Tényfeltáró előadás a globalizációról!

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete 2012. szeptember 11-én, kedden, 18.00 órakor a Jelen Ház nagytermében a Tiszteld múltadat, s a jelent vele kösd a jövőhöz közösségépítő programja keretében Háború a nemzet ellen – a globalizáció természetrajza címmel tényfeltáró előadást tart.

Házigazda: Borbély Zsolt Attila politológus.

Társszervező az EMNT aradi szervezete.

A Nemzeti Összetartozás Napján tartott előadásunk górcső alá vette a nemzetközi pénz- és bankvilág sokunk számára kevésbé ismert arcát. Feltárta, hogy a mindennapi, valós értéktermelő gazdaság helyét a múltszázadok során, lassanként átvette egy virtuális, az egész világot átszövő bankrendszer, – hála az informatika gyors fejlődésének – amely a valós társadalmi érdekektől függetlenül, önös érdekek mentén, öncélúan létezik és elsősorban a pénzvilág irányítóit szolgálja ki. Az Európai Unió, amely létét alapvetően gazdasági érdekek határozzák meg, felépítésében és működtető szervei által, a demokrácia leple alatt, ezt a rendszert támogatja, mivel gazdasági célkitűzései és ennek eszközrendszere az emberi lét természetes pilléreinek (család, nemzet, egyház) a gyökértelen, közös akaratnyilvánításra képtelen egyénnel, azaz az európai polgárral való helyettesítésére törekszik.

 Az egykori kommunista diktatúra Kelet-Európai országai és népei a nyílt diktatúrából a szabadságjogok, a nyugati demokráciák, jóléti társadalmak közelébe vágyakoztak. Mire felriadtak a nagy rendszerváltó álomból, a demokrácia leple alatt, besurrant életükbe egy új, addig nem tapasztalt zsarnokság: idegen erők fokról, fokra rendre birtokba veszik létfenntartása, megújulásához elengedhetetlen erőforrásai legjavát. Eladósítják az országaikat, a lakosok nagyobb részét nyomorba taszítják, és mindemellett jogot formálnak arra, hogy a társadalom belső ügyeiben is ők diktáljanak. A függésben tartó pusztító világméretű erő most a nyugatias globalitás birodalmaként jelentkezik. Hatalmi rendszere a helyi társadalmak kifosztása érdekében három „hadosztályt” tart mozgásban.

Az első, a kényszerítő hatalmi hadoszlop, amelynek fő fegyvere a multinacionális vállalat. Feladata, hogy behatolva az adott társadalmakba, a helyi uralmi elitet korrumpálva, ellenőrzése alá vonja az élet újratermelésének minden anyagi és szimbolikus szféráját.

A második a figyelmeztető-fegyelmező osztag, amelynek látszólagos feladata, hogy tekintélyes, a világ folyamataiért felelősséget érző és vállaló intézményként, tanácsokkal lássa el és minősítse a helyi társadalmakat. A hozzátartozó Valutaalap, Világbank, hitelminősítő intézetek valóságos funkciója azonban az, hogy világossá tegyék a helyi elitek számára, hogy a kényszerítő-hatalmi osztag kifosztó tevékenységének mindennemű és bármiféle korlátozása súlyos megtorlást von maga után.

Ám a mindennél fontosabb harmadik hadoszlop éppen az a véleményhatalmi diktatúra, amely magát „politikailag korrekt beszédnek” nevezi. Ez a birodalom létének és fennmaradásának egyre inkább döntő védelmi fegyvere.

A multinacionális vállalatokra kivetett különadók a kényszerítő hatalmat vette célba. A Valutaalappal való kapcsolat látványos megszakítása és a hitelminősítő intézetek megtorló leminősítéseinek semmibevétele a figyelmeztető-fegyelmező hadoszlop elleni nyílt kihívásként értelmezendő. Ám a szabadságharc eddigi legveszélyesebb hadműveletét a médiatörvény, azaz, a globális véleményhatalmi diktatúrával való határozott szembefordulás jelenti.

A pénzügyi hatalmak új világerő megnyilvánulásának legalább annyira fáj a Magyar Alaptörvény, a médiatörvény és még a Klubrádió is, mint a Hormuzi–szoros-környéki történések.  Jogszabályok bírálatába burkolva, a hitelrab-szolgaság, a bankuzsora és a leminősítések intézményével zsarolva, kész a sárba döngölni a nemzet önrendelkezésének még a látszatát is.

Az új világerő, az elkötelezett nemzeti kormányként viselkedni akarókkal, akik több évtizedes szennyesétől akarják megszabadítani a rá bízott társadalmakat, idejében akarja megértetni, hogy nem lehet, hogy nincs saját út, mivel a nemzetidegen érdekek mást követelnek. Magyarország példáján hadd tanulja csak meg a világ, hogy nincs engedélyezve a „szabadságharc”, és hogy a nemzeti önállóság fertője nem terjedhet Európában.   

Most a magyarokat leckézteti a pénzbirodalom lelkes, kitartott cselédsége, sajtója, politikus bürokrata hada. Kedvükre és szolgálatukra való kormányt akarnak, hogy példája legyen a térség államainak: hogyan rendeljék alá magukat egy távoli, láthatatlan, de mindenhol jelen levő „királyság” akaratának. Az sem számít, hogy mit kockáztatnak ezzel. A XX. században két nagy világégés és egyéb több apró, bizonyította, hogy milliók élete mennyit ér ennek a kivételes királyságnak.

A világon csupán egy furfangosan fényesre és simára csiszolt (pénz)erőpolitika érvényesülhet? A valóság ennyire kegyetlen és egyszerűségében kilátástalan lenne?

Létezik-e kiút?

Ezekre a kérdésekre is várjuk meghívott előadónk, dr. Bogár László közgazdász tényfeltáró válaszait.

A téma referense, dr. Bogár László, 1951. április 22-én született Miskolcon. Általános- és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1969-ben a Kilián

György Gimnázium francia tagozatán érettségizett. 

A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kereskedelempolitika szakán 1973-ban közgazdász diplomát szerzett. 1986-ig Miskolcon, államigazgatásban dolgozott. 

Ugyanebben az évben doktorál. 1990-től, 1998-ig országgyűlési képviselő. 1991-től a politikai tudományok kandidátusa. 1990 és 1994 között a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának politikai államtitkára, 2002-től a Károli Gáspár Református Egyetem docense.

1988-től tagja az MDF-nek (a lakiteleki alapítók egyike), s részt vett a párt gazdasági programjának kidolgozásában. 

1990–1994: a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának politikai államtitkára,  1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, az első Orbán kormány Stratégiai Elemző Központjának vezetője.

Alapvető kutatási területe a globalitás hatalmi rendszere. Eddig 13, főleg a témához kapcsolódó könyve jelent meg.  

Londontól, Aradig, meghívásra, izgalmas előadásokat tart a globalizmus természetéről és nemzetpolitikai kérdésekről. 

2011 júliusában Révkomáromban Pajzs díjjal, 2011. november 17-én a Budapesti Fővárosi Közgyűlés pedig a magyar nemzet felemelkedése érdekében végzett elkötelezett munkája elismeréseként Pro Urbe díjjal tüntette ki.

2011 novemberében, szakírói munkásságát Ex Libris díjjal ismerték el.

Minden kedves érdeklődőt sok szeretettel várunk.

Szerkesztette: Murvai Miklós