Szent István, a nemzet- és országalapító

Augusztus 20-án, csütörtökön az arad-belvárosi római katolikus templomban 18 órakor kezdődött a Szent István király tiszteletére tartott templombúcsú, ahova a felkoszorúzott feszület nyomában vonultak be az arad-kerületi papok és egyházi elöljárók, valamint a történelmi magyar egyházak lelkipásztorai. Az evangéliumból, sőt a szentleckéből is felváltva olvastak fel a lelkipásztorok, ft. és ns. Király Árpád főesperes-plébános vezetésével. 

Ünnepi prédikációjában p. Artur Prenkievicz minorita házfőnök első szent királyunknak az elévülhetetlen érdemeit járta körbe, nemzetünknek a kereszténységre való áttérésében. Az egyenlő volt a megmaradással, hiszen a keresztény Európa nem tűrt volna meg a területén egy pogány nemzetet. A fiához, Imre herceghez intézett intelmeiben részletesen közli a bölcs országvezetés, a környező nemzetekkel való békesség fontosságát. Alázatos hittel és elismeréssel hajtsunk főt nagy királyunk emléke előtt, mert manapság is érvényesek az általa megfogalmazott intelmek, jó tanácsok. Törekedjünk a békességre a szomszédos nemzetekkel, ugyanakkor családonként, személyenként is próbáljuk megértésben és szeretetben élni a környezetünkkel. Részesítsük előnyben az értékeset, a maradandót. Augusztus 20-án, amikor megszeljük az új kenyeret, együtt örvendjünk neki, élvezzük az élet ajándékait, mert Szent István ajándékaira építkeznünk kell összefogással, munkával, szeretetben és megértésben. Ne csak emlékezzünk szent királyunkra, hanem felelősséggel és jó szándékkal viszonyuljunk egymáshoz, hogy együtt építhessük a közösségeinket és a biztos jövőnket – zárta ünnepi prédikációját p. Artur Prenkievicz minorita házfőnök.

Kenyér- és borszentelés

Utána együtt adtak hangot a Hiszek egy Istenben kezdetű imának, majd a Matekovits Mihály, Fekete Károly, valamint Kiss Anna által felolvasott könyörgés minden mondatára a hívek együtt válaszolták: Kérünk téged, hallgass meg minket! Ezt követően a hívek egy nagy kenyeret és bort vittek az oltárhoz, amelyeket az égő gyertyák között megszenteltek. Utána együtt énekelték a Miatyánk kezdetű imát, majd az Artur atya által kezdeményezett könyörgés mondataira együtt válaszoltak: Könyörögj érettünk! Sokan járultak szentáldozáshoz. A szentmise végén Artur atya a ministránsok kíséretében a Szent Istvánt ábrázoló, a koronáját és országát Szűz Mária oltalmába felajánló nagy festményhez járult, ahol újra hangot adott a könyörgésnek, majd megszentelte a festményt. A Szent István-napi szentmise nemzeti imánk, majd a pápai himnusz közös megszólaltatásával zárult, a sekrestyében meg lehetett kóstolni az újkenyeret. A búcsús szentmisén részt vettek az aradi és a megyei magyar elöljárók is.

A Szent István király tiszteletére tartott templombúcsún az arad-kerületi papok és egyházi elöljárók, valamint a történelmi magyar egyházak lelkipásztorai vettek részt