Egy napsütéses reggelen, június 3-án, szombaton a szokottnál több autó kanyarodott le a Nagyenyedről kivezető útról Tompaházán át Lőrincrévére. A növekedő látogatok száma, a lőrincrévi Hip-Tep Lovasterápiás egyesületnek köszönhető, ugyanis második alkalommal rendezték meg a MOL Gyermekgyógyító Kupát. A szombati rendezvény keretén belül, az ország szinte minden részéről, kilenc egyesület vett részt. A szépszámú nézősereg, ügyességi bemutatót, voltizst vagy más néven lovastornát és akadályos pályán való lovaglást láthatott.
Egy ölelés, több mint bármi!
A lovasterápia, nem más mint a ló segítségével végzett gyógyítás.Lassacskán Romániában is kezd egy ismert fogalommá válni. A lovaglás nagy hatással van a résztvevők lelki, szellemi és fizikai állapotára. A lovasterápia csökkenti a szorongást, segít az önbizalom, a kitartás növelésében. A Hip-Tep Egyesület vezetőjétől, Balogh Csilla terapeutától megtudtuk, hogy nem is az a fontos, hogy személy szerint ki a győztes, hanem az, hogy a fogyatékos gyerekeknek nagy élmény, hogy el tudják helyesen végezni a feladatot! Egyre több gyerek jár lovasterápiára, illetve sportolásként választják a lovaglást, s nem csak Fehér megyéből, hanem az ország távolabbi részeiről is. Olyan eset is volt, hogy a fogyatékos gyerekek akik ide jártak és járnak lovasterápiára elkezdtek szavakat mondani, beszélni ami óriási fejlődést jelent, nemcsak a gyereknek, hanem a szülőknek is, mivel egy családtag betegsége az egész családra kihat. Persze ez nem azt jelenti, hogy a fogyatékos gyerek egyből megszólal a ló hátán, de több esetben az első szavak között szerepelt, az anya, apa mellett a ló szó is.
A lovasterápia sok munkát, figyelmet és fáradságot igényel. De vajon mi ad erőt a terapeutáknak?
„Sokat köszönhetünk először is a családnak, mivel a legnagyobb segítséget ők nyújtják, de szerencsére önkéntesek is segítenek és nem utolsó sorban a sikerélmény, amikor látjuk, hogy a gyerekek elmosolyodnak, nem adják fel, és sikerül elvégezniük a gyakorlatokat! Amikor a gyerek leszáll a lóról, s azt mondja, hogy köszönömés átölel, az mindennél többet jelent” – mondta el Balogh Csilla és Csaba.
Miklós Melinda, a kolozsvári BBTE Pszichológia és Neveléstudományi Karának gyógypedagógia szakos hallgatója, önkéntesként segít a Hip-Tep Egyesületnek. Elmondása szerint itt a gyerekek egy magas szintű képzésen vehetnek részt, fejlődhetnek a lovasterápia segítségével mind fizikailag, mind mentálisan. Néhány hónapja jár ide segíteni, de már az első találkozáskor észrevette, mennyire komplex e terápia, s mily sok összpontosítást igényel mind a terapeuta, mind a gyerek részéről. A fiatal önkéntes szerint, sajnos sokan egyből a hibát látják a fogyatékos személyben, s nem az értéket, a fejlődő képességet e gyerekekben, s az örömet, mely a lelkük mélyén lapul.
„Fontos az, hogyan közeledünk e gyerekekhez, a találkozás pillanatától kezdve, mivel egy kapcsolatot lépésenként kell felépíteni, el kell nyerni a gyerek bizalmát. Már egy szó kimondása a fogyatékos gyerek részéről, egy nagy sikerélmény mindenki számára!” – zárta gondolatát Miklós Melinda.
Erőt, bizalmat adhat egy gyerek meg egy ló? Igen, mivel ez a nap is nemcsak egy egyszerű, monoton gyakorlat volt, hanem egy évi munka gyümölcsét, a gyerekek fejlődését színes, ritmusos előadásként mutatta be a Hip-Tep Lovasterápiás Egyesület!
Érsek Attila
Hozzászólások