„Temes megyét példaként szokták említeni, ami a magyar gyermekek létszámának a megőrzését illeti”

Halász Ferenc helyettes Temes megyei főtanfelügyelővel a bánsági magyar nyelvű oktatás helyzetéről beszélgettünk, amelynek az a sajátossága, hogy a gyereklétszám alakulása nem tükrözi a demográfiai fogyást, amit a népszámlálási adatok mutatnak. Az utóbbi 10-11 esztendőben a magyar iskolába járó gyermekek száma nem hogy nem csökkent, de még növekedett is. Ez nem kis mértékben az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának is köszönhető, hiszen 2006-tól napjainkig nagyon komoly beruházások és befektetések történtek a Temes megyei magyar oktatásba.

– A 2011–12-es tanévban Temes megyében 813 diák tanult magyarul, az előkészítő osztálytól a XII. osztályig. Ehhez képest a 2021–22 es tanévben 861 tanulónk volt, és az idei tanévben majdnem ugyanannyi, 857 tanulónk van a magyar iskolákban – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő. – Temes megyét példaként szokták említeni, ami a magyar gyermekek létszámának a megőrzését illeti a kisebbségi oktatásban, és reméljük, hogy ezt tudjuk tartani a következő időszakban is. Az utóbbi tíz évben az iskolahálózatunk sem változott Temes megyében: 12 magyar iskola vagy magyar tagozattal rendelkező iskola működik. A két legfontosabb Temesváron van, a Bartók Béla Elméleti Líceum és a Gerhardinum Teológiai Líceum. Ezenkívül négy településen van még gimnáziumi iskolánk és hat településen elemi osztályos iskolánk.  A 12 iskola gyermekeinek utánpótlását 23 óvoda biztosítja, amelyben 31 magyar csoport működik összesen 13 településen. Az óvodákban még 400-450 gyerek részesül magyar nyelvű oktatásban, de ez a szám nem releváns, mert nem mindegyik gyereket íratják be közülük a magyar nyelvű előkészítő osztályba.Ha a magyar nyelvű oktatásról beszélünk, akkor ennek három eleme van. A legfontosabb a gyermeklétszám, mert ha nincs gyermek, nincs tárgya az oktatásnak, másrészt a tanári kar, a pedagógusok, és harmadrészt az anyagi-pénzügyi háttér, amely ezt a hálózatot fenntartja. Utóbbiról elmondható, hogy 2006-tól kezdődően a Temes megyei magyar oktatásba nagyon komoly beruházások és befektetések történtek. Ezek nagyobbik része a román állam részéről érkezett az RMDSZ segítségével, 2017-től pedig főleg a magyar állam eszközölt beruházásokat a Temes megyei magyar oktatásba. Ami a 2006–2008-as időszakot illeti, ez három olyan esztendő volt, amikor az RMDSZ kormányzati tényező volt és kormányhatározatokkal nagyon sok pénzt nyújtottak új iskolák építésére, illetve a meglévők felújítására. Annak köszönhetően, hogy az RMDSZ kormányon volt, és a tanfelügyelőségeken is megvoltak a képviselői, ezeket a lehetőségeket ki lehetett használni, és sok millió eurónak megfelelő összeg érkezett a Temes megyei magyar iskolákhoz és a magyar tagozatos iskolákhoz. 

– Melyek voltak a legfontosabb beruházások a magyar nyelvű oktatási hálózat számára?

– A legnagyobb beruházás a Bartók Béla Elméleti Líceum épületének a teljes felújítása volt, másrészt a bővítése, a manzárd megépítése, ami lehetővé tette, hogy azóta egy műszakban taníthatunk. Újszentesen új gimnáziumi iskola épült, Végváron, Szapáryfalván és Nagybodófalván teljesen új óvodákat hoztunk létre. Pusztakeresztúron is nagyon komoly iskolai beruházások voltak. Abban az időszakban, ha egy iskolát kiválasztottunk, ott a pincétől a padlásig minden meg lett valósítva. 2008–2009-ig elmondhatjuk, hogy jóformán minden fontos magyar tanügyi intézmény megújult kívül-belül és a felszereltséget illetőleg is. A Bartók Béla Elméleti Líceum akkor két mikrobuszt is kapott, a lugosi magyar tagozattal rendelkező iskola is kapott egy mikrobuszt a gyerekek ingáztatására Nagybodófalváról és Szapáryfalváról.  Ez egy rendkívül pozitív időszak volt a bánsági magyar iskolahálózat szempontjából. 

– Hogyan alakult a magyar iskolák helyzete a 2010-es évektől napjainkig?

– Az elkövetkezőkben ilyen jellegű kormánytámogatásokra nem került sor, a következő időszakban az önkormányzatoktól lehetett pénzt szerezni. Igazfalván ebben az időszakban épült egy új óvoda, amely 2022-ben kezdte el a tevékenységét, és amely a magyar oktatást szolgálja. A minisztériumon keresztül zajlott a program, amelynek forrásaiból sikerült az óvodát megvalósítani. Végezetül meg kell említeni az igazfalvi magyar bölcsődét is, amely még nem épült meg, csak jóváhagyták a létrehozását. Ez a Cseke Attila vezette fejlesztési minisztérium bölcsőde építési programja keretében valósul meg, de az sem mellékes tényező, hogy Igazfalvának RMDSZ-es polgármestere van, Ihász János személyében.Jelenleg zajlik a Nemzeti Helyreállítási és Rugalmassági Program (PNRR), ahol európai pénzekből, de bizonyos politikai ráhatásra is lehet az iskolák felszereltségét javítani. Párhuzamosan több program zajlik, az egyik a számítástechnikai felszereltséget célozza meg, a másik az iskolák bútorzatának a felújítását, van egy program, amelyen keresztül kabineteket és laborokat lehet felszerelni és egy negyedik, amely oktatási műhelyek felszerelését célozza meg. Pont a mai napon zárul a pályázási lehetőség, és itt elmondható, hogy minden Temes megyei magyar oktatási intézmény részesülni fog ezekből a támogatásokból. Ezután következik az ún. zöld iskola program, amelynek egyik ága  elektromos mikrobuszok beszerzését, a másik ága új iskolák építését, és a meglévők felújítását célozza meg. A mikrobuszos program most indul az elkövetkező hetekben, ennek keretében az iskolák új elektromos mikrobuszokat is fognak kapni. Az igények feltérképezése éppen a mai napon kezdődik. Megpróbáljuk úgy intézni, hogy mindenütt, ahol a magyar oktatás szempontjából szükség van új mikrobuszra, azokat beszerezzük az elkövetkező 1-2 évben, a licit lezárulásának függvényében. Ami a zöld iskola program másik ágát illeti, az a közeljövőben indul, és meglátjuk, hogy a magyar oktatás számára milyen előnyöket tudunk kiszorítani ebből a programból.  Ezek állami források voltak, a román kormányon és az RMDSZ-en keresztül lehetett ezeket a pénzeket lehívni, de vannak egyéb kezdeményezések, programok, amelyek szintén az RMDSZ támogatásával hozzáférhetők. Lehet például pályázni a Communitas Alapítványhoz az ún. szórványoktatási szaktestülethez, ezen keresztül főleg gyermekek ingáztatására szerzünk pénzt Temes megyében. Négy éve indult az RMDSZ mellett működő Iskola Alapítványnak a délutáni iskola programja, ebben Temes megye 3 iskolája benne van: a Bartók Béla Líceum, a Gerhardinum és az újszentesi iskola.  Pedagógusi állásokat fizet az alapítvány, ez 8 állást jelent a megyében, és mintegy 270-280 gyerek vesz részt ezeken a délutáni programokon és kap mindennap meleg ebédet a program keretén belül. Idén szeptember 1-jétől a Rákóczi Szövetség az Iskola Alapítvánnyal közösen iskolabuszokat fog a magyar oktatás rendelkezésére bocsátani. Temes megyében 4 darab 8+1 személyes mikrobusz fog érkezni, ebből egy a Bartók Béla Líceumnak, egy a Gerhardinumnak, egy Újszentesnek és egy Lugosra. Nemcsak a mikrobuszokat biztosítják, hanem a működési költségeket, sőt a gépkocsivezetők fizetését is, ez nagy segítség lesz a magyar oktatás számára! Egy európai uniós pályázatnak köszönhetően a Bartók Béla Líceum zolti tábora is teljes felújításon esett át, amely kiszolgálja a különböző gyermekcsoportok üdültetését, és a pedagógusok számára a továbbképzési központ szerepét is betölti. 2017-tel a magyar állam is támogatta az erdélyi magyar oktatást, elsősorban az óvoda-bölcsőde programon keresztül. Temesváron és Lugoson épült új óvoda, illetve Lugoson létrehoztuk Temes első magyar nyelvű bölcsődéjét. Különböző felújítási munkálatokra is sor került a Bartók Líceumban és Gerhardinumban is.Ezek a támogatások is hozzájárultak ahhoz, hogy tíz éven keresztül sikerült megőrizni a gyermeklétszámot a Temes megyei magyar iskolákban.

– A bánsági magyar iskolahálózat működtetéséhez, a gyermeklétszám megőrzéséhez a tanügyi törvény rendelkezései is hozzájárulnak, amelyek lehetővé teszik a kis létszámú magyar osztályok, tagozatok működését.

– 2023-ban úgy néz ki, hogy új tanügyi törvény fog megjelenni, amely helyettesíteni fogja a jelenleg hatályosat. A most érvényben levő 2011-es törvényről el lehet mondani, hogy a kisebbségi oktatás szempontjából majdnem teljesen rendben volt, biztosította azokat a jogokat, amelyek segítik a kisebbségi iskolákat, főleg a szórványban, ahol állandóan létszámgondokkal küszködünk. A mostani tanügyi törvénybe az RMDSZ-nek köszönhetően sikerült átmenteni a 2011-es pozitív változásokat. Reméljük, hogy az előnyök a tanügyi törvényből megmaradnak a parlamenti vita után is, nem fogja a román többség kivágni ezeket, itt akár a gyermeklétszámról, akár az iskolák finanszírozásáról beszélünk. Kis létszámú iskolánál a fejkvóta kis pénzt jelent, de ilyen esetben létszámtól függetlenül a kis létszámú osztályok megkapják a teljes létszámú osztálynak járó finanszírozást. Így biztosítható ezeknek a kisebbségi iskoláknak a működése, hiszen ebből a fejkvótából biztosítjuk a pedagógusok fizetését. Remélem, a parlamenti vitában, amelyre az elkövetkező napokban kerül sor, nem fogják kigyomlálni azokat a pozitív javaslatokat, amelyeket elsősorban az RMDSZ fogalmazott meg, a pedagógus társadalomnak és az RMPSZ-nek a segítségével, és az új törvény is kedvező feltételeket fog biztosítani a nemzetiségi oktatásnak. 

– Köszönjük a beszélgetést!