Tervek, elképzelések vannak, pénz nincs

Nincs könnyű helyzetben az Arad Megyei Munkaerő-foglalkoztató Ügynökség. A pénztelenség, minden erőfeszítésük ellenére, továbbra is rányomja bélyegét munkájukra – ez derült ki az ügynökségen legutóbb megtartott sajtótájékoztatón. 

Mert tény, hogy bár eltelt már egy hónap az új esztendőből, az intézménynek még most sincs költségvetése, még most sem tudja, hogy mennyi pénzből gazdálkodhat, mennyit fordíthat a különböző, egyébként prioritásként számon tartott akciókra, rendezvényekre, munkaerő-vásárok, szakmai és továbbképző tanfolyamok szervezésére stb.

Az ügynökség elmúlt évi mérlege a gazdasági recessziót tükrözi, bár azt el kell mondanunk, hogy ez a mérleg pozitívabb az országos átlagnál. Viszont az előző esztendők helyi viszonyaihoz, eredményeihez mérten jelentős a visszaesés. 2009. december 31-én az ügynökség nyilvántartásában 14 591 munkanélküli szerepelt (közülük azonban csak 10 689 személy részesült munkanélküli segélyben), a 2008-as 6459-cel szemben. Év végére a munkanélküliségi ráta elérte a 6,8 százalékot, ám ez egy százalékkal alacsonyabb az országosan jegyzett 7,8 százaléknál! A kollektív elbocsátások eredményeként 2624 ember maradt munka nélkül (februárban volt a legmagasabb ez szám: 583 személy és novemberben a legkisebb, alig 49, míg decemberben valamivel több, összesen 54 személy). A legtöbb munkanélkülit, összesen 2062 személyt, tavaly márciusban vette nyilvántartásba az ügynökség, februárban 1682-öt, májusban 1797-et, novemberben 1626-ot. Közben, főként a tavaszi és nyári hónapokban, alkalmazások is voltak, bár ezek egyik hónapban sem haladták meg az ezret, tekintettel arra, hogy igencsak megcsappant a munkaadók állásajánlatainak száma, jócskán megbillent a munkaerő kereslet és kínálat egyensúlya, jóval több volt az eszkimó, mint a fóka.

Az aradi AJOFM munkaerő-vásárok szervezésével igyekezett segíteni az álláskeresőknek, több-kevesebb sikerrel. Az azonban vitathatatlan, hogy hozzájárulnak a munkaerő-foglalkoztatás hatékonyságának növeléséhez, ébren tartják a munkaadók és munkavállalók közötti kapcsolatot, értékes információkat közölnek a munkaerőpiac követelményeinek változásairól, a humán tőke megfelelő kiaknázásáról. Ezeket a célokat szolgálják azok az uniós finanszírozású pályázatok is, amelyekbe az aradi ügynökségnek partnerként már sikerült bekapcsolódnia, vagy éppen most folyik az újabb pályázás, mint például a Corridor (Folyosó) elnevezésű projekt, amely nem más mint egy román-magyar együttműködési hálózat kiépítése a munkaerőpiacon, közös adatbázis létrehozásával.

2009-ben az ügynökség 16 szakmai és továbbképző tanfolyamot szervezet a munkaerőpiac követelményeihez igazodva. E tanfolyamokra több mint 5125 személy jelentkezett, viszont csak 422-nek sikerült ténylegesen elvégezni a tanfolyamot az ügynökség igencsak korlátozott költségvetése miatt.  Nos, ez a költségvetés minden jel szerint idén sem lesz nagyobb, sőt! 2010-es tervükben 18 szakképző tanfolyam beindítása szerepel, olyan szakmákban, mint szakács, fodrász, villanyszerelő, kárpitos, projektmenedzser, autószerelő, kereskedelmi dolgozó, asztalos, virágkertész, tájrendező stb. Hogy mindebből mennyi valósul meg, azt pillanatnyilag Horia Ocoliceanu, az ügynökség aligazgatója sem tudta megmondani. Minden a számukra kiutalandó költségvetéstől függ, amely azonban sajnos késik.

Ilyen vonatkozásban Ocoliceanu aligazgató szerencsésnek minősítette azt a javaslatot, hogy a munkaerő-foglalkoztató ügynökségek a megyei tanácsok alárendeltségébe kerüljenek. Az aradi ügynökséget belefoglalták e javaslat gyakorlatba ültetését célzó decentralizálási tervbe, bár konkrétumok még nem ismertek.

– Ennél jobb dolog nem is történhetne az intézményünkkel. Európában ezek az ügynökségek mindenütt a régiók alárendeltségébe tartoznak, nem függnek az ország költségvetésétől. Reményeim szerint a decentralizáció a javunkat szolgálja majd! – jegyezte meg az aligazgató.