Szárazság, elszabadult termesztési költségek

Az Ukrajnában egy hónapja dúló háború, meg a hónapok óta tartó energiaválság komoly drágulásokhoz vezetett, amelyeket a mindennapi életünkben is tapasztalunk. Magától adódik a kérdés: mire számíthatunk a továbbiakban, lesz-e kenyérgabona, illetve takarmány az állattartóknak?

Majláthfalván várják a tavaszi esőt

E kérdésekkel kerestük meg Molnár Lászlót, az 1360 hektáron gazdálkodó majláthfalvi Jövő Mezőgazdasági Társulásnak az elnökét is, aki érdeklődésünk nyomán elmondta: a gazdálkodók élete valóban nehézzé vált, ugyanis a műtrágyák nagyon megdrágultak. Azoknak a tonnánkénti ára tavaly 800-1500 lej között mozgott, jelenleg viszont ugyanannyi mennyiség mintegy 5000 lejbe kerül. Ugyanakkor a gázolaj ára is a tavalyi literenkénti 5-6 lej körüli árról, 8 lej körülire emelkedett. Az áremelkedés azzal is jár, hogy a gazdálkodóknak is többet kell kérniük a gabonáért, ha az emelkedett áron felvásárlóra találnak. Ugyanakkor a vetőmagok és a mezőgazdaságban használt vegyszerek árai is megugrottak. A társulás ősszel 160 hektár sörárpát, illetve 510 hektár búzát vetett, de azok a szárazság miatt nagyon szenvednek, a kalászosok alsó levelei kezdenek megsülni. A tavaszi vetéseket még nem kezdték el, manapság az ősszel felszántott területnek a vetésre történő előkészítésén dolgoznak. Molnár László attól tart, hiába készítik elő, juttatják porhanyós földbe a tavaszi vetéseket, ha azok nem kapnak esőt. A 200 hektár napraforgó és az 500 hektár kukorica vetőmagját és a vegyszereket beszerezték, méghozzá rendkívül megemelkedett árakon. A tavalyi gabonát március elején sikerült eladniuk, de a felvásárlók nem igazán keresik a gabonát, mert attól tartanak, ilyen megemelt áron nem tudják majd nyereséggel továbbadni.

Terméslatolgató Kovács Imre polgármesterrel

Kovács Imre, a Kispereget is adminisztráló Nagypereg Község polgármestere szabad idejében besegít a fiának, Kálmánnak, aki 55 hektár termőföldön gazdálkodik. Azt elsősorban a kedvezőtlen időjárás befolyásolja, mivel idén nagyon kevés csapadék hullott. Ha az időjárásban nem áll be számottevő változás, a gazdálkodókra komoly nehézségek várnak. Ezen túlmenően, az üzemanyag-áraknak, illetve a műtrágya árának a megugrása nagy gondokat okoz.

Tavaly ugyanis a műtrágyának tonnája 900-1000 lej között mozgott, manapság azonban 3800-4000 lejre, vagyis a négyszeresére emelkedett. A háború miatt a gabonának az ára is megugrott. Azok a gazdák, akik raktározni tudták a gabonát, manapság elég jó áron értékesíthetik. Az ősszel ugyanis a szemes gabona ára 0,6 lej volt, manapság viszont 1,5-1,6 lej között mozog. Ez valamennyire kompenzálhatja a gázolajnak a drágulás előtti literenkénti 6 lejről 8 lej körüli értékre történt emelkedését. A műtrágya ára már év elején megugrott, amikor a gazdáknak meg kellett vásárolniuk, miközben a gabona ára csak később emelkedett. Akinek volt rá pénze, illetve elég találékony is volt, az a műtrágyát megvásárolta a drágulás előtt, de sokan januárban szokták vásárolni. Akkor már csakis megemelt áron tehették, illetve nagy hiány is volt belőle. A hazai műtrágyagyárakat leállították, ezért importból kell beszerezni a mezőgazdaság számára elemi fontosságú műtrágyát.

Ezzel együtt, az őszi vetések még bírják a szárazságot, mert ahol elvetették idejében, és tél elején esőt, majd hótakarót is kapott, ott beindult a fejlődés. Ha viszont nem jön hamarosan csapadék, az őszi vetések is bajba kerülhetnek. Az őszi mélyszántások jól néznek ki, a gazdák azokat tárcsával vagy fogasolással lezárták, ezért nem száradtak ki. Kovács Imre abban reménykedik, hogy a termőföld még márciusban kap egy kiadós esőt, mert ha megérkezik az áprilisi meleg, gondok lehetnek.

Ami a vadállatok okozta károkat illeti, mintha idén kevesebb lenne. Az erdőből csordákban átjáró őzek és szarvasok száma is mintha megcsappant volna, mert a télen sokat befoghattak közülük. Talán ezért sem észlelhetők a komoly vadkárok. A repcevetésekben keletkeztek némi károk, de a gazdák közül eddig senki nem panaszkodott.

Mivel beköszöntött a szép idő, fel kell készülni a tavaszi munkálatokra. Akik ügyesek voltak, és ősszel felszántották, illetve a mélyszántást tavasszal tárcsás boronával lezárták, azoknak a földjein nem lesznek gondok a tavaszi vetéseknek a kikelésével. A további fejlődés az időjárásnak a függvénye, mivel öntözési lehetőség nincs. Azoknak a gazdáknak viszont, akik tavasszal szántottak, a földjük annyira kiszáradt, hogy talán a Maros vize sem tudná vetésre alkalmassá tenni. Azokon a területeken nagy mennyiségű csapadékra lenne szükség. Akik viszont nem szántottak kora tavasszal, azok kivárnak, hogy a vetés előtti friss szántásba vessenek, mert akkor még a talaj nincs kiszáradva. Azok viszont, akik februárban, az utolsó fagyok után szántottak, azoknak a földjei annyira kiszáradtak, hogy a tavaszi vetéseknek kevés esélyük marad a kikelésre, illetve fejlődésre – mondta el Kovács Imre polgármester, aki tanácsokkal segít a fiának, Kálmánnak a gazdálkodásban.

*

Amint láttuk, Arad megye különböző területein azonos gondokkal, a szárazsággal, illetve az elszabadult üzemanyag- és műtrágyaárakkal küszködnek a gazdálkodók. Az ország kenyeréhez, illetve az állatállomány fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges gabonatermés biztosítása bizonyára kormányzati beavatkozást is igényel. Reménykedjünk, hogy nem várat magára sokáig.