Aradon tartózkodó, megkérdezett külföldiek 71%-a mondta azt, hogy nem látogatott meg egyetlen turisztikai látványosságot sem a városban. (Talán mert a város gazdái nem tettek eleget ezek értékesítéséért?) A megkérdezett vendéglátóipari cégek (szállodák, panziók stb.) vezetői azt nyilatkozták: az egységeikben rendszeresen elszállásolt vendégek zöme (42%) a szomszédos megyékből származik, utánuk következnek a havasalföldiek (26%). A legalább egy éjszakás szállodai turisták nagy része (42%) Arad megyei lakhellyel rendelkezik, mások (6%) leggyakrabban Olaszországból, Németországból, Magyarországról vagy Ausztriából érkeznek Aradra. A többiek (25%) jórészt Temes, Bihar és Hunyad megye környékéről származnak, illetve Bukarestből.

A vendéglátóipari cégektől szerzett információk alapján a megyében a legnagyobb teret az elmúlt években az ún. átutazó, tranzitjellegű turizmus szerezte magának, ezt követik az üzleti utak és a legnagyobb visszaesést az üdülő jellegű, illetve a gyógyturizmus területén tapasztalták. Aki mégis a szórakozást választja Arad megyében, az átlagosan nem marad többet 2-3 éjszakánál és leginkább hétvégeken.

Mind a vendéglátók, mind pedig a turisták hiányolják a megye turizmusát népszerűsítő idegenforgalmi kiadványokat, a látványosságokhoz vezető, kiépített, járható útvonalakat. Érkezett elég panasz a műemlékek állapotára is. A látogatók a megyéről a legtöbb információt rokonoktól, ismerősöktől szerzik, no meg saját tapasztalataik során.

A tanulmány pontjait olvasva újra és újra egyértelművé válik, hogy egy világos, mindenki számára hasznos, szakemberek segítségével összeállított, működőképes stratégia hiányában soha nem fog fellendülni Arad megye turizmusa, s maguk a turisták sem fogják tudni, hogy pontosan mit is keressenek ezen a vidéken.

A tanulmány bemutatása után a megyei önkormányzat vezetői elmondták, az adatokat fel fogják használni Arad megye turisztikai stratégiájának a felépítésénél.