Sok minden szerepelhet egy 2004-ben, tizennyolc-tizenkilenc éves diákok által összeállított emlékkönyvben: beszámolók tartós és megszakadt barátságokról, őszinte vallomások beteljesült és beteljesületlen szerelmekről, bocsánatkérések, szabadkozások, biztatások, könnyes vagy csupán formális búcsúk. Ami azonban szinte minden írásban fontos szerepet kapott, többnyire ezek utolsó bekezdésében, az az ifjak előtt álló jövőkép felrajzolása: boldog és sikeres élet, vágyak és álmok beteljesülése, érvényesülés, célok megvalósítása és egyéb jókívánságok. Bár az akkor elképzelt sikerkép 2014-re teljesen vagy részben átalakult, az életben való boldogulás ugyanúgy mozgatórugóként szerepel. Az érettségit követő továbbtanulás, kilépés a munka mezejére, új élethelyzetek, esetleg új környezet, bizonyos fokú elszakadás az egykori családi fészektől és emellett — vagy ettől távol — egy új család felépítése, mind-mind jellemalkotó, látásmódot alakító tényezőként újabb és újabb mozzanattal, képzeletbeli bejegyzéssel egészítik ki azt a bizonyos emlékkönyvet. Ilyenkor még nem illik feszegetni, hogy vajon jó úton jár-e az ereje teljében lévő, még szinte bármiben és bármikor alakítható „véndiák”, hiszen a sikeresség, mint tényállás vagy lehetőség szorosan a nyomában van. És valóban elfogultságtól (szinte) mentesen a 2014-es fejezetbe — az elmúlt 10 évre visszatekintve — szinte csak sikertörténetek kerülhetnek: a Csiky Gergely Iskolacsoportban dolgozó tanárok kitűnő pedagógiai érzékkel és szakmai tudással átadott alapos és kitartó reál- és humántantárgy-oktatásának köszönhetően sok véndiákból mára itthon vagy külföldön elismert informatikus, mérnök, közgazdász vált. Bölcsészek, társadalomtudományokban jártas szakemberek, teológiát, színművészetit végzettek érezhetik meghatározó kiindulópontnak az aradi Csiky-s iskoláséveket.
Noha a mai, modern gondolkodás a sikert sok esetben annak anyagi és társadalmi egzisztenciális jegyei alapján méri, minden bizonnyal az otthonról, iskolából, szülők és tanárok által átadott értékek alapján a siker ennél jóval mélyebb értelmű. A boldogsághoz és boldoguláshoz vezető, könnyebb vagy nehezebb úton elért sikert nem birtokolhatja egy személy, azzal osztozni kell és érdemes. Ilyen lehet a család, a barátok, az otthon vagy a nemzet, ahol leszűrődik, véglegessé válik mindaz, amit érdemes és szükséges a jövő nemzedéknek továbbvinni. Ezért talán érdemes óvatosan értelmezni a sikert, hiszen a barátságokat, a nemzedékek közötti kapcsolatokat, szülő és gyermek, tanár és diák közötti értékátadást és -mentést csakis a valódi találkozások nyújthatják.
Matusinka Beáta
Hozzászólások