„Teljesen jogos a tanárok felháborodása”

Szeptember első napjaiban még folynak a kisebb felújítási, építési-szépítési munkálatok, a takarítás Temes megye legnagyobb magyar iskolájában, ahol közel 650 diák kezdi el az új tanévet szeptember 8-án. A tanévzáró óta eltelt időszak eseményeiről, a vizsgaeredményekről, az időközben bevezetett megszorítások okozta kihívásokról, a várható gyereklétszámról, a következő tanév újdonságairól beszélgettünk dr. Erdei Ildikóval, a Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatójával.

– Néhány osztálytermet felújítottunk ezen a nyáron is – nyilatkozta a Nyugati Jelennek dr. Erdei Ildikó – a második emeleti osztálytermek padlózatát csiszolták fel, most folyik a lakkozásuk, ez volt e legnagyobb munka, amit sikerült ezen a nyáron megvalósítani. Az udvaron éppen most festik le a bútorzatot, illetve van az iskolának egy új, alagsori tere, ami az ebédlő alatt található és rossz állapota miatt 7 éve kihasználatlanul áll, ennek a vakolatát vertük le. Ez utóbbi teret tízéves használatra megkapta az iskola, azzal a feltétellel, hogy, valamit kezdünk vele.

A nyári vakáció itt nem csak a nyaralásról, pihenésről szólt, ezt tükrözi az iskola közösségi oldala.

– Június-július a bejárótáborok időszaka volt, nagyon sok táborunk volt, különféle tematikában. A bejárótáborokat tanárok, tanítók, külső szakértők tartották sok témában, naponta 8-tól 16 óráig. Sikerült az óvodában is nyitva tartani egy csoportot, ez fontos volt a családoknak. Ezzel párhuzamosan a Zolti-táborban is szinte folyamatosan voltak programok.

A Bokréta néptánccsoport Menyházán, az Eszterlánc Békésen táborozott, több turnusban. A Rákóczi Szövetségnek mindig nagyon gazdag az ajánlata, amiből mi is részesültünk: anyanyelvi táborban, Déryné táborban, egy székesfehérvári táborban és vitorlástáborban voltak diákjaink, vidéki diákokkal együtt.

A nyári vakációnkat a megszorító intézkedések tették esetlegessé, az új tanévben 6 normával lesz kevesebb az iskolában, ennyi személynek végzi el a munkáját a közösség pluszban. Voltak tanár kollégák továbbképzésen, mások versenyvizsgáztak, címzetes állást nyertek, négy új kollégánk lesz, mások sikeresen vizsgáztak a 2-es fokozati vizsgán.

– Mennyire elégedett az érettségi és a nyolcadikos záróvizsga eredményekkel?

– A vizsgaeredmények mindig lehetnek jobbak is, de nem voltak meglepetések, ismerjük a diákjainkat. A diákok önmagukhoz képest általában jól teljesítettek, volt aki teljesíthetett volna jobban is, de ha a megyei átlagot tekintjük – mi egy átlagos iskola vagyunk, a legtehetségesebb és a kevésbé motivált magyar diákok is ide járnak – elégedettek lehetünk az eredménnyel. Kiemelkedő eredmények inkább a nyolcadikos záróvizsgán voltak. Nehéz a vizsgaeredményeket akár a tavalyival is összehasonlítani, mert a mostani tizenkettedikesek volt az első generáció, akik más tételeket kaptak románból, mint a román nyelvű iskolák végzősei, magyar nyelvből pedig gyenge eredmények is voltak az újfajta, kompetencia alapú tételek miatt. 

– A Bartók Béla Elméleti Líceum egyike annak a kevés szórványiskolának, ahol az utóbbi években nőtt a gyereklétszám. Lesz létszámnövekedés az új tanévben is?

– Azt mondhatom, hogy tovább gyarapodunk, az új tanévben az óvodától a végzős osztályokig 647 diákunk lesz. A középiskolai osztályok esetében 36 végzős diákunk volt az idén és 53-an iratkoztak a kilencedik osztályba. Az előkészítő osztályban szívesen láttunk volna több gyereket, ők egyelőre 35-en vannak.

– Jövő hétfőn lesz a tanévnyitó, amely országszerte bojkottal, tiltakozó megmozdulásokkal rajtol. Mire számíthatnak a temesvári magyar diákok a következő napokban?

– A tantestület holnap eldönti, hogy az évkezdési bojkottban részt veszünk-e vagy sem, lesz hétfőn tanévnyitó ünnepség vagy nem lesz. Véleményem szerint ezek a megszorító intézkedések eléggé aláássák az oktatást, főleg a mód, ahogyan ezeket csinálják. A pedagógusok nagy része megérti, hogy szükséghelyzet van, de a nagy elégedetlenség oka az, hogy a játékszabályokat menet közben változtatták meg és ez sok kollégát érintett.

Van, aki versenyvizsgázott és kiderült, hogy hiába, van, aki arra számított hogy egy iskolában fog tanítani és most három iskolából szedi össze az óráit.

A Bartók Béla Elméleti Líceumot nem érintette az összevonások kérdése, az osztálylétszámok nagyok, de az a tény, hogy a tanár kollégák, főleg a tapasztaltabb, egyes fokozattal rendelkező kollegák heti 16 óra helyett 20 órában dolgoznak, ez mindenképpen azt jelenti, hogy kevesebb idő marad az órákon kívüli tevékenységekre, ami fontos erőssége volt az iskolának.

Az is vitatható, hogy az ösztöndíj, mint motivációs eszköz megszűnik. Nálunk is növekedett az elmúlt évben az ösztöndíjak száma, de nem érzem úgy, hogy alaptalanul. A diákok számára fontos volt a pénzügyi ösztönzés is – lehet vitatkozni róla, hogy ez jó vagy nem. Többször kérték, hogy javíthassanak a jegyükön, fontos volt nekik a 9,50-es átlag elérése. Az a tény, hogy a versenyeredmények nem számítanak már az ösztöndíjba, lehet hogy visszafogja a versenykedvet. Megjegyzem, hogy a tanárok tekintélyes háttérmunkája is „láthatatlan” a versenyekkel kapcsolatosan, ez is veszélybe kerülhet szerintem. És nem is beszéltünk a plusz órákról, a helyettesítő órákról, amelyek az osztály, a diákok szempontjából ugyanolyan fontosak, készülni kell rájuk, javítani, értékelni, de nem fizetik őket ugyanúgy (vagy egyáltalán), mint a tanórákat. Nálunk a fejlesztő foglalkozások, versenyfelkészítés, helyettesítések nem jelennek meg az óraszámban, a „láthatatlan” tanári munkában sok olyan óra van, ami nem jelenik meg sehol.

Az igazgatók, tanfelügyelők helyzete is említésre érdemes, ha az én helyzetemből indulok ki, az igazgatói munka, amit eddig se sikerült bepréselni heti 40 órába, még több lesz, mert a tanítási kötelezettség 6 óráról 10 órára nőtt. Ennek az üzenete talán az, hogy a vezetői munka nem is annyira fontos? Teljesen jogosnak tűnik a tanárok felháborodása, de hogy a munkaközösség mit választ, azt a kollégák fogják eldönteni. Azt kellene megérteni, hogy mindaz, ami a tanárokat és az iskolát érinti, végső soron a gyerekeket érinti. Nem feltétlenül csak a tanárok jóllétéről van itt szó, hiszen az a diákok jóllétét is befolyásolja. 

– A megszorító intézkedések mellett, milyen újdonságokat hoz még a 2025–26-os tanév?

– Először van olyan helyzet, hogy mind a négy középiskolai szinten egyszerre léteznek az ún. „fél osztályok”: matematika, természettudomány, közgazdaság és társadalomtudomány. Pozitív fejlemény az is, hogy komoly erőfeszítéssel az iskolatámogató programokat működtetni tudjuk továbbra is: 5 útvonalon érkeznek naponta az iskolabuszok, napközi iskola van az elemiben és az V–VII. osztályokban, működik az étkezde is, ami már három éve példásan helytáll. Reméljük, hogy a következő évben a bentlakás teljes felújítása is megvalósul, a tervezési szakaszon már túl vagyunk és reméljük hogy a jövő évi költségvetésbe belefér. 

Számos kisebb projektünk is lesz, ezek közül kiemelnék két nagyobb, határon átnyúló pályázatot. Az egyikben az iskola partnerként vesz részt, a Várbástya Egyesülettel és Ásotthalom önkormányzatával együtt, ez az energiahatékonyság növelését célozza. A pályázat keretében megvalósul az iskola tetőszerkezetének javítása és napelemeket szerelünk fel az iskola tetejére, valamint a lépcsőházak ablakaival kapcsolatos gondok megoldása, amelyek nem eléggé biztonságosak.

A másik nagy pályázatot, amelynek az iskolánk a kedvezményezettje lesz, a temesvári Integratio Alapítvánnyal és a szegedi Katolikus Ifjúsági Alapítvánnyal közösen valósítjuk meg. A pályázat által izgalmas tehetséggondozó programok valósulnak meg főként művészeti ágon: a Diákszínpad, a Színikör és a Kreatív írás programjaink, amelyek az anyanyelvi nevelésről szólnak, ez egy hosszabb lejáratú projekt.

– Köszönöm a beszélgetést!