Szatymaz nagyközség újabb váltásra készül

Barna Károllyal, a Csongrád megyei Szatymaz község polgármesterével a közelmúltban megszervezett nemzetközi gazdafórum után a náluk meghonosodott gazdarendezvényekről, a tanyavilágról beszélgettünk.

– Kérem, mutassa be a települését!

– Szatymaz nagyközség mindig agrárjellegű volt, ugyanis a közel 5000 lélekszámú lakosság jelentős része mezőgazdasággal foglalkozik, méghozzá olyan feltételek között, hogy csupán a fele lakik a településen, a többi tanyán él, ott gazdálkodik. Az 1800-as évek elején a szegedi tehetősebb polgárok a közelben lévő Szatymazon és környékén ingatlanokat vásároltak, házakat, kúriákat építettek, szőlőt telepítettek, ezért a szabadidejük nagy részét itt töltötték. Egy időben 700 hektár szőlőt műveltek a településen. Mára azonban alaposan lecsökkent, szinte elhanyagolható a szőlőültetvények mérete, inkább őszibarackra fókuszálnak a termelők. Az átalakulás az impériumváltás miatt következett be, ugyanis a szőlő- és borfelvevő piac nagy része az új határokon túlra került. Mivel az értékesítés egyre nagyobb gondot okozott, a gazdák nagy része áttért az őszibarack termesztésére, ami iránt itthon is komoly igény mutatkozott. Tekintve, hogy a Szeged és Budapest között húzódó vasútvonal Szatymazon halad át, ide telepítették az őszibarack-felvásárló központot is, ahova további 6-7 település termelői is szállítják a termékeiket.

– Hány hektár őszibarackos terem manapság a környéken?

– Erre nincsenek pontos statisztikai adataim, de több száz hektárra tehető, magam is néhány hektáron őszibarack-termesztéssel foglalkoztam főállásban, mielőtt polgármesterré választottak. Természetesen nem vágtam ki a fákat, továbbra is termesztjük mellékállásban, ami nem könnyű. Szerencsére a szüleim még aktívak, szeretik a munkát, de én sem tudok lemondani róla, mert felemelő érzés, amikor az ember tavasszal odaáll egy-egy fa mellé, amit a metszőollóval olyanná alakít, mint a szobrász az emlékművét. Ha sikerül a mű, nagyon jó érzés.

– Szatymazon miben nyilvánul meg a kormány tanyatelepítési politikája?

– Manapság a legégetőbb gond a migráció, ami ömlik a médiákból. Nos, a tanyavilág felszámolódása is hasonló folyamat, hiszen a cseppet sem könnyű mezőgazdasági munkát sokan feladták a kényelmesebb városi megélhetésért. Ezért a tanyavilág elkezdett elnéptelenedni, tehát valamit ki kellett találni a trend megállítására, megfordítására. Mivel a gazdatársadalom is rohamosan öregszik, kitalálták a 40 év alatti fiatal gazdák támogatásának a programját. Nálunk nincsenek nagybirtokok, hanem 5-10 hektárosok, esetleg még annál is kisebbek. Mi gyakorlatilag homokon gazdálkodunk, gyenge minőségű földeken, ahol meg kellett találni azt a kultúrát, ami itt is megterem. Az őszibarack sok munkával, törődéssel megterem. A szőlővel válsághelyzet alakult ki, amire egy tanár, Kamenszki Béla talált megoldást az őszibarack termesztésével. Akkoriban arany-, illetve ezüstkalászos tanfolyamokat szervezett a gazdáknak a termesztéséről, meg kellett tanulniuk egy újfajta technológiát. Sajnos, az országba áramló nagy mennyiségű, olcsó őszibarack miatt egyre nehezebb az értékesítése, ezért meglehet, újabb váltásra lesz szükség.

– Frissen adják el vagy pálinkát főznek belőle?

– Főként frissen, de valamikor voltak ipari termesztésre beállított ültetvények, csakhogy a konzervgyárak felszámolásával azokról is le kellett mondani. Olyan tendencia is mutatkozik, hogy talán érdemes lenne újra beindítani őszibarack befőttek előállítására szakosodott konzervgyárat, hogy a szupermarketekben a görög és bolgár befőttek mellett magyart is kínálhassanak. Az őszibarackból nemcsak befőttet, hanem jó minőségű lekvárt, ivólevet, pálinkát is készíteni lehet. Az önkormányzatnak van is egy olyan programja, hogy a 3 hektáros telke mellett lévő épületben létrehozzunk egy bemutató gazdaságot. Szeretnénk szőlőt, őszibarackot ültetni, de hajtatóházat is építeni kívánunk, ahol bemutathatjuk a fűszerpaprika vagy a földieper termesztését, ami esetleg újabb alternatíva lehet.

Feldolgozó üzemet terveznek

– Mi lenne, ha a Szatymazi Gazdakör az önkormányzattal közösen, EU pályázati támogatással építene konzervgyárat?

– Az túl nagy falat lenne első nekifutásra, de egy kis feldolgozó üzemmel próbálkozni akarunk. Az itt megtermelt gyümölcsöt feldolgoznánk, először az iskolákat látnánk el ivólével, majd továbblépnénk. Felújítanánk a pincénket, ahol borászati bemutatót is létesítenénk, borász tanfolyamokat is tartanánk.

– Szatymazon vannak-e munkanélküliek?

– Vannak, de inkább az velük a gond, hogy nem igazán akarnak dolgozni. Az önkormányzat hirdetőtábláján szinte állandóan munkaerőt keres két vállalat.

– A közmunkásokkal lehet-e valós értékeket előállítani?

– Nehéz kérdés, de lehetne. Ha létrehoznánk a bemutató kertészetünket, ott hasznosan alkalmazhatnánk a közmunkásainkat. Mert tudunk értelmes munkát adni, csak az a kérdés: el akarják-e végezni becsületesen? Ha ugyanis nem óhajt rendes munkát végezni, megköszönjük a közreműködést. Visszamegy a munkanélküli hivatalba, ahonnan 3 nap múlva újra kiközvetítik nekünk. Tehát ebben a körforgásban tengődik.

– Milyen a szatymazi infrastruktúra?

– Jó kérdés. Ha szétnéz, az útjaink nem rosszak, most vagyunk túl egy víztisztító programon, minden tanyán van villany, de a vezetékes víz még sok helyen hiányzik. Ugyanakkor a belterületű útjainknak a fele is földút. A teljes belterületen most épül a szennyvízhálózat. A külterületen nagy az úthálózatunk, annak az őszi megjavításán jelenleg is dolgozunk. Szatymaz mélyen fekszik, ezért gyakoriak a belvíz gondok, amelyek a csatornarendszer kiépülésével enyhülnek.

– A tanyákon biztonságban érzik-e magukat az emberek?

– A közel 800 tanya között folyamatos polgárőr-szolgálat működik, van tanyagondnoki szolgálat. Az idősek által lakott tanyákhoz naponta kijárnak, bevásárolnak nekik, a betegeket orvoshoz viszik. A súlyos betegeket a házigondozó-szolgálat látja el. 6 tanyagondnoki szolgálat működik állandó jelleggel.

– Terveik?

– Mindenképp folytatni szeretnénk a fűszerpaprika programot, amire dr. Somogyi György jóvoltából nagyon büszkék vagyunk, de a szőlőtermesztő és a borkultúrát is életben akarjuk tartani. Ebben számítunk a közel 40 gazdálkodót tömörítő gazdakörre, hiszen öntözve a gyökérzöldség is megterem, tehát nem szűkölködünk a lehetőségekben, szükség esetén újabb váltásra is felkészülünk.

– Köszönöm a beszélgetést.

– Én köszönöm a lehetőséget.