Lassan évtizedes távlatból visszatekintve, nehéz szavakat találni arra a szellemi mélyrepülésre, amelyet az Amerikai Egyesült Államok egyes és egyre gyarapodó újságírói, véleményformálói és politikai közösségei mutatnak a világ felé. Az LMBTQ-őrület, a BLM-terrorizmus, a woke-jelenség révén felszámolás alatt lévő gondolat-, vélemény- és szólásszabadság. Ebbe a mélyrepülésbe tökéleten illeszkedik Tom Rogannak, a Washington Examiner újságírójának a legújabb felvetése: ki kell tenni a NATO-ból Magyarországot és Törökországot.
A szerző sok neves egyetemen tanult, több diplomát is szerzett, de úgy tűnik, ez mégsem elég, hogy végiggondolja szándékának következményeit. Nézzük is röviden a két „pária” NATO-tagállam helyzetét ma, 2023-ban.
Magyarország
Mindkét ország a NATO keleti, délkeleti szárnyának külső körén fekszik; több, nem NATO-tagállam szomszédos országgal érintkezve. Magyarország esetében ez Ukrajnát és Szerbiát jelenti, de az a bizonyos puskaporos balkáni hordó, Bosznia-Hercegovina sincsen Magyarországtól, Baranyától, Somogytól 100 km-re. Bizonyára Tom Rogan már elfelejtette, vagy soha nem is hallott a délszláv háborúról, Szarajevóról, a szerbiai bombázásokról és Taszár, illetve Magyarország szerepéről a békecsinálásban.
Az európai biztonságpolitikai szakértők és katonai vezetők szerint továbbra is Bosznia-Hercegovina és Koszovó a leggyengébb láncszem, vagy ha úgy tetszik, a kanóc azon a puskaporos hordón. Erdély és Románia mellett pedig egyetlen NATO-ország határos Ukrajnával és a Balkánnal, és az Magyarország.
Ha egyszer még szükség lenne újra a taszári repülőtérre, akkor sokkal egyszerűbb azt egy NATO-rendszeren belül kezelni, amit vélhetően nem gondolt végig az amerikai véleményformáló úriember. Sőt, ha vette volna a fáradtságot, és egyszerűen a SkyVector Aeronautical Charts, a világ repülőtereit összehasonlító honlapon megnézte volna a kifutói infrastruktúra adatait, akkor láthatta volna, hogy a taszári repülőtér miért is alkalmas például a híres B–52-es katonai csapatszállítók fogadására. Ez a típus az egyik legnagyobb repülő a világon, ezért csak kevés repülőtér alkalmas ezen típus fel- és leszállására. A kaposvár-taszári kifutó ilyen a közép-európai régióban. A somogyi kifutó ugyanis szélesebb mint a budapesti Liszt Ferenc reptéré, a bécsi Schwechtnál, illetve valamennyi romániai reptérnél is szélesebb, miközben a hossza és a burkolata is megfelelő.
Szintén felmerül a kérdés, hogy az amerikai újságíró milyen logika mentén gondolta még kirugdosni Magyarországot akkor, amikor a 2016-ban elindított haderőfejlesztésnek köszönhetően végre újra van értelmezhető hadserege, felszerelése a magyar alakulatoknak. Amikor Zalaegerszegen, Kaposváron, Kiskunfélegyházán elindult vagy elindul a hadiipari termelés. Amikor végre haladunk a NATO-szerződésben vállalt GDP arányos 2 százalékos költségvetési ráfordítás előírása felé. Nehéz megfejteni, mit akart a(z amerikai) „költő”. Vagy sajnos nagyon is könnyű.
Törökország
Törökország geopolitikai helyzete még kiemeltebb és fontosabb most, az ukrán–orosz konfliktus miatt. Mi is a sokat hangoztatott, több száz éves orosz érdek? Hogy legyen úgynevezett melegtengeri kikötője Oroszországnak. Ez volt minden cár, szovjet pártfőtitkár, és későbbi elnök politikájának az egyik sarokköve, de igaz ez az ukránokra is. Az orosz (és ukrán) tengeri kereskedelem tehát csak a Fekete-tengeren keresztül tud egész évben biztonsággal hajózni. Ha csak Oroszországot nézzük, Moszkva minden eszközzel biztosítani akarja Szevasztopolnak, a Krím-félsziget legnagyobb és Oroszország egyetlen melegvizi kikötőjének a biztonságát. Ezt ne tudná a tanult amerikai újságíró?
A Fekete-tengerről átjutni a Földközi-tenger nemzetközi vizeire viszont a Boszporuszon és a Dardanellákon keresztül lehetséges, amely szorosok mindkét szárazföldi oldalról Törökország területét képezik. S bár az 1936-os Monreux-i egyezmény alapján Törökország sem akadályozhatja meg a hajók áthaladását, de a szorosokat ellenőrzése alatt tarthatja, és tartja is. Ezt ne tudná összerakni a Washington Examiner kollégája? Hogy az oroszoknak oly fontos átjáró 1952 óta egy NATO-partner ellenőrzése alatt található?
Nem beszélve arról, hogy az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetén belül a második legnagyobb hadsereg szintén Ankaráé. Németországnak és Franciaországnak együtt nincsen annyi katonája, mint Törökországnak a NATO 2021-es adatbázis alapján. A török hadiipari termékek pedig több NATO-eszközben is rendszeresítve vannak.
A világunk butul el. Sok energiát visznek el az ilyen nemtelen, átgondolatlan és értelmetlen támadások, amilyenekkel most már nap mint nap találkozunk. De a logika mentén fel kell venni velük szemben a harcot, hogy legyen még helye a józan paraszti észnek, a logikus gondolkodásnak a Nap alatt.
Miklós Gábor,
a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója
Hozzászólások