Szekus besúgó volt Mircea Moloţ?

Mircea Moloţ, a Hunyad megyei tanács liberális elnöke a Securitate besúgója volt, szögezte le dévai látogatása alkalmával Marius Oprea, a kommunizmus bűntetteit vizsgáló országos intézet volt igazgatója.

A kedd délutáni dévai konferencián Oprea aláhúzta, hogy Hunyad megye amúgy is a hemzsegett a besúgóktól, országosan itt volt a legtöbb belőlük négyzetméteren: a Zsil-völgyi szénbányászat, a mócföldi aranybányászat, illetve a többi nehézipari létesítmény a lakosság fokozott megfigyelésére késztette a Securitatét, főleg az 1977-es nagy lupényi bányászsztrájk után.

Marius Oprea – aki a PNL tagja – azt állította, hogy Mircea Moloţ már korán, 16 évesen, diák korában a Securitate besúgója lett, s 1967 és 1969 között jelentett a szászvárosi gimnáziumi kollégáiról, majd később, matematika tanárként, ismét beszervezték, s 1974 és 1977 közöttViorel Panţuru álnéven informálta a titkosrendőrséget. Noha a CNSAS „kifehérítette” Moloţ múltját, a PNL országos vezetősége nem alkalmazhat kettős mércét: Mona Muscăt éppen szekus múltja miatt zárták ki annak idején a pártból, Moloţ-cal hasonlóképpen kellene bánni, véli a tekintélyes bukaresti történész. Aki szerint 2007 óta – amikor a CNSAS tisztára mosta Moloţot – további bizonyítékok kerültek elő a megyei tanács elnökének szekus együttműködéséről.

Viorel Panţuru tagad

Szerdán a megyei tanácselnök sajtóértekezleten utasította el az ellene felhozott vádakat. A Securitatéval való nyilvánvaló kapcsolatát nem tagadta, csupán azt, hogy tevékenysége politikai rendőrségnek minősül. A CNSAS-től kapott okmányt hozta fel bizonyítéknak, amely éppen azt állítja: együttműködött a Securitatéval, besúgó tevékenysége azonban nem minősíthető politikai rendőrségnek.

Mircea Moloţ/ Viorel Panţuru elismerte, hogy 1974-ben egyszer valóban jelentett a Securitaténak, arról, hogy egy bizonyos személy éppen betegszabadságon volt műtét után. A többit viszont koholmánynak nevezte, szerinte a szekusok azt írtak Viorel Panţuru néven, amit akartak, neki semmi köze mindehhez. Leleplezése mögött, pedig nagy ellensége, Mircia Muntean dévai polgármester újabb támadását látja. E téren nem is tévedett, hiszen Muntean hívta Dévára az országos nagytekintélyű Marius Opreat, s a konferenciát, amelyen a vádak elhangzottak, szintén a dévai önkormányzat szervezte.

Ellentmondásos tények

Mégis mit mondanak a tények? 2007. július 26-án a CNSAS szekus besúgónak minősítette Mircea Moloţot. Utóbbi fellebbezett, s néhány hónappal később, 2007. november 8.-án a CNSAS újabb döntést hozott, melyben az áll, hogy Mircea Moloţ nem működött együtt a securitateval.

A sajtó rendelkezésére bocsátott utóbbi döntés azonban hemzseg ellentmondásokban, logikai képtelenségekben.

Kiderül belőle, hogy diákkorában a Securitate beszervezte Moloţot, de az első – 1967 és 1969 közötti – időszakból egyetlen írott, vagy szóbeli jelentés sincs.

A második időszak még világosabb: 1974. január 29.-én szervezték be ismét, ekkortól jelentett Viorel Panţuru álnéven az iskolában lévő hangulatról. A szekusok feljegyzései egyértelműek, 1974 áprilisában már besúgott egy személyről. Katonai szolgálata alatt, 1975-ben Mircea Moloţ/Viorel Panţuru a katonai egységben uralkodó viszonyokról jelentett. 1977-ben, amikor véget ért az együttműködés, a szekusok így értékelték Mircea Moloţ/Viorel Panţuru teljesítményét: „informátorként számukra hasznos tevékenységet folytatott, értékes információkat szolgált az iskolában uralkodó hangulatról”.

Mindezek ellenére a Csendes László aláírását viselő CNSAS okmány szerint Moloţ besúgói tevékenysége nem minősül politikai rendőrségnek! Hétfőn aszály, kedden aszály, szerdán aszály, vasárnapig végig aszály, de összességben esős hét volt – a CNSAS okmánya mintha eme mondat „logikájára” épülne.