Teljes szemléletváltást a lakosság szolgálatában

2000 óta Nagyiratos községben a tavalyi helyhatósági választásokon győzött újra RMDSZ-es polgármester, Papp Attila személyében, akivel a hivatalba lépésétől végzett munkájáról az idei terveiről beszélgettünk.

Amint elmondta, az átvett hivatalban elég jól képzett szakembereket, hozzáértő csapatot talált. Amikor megérkezett, mindenkivel elbeszélgetett, melynek során arra kérte őket, hogy a hivatalba betérő emberek közül senki ne távozzon úgy, hogy ne hallgatták volna meg a gondjait, nem világosították volna fel, nem igazították volna el ügyes-bajos dolgaiban. Jól tudta, nem könnyű kérés, de az adminisztráció minden tagjának tudnia kell: ők vannak a polgárokért, nem fordítva, ezért messzemenően ki kell szolgálni őket. A hivatalból abban az esetben is elégedetten kell a polgároknak távozniuk, ha a próbálkozások dacára, nem sikerült teljes mértékben megoldani adminisztratív problémáikat. Nem állítja, hogy azelőtt nem álltak szóba az emberekkel, de úgy érzi, a hivatalba lépése óta jobban odafigyelnek a lakosság gondjaira. Vezetőségváltás után ugyanis, az emberek általában úgy gondolkoznak, hogy az új polgármesterrel próbálják megosztani az addig megoldatlan problémáikat, ami természetes dolog, készségesen meghallgatja őket. Papp Attila úgy érzi, vezető tisztségbe jutva bárkinek szüksége van egy bizonyos időre, hogy rálátása legyen a dolgok menetére, beletanuljon bizonyos tennivalókba. E tekintetben hálával tartozik Almási Vince kisiratosi polgármesternek, aki szükség esetén bármikor meghallgatta, megpróbálta eligazítani bizonyos adminisztratív kérdésekben. Soha nem vallotta, hogy a megelőző ciklusban végzett munka hiábavaló, helytelen volt. Ha ahhoz valami jobbító ötlettel hozzá tudott járulni, azt megtette, megpróbálta jobb irányba fordítani.

A községben zajló egyik nagy beruházás, a szennyvízhálózat megépítése kapcsán adódott tennivaló, hiszen rendbe kellett tenni a dokumentációt, mert a munkálatokat elkezdték ugyan, de a kivitelezőnek az állam nem utalta ki az elvégzett munka után járó pénzt. Ami a község kötelezettségeit illeti, kifizették a munkálatokhoz szükséges tavalyelőtti, a tavalyi, de az idei önrészt is, tehát elvileg mindennel rendben voltak, az állam viszont ekkor sem utalta ki a szükséges 1 millió lejt a kivitelező részére, ami a községközpontban tavaly végzett munkálatoknak a fedezése lenne. Azért nem történt meg, mert a 2007 óta folyó munkálatoknak a részletes szakmai jelentései nem feleltek meg az előírásoknak, végül ezeket a Bukarestből kapott modell szerint rendbe tették. Most már jogosan számíthatnak az állami pénzeknek az átutalására, a legutóbbi megkeresésre viszont azt válaszolták: egyelőre nincs pénz. A Nagyiratoson már régebben befejezett, kis méretű sportcsarnokot régóta átadták, de a szükséges dokumentációk hiányában a község még most sem vehette leltárba. Ezzel együtt, tavaly apróbb beruházásokra is futotta a helyi költségvetésből, így megjavították a sportpályán lévő öltöző tetejét, hasonlóképpen a kultúrotthon fedelét, míg a tekepálya épületének, illetve az óvoda fedelének a szerkezetét teljesen felújították. Az egyenként 30-40 ezer lejes beruházásokat a községi költségvetésből fedezték.

Költségvetés még nincs, de a községi tanácsban már megvitatták, hogy a rövid, közép és hosszú távú tervekhez a pénzeket is arányosan szeretnék elosztani. Elképzelései között szerepel a községközpontnak a korszerűsítése, később az utcák leaszfaltozása. Egyelőre a települések főutcái vannak leaszfaltozva Nagyiratoson, Nagyvarjason, de Kisvarjason is. Mivel Kisvarjason egyetlen utca van, azt lehet mondani, hogy az egész falu aszfaltburkolattal rendelkezik – nevette el magát pajkosan Papp Attila. Még idén szeretne egy aszfaltréteget húzatni a Nagyvarjas és Nagyiratos közötti útra, amihez a megyei tanács biztosítaná a pénzt. A község többi utcái zúzott kőburkolattal rendelkeznek, karban tartják őket, télvíz idején is járhatók.

Tekintve, hogy a megyei tanácstól a behajtott adók arányában várhatnak támogatást, az ingatlanok, illetve a járművek után befizetendő adók és illetékek behajtását komolyan veszik, a rosszul fizetőktől való behajtásra szerződést kötöttek egy erre szakosodott céggel. Az emberek többsége azonban lelkiismeretesen befizeti az adóit, járulékait.

Mivel a községben csak kisebb vállalatok működnek, tőlük jelentős bevételekre nem számíthatnak, lényeges azonban a kevés pénznek az ésszerű elosztása.

Papp Attila egyik fontos feladatának tekinti a kultúra ápolását, melynek során nemzetiségre való tekintet nélkül, az emberek aktív résztvevőként vagy nézőként, de megélik a hagyományaikat. Mindehhez azonban egyelőre hiányzik egy lényeges dolog, egy civilszervezet, amelyik hivatalosan felvállalná a kultúra támogatását, szervezését. Egyik legsürgősebb feladatának tekinti az egyesület bejegyeztetését, amelyik más alapítványokhoz pályázhat, hivatalosan támogatható a községi költségvetésből.

Másik hiányosság, hogy eddig nem volt az olyan intézményeknek, mint a sportcsarnok vagy a kultúrház egy felelőse, tehát gazdája. Sokszor azt sem lehetett tudni, kinél van a kulcs. Éppen ezért, élni kíván azzal a lehetőséggel, hogy a polgármester alkalmazhat egy személyi titkárt. Az indítványt megszavazták, személyi tikárnak Tiba Józsefet alkalmazták, akinek egyik legfontosabb feladata lesz a kultúrotthon és a sportcsarnok minden tekintetben történő adminisztrálása. A kultúrotthonban zajló munka megszervezésére jó példát mutatnak a nagyvarjasi fiatalok, akiknek azzal a feltétellel adta át a kulcsot, hogy mindenre vigyáznak, közösségi tevékenységet szerveznek. Azóta a kultúrotthont a magukénak tekintik, ott szüreti bált szerveztek, tánccsoportot alapítottak Pintér András közreműködésével. Karácsony másodnapján a zsúfolásig megtelt kultúrotthonban bált szerveztek, aminek a felvezetőjében előadtak néhány táncot, de szilveszterkor is ott mulattak a szülőkkel együtt. Nagyvarjassal kapcsolatos másik terve, hogy a komoly ráfordítással felújított iskolaépületben szeretné újraindítani a helybeli elemi iskolai csoportokat magyar és román nyelven. E kérdést, de a többi gondot is a településeken szervezendő falugyűlések alkalmával kívánja megvitatni a szülőkkel, minden érintett féllel.

A lakossággal való hatékonyabb kapcsolattartás érdekében, a községközpontban kiadják az Iratosi Krónika magyar, illetve a Cronica Iratoşului román nyelvű időszakos kiadványokat, amelyek tavaly 3 számban jelentek meg. 500-500 példányban, nagyjából azonos tartalommal, sok fotóval tálalják a községben zajló közművelődési életet magyarul, illetve románul. A magyar nyelvűben a katolikus, a román nyelvűben az ortodox egyház hírei, eseményei mellett leközölnek minden közérdekű információt, felhívást, nagyban növelve a lakosságnak a helyi közügyekben való tájékozottságát.

Amint az elhangzottakból, a leírtakból is kiderül, Nagyiratos községben legutóbb a változásra szavaztak, és úgy látszik, Papp Attila polgármester személyében, az általa képviselt újszerű hozzáállással, jó irányba fordultak a dolgok.

A teljes sikerhez, a gyökeres szemléletváltáshoz azonban munkatársakra, támogatókra is szüksége van. Reméljük, bennük sem lesz hiány.