Tornyai Tájház: régi ízek, régi mesterségek, új élmények

Július 13-án a Tornyai Tájházban a régi tárgyak meséltek a múltról, miközben a gyerekzsivajtól hangos udvarban a jövő nagyszülei tevékenykedtek. Az RMDSZ Arad Megyei Szervezete, a Pro Identitas Egyesület és a Pro Pir Kult Egyesület általános iskolás korúaknak szervezett kézműves napot, hogy a gyermekek egy napra kiszakadjanak a digitális világból, és testközelből ismerkedjenek meg a régi falusi élet mindennapjaival. 

A jelenben egyre kevesebb gyermeknek adatik meg, hogy nagyszülőknél, falusi környezetben töltsön időt. Sok helyen, vidéken már nincsenek haszonállatok, a régi gazdasági munkák eltűntek a mindennapokból, a nyári konyhák, kemencék és hagyományos falusi eszközök pedig leginkább csak emlékként élnek tovább. Éppen ezért különösen fontosak azok az alkalmak, amikor a nyári szünidőben a gyerekek saját élményeiken keresztül fedezhetik fel mindazt, ami egykor természetes része volt a falusi életnek.

A Tornyai Tájházban immár két évtizede azon dolgoznak, hogy ez a hagyomány és örökség ne vesszen feledésbe.

– Húsz éve működtetjük a tájházat – mondja Suttyák András. – Piroskával nagyon szeretjük a gyerekeket, és úgy érezzük, ők is nagyon szeretnek itt lenni. Húsz év alatt generációk nőttek fel nálunk. Sokszor előfordul, hogy – nem csak  Aradon, hanem a megye más településein is – visszaköszönnek az utcán azok a fiatalok, akik egykor gyermekként jártak ide. Volt, aki azt mondta, legszívesebben itt is lakna. Ennél nagyobb elismerést aligha kaphatunk.

A tájház nemcsak a régi használati tárgyak miatt különleges, hanem azért is, mert valóban élő hagyományőrző hely. A kemencében szinte hétről hétre sülnek a régi falusi finomságok: kenyérlángos, sonkával és csülökkel töltött cipó, lekváros kifli, bukta, sima lángos, csöröge, fánk, túrós lepény, de készül töltött káposzta cserépedényben, valamint különféle sült húsok is. Az ide érkezők nemcsak megkóstolhatják ezeket, hanem az elkészítésükbe is bekapcsolódhatnak.

A nyári konyha ezúttal is hamar megtelt kíváncsi gyermekekkel. A tésztagyúrás, formázás és a kemencében sütés sokuk számára teljesen új élményt jelentett.

– Főleg sütni tanítom őket. Ilyenkor nekem is mindig eszembe jut a nagymamám, bár ma már én is nagymama vagyok – meséli mosolyogva Tóth Piroska. – Sokan már egyszerűen nagymamának szólítanak, és ez nagy öröm számomra. Igyekszem bemutatni nekik a régi életmódot. Van, aki közben felidézi a saját nagymamája nyári konyháját, akinek pedig nincs ilyen emléke, annak különleges élmény mindaz, amit itt megtapasztalhat. Az a célunk, hogy ezek a régi, igazi házi sütemények és az elkészítésük tudománya megmaradjanak.

A hagyományos krumplileves, a kemencében sült lekváros kiflik és más finomságok ezúttal is gyorsan elfogytak.

– A gyerekek nagyon szeretik ezeket az ízeket. Meglepő látni a budapesti csoportoknál is, hogy nem győzik enni, minden nagyon gyorsan elfogy. A kemencében sült kiflinek egészen más az íze, ráadásul sokat számít az is, hogy saját kezűleg készítik el. Amikor látom a gyerekek ragyogó szemét és az őszinte örömüket, mindig úgy érzem, megéri a fáradság – teszi hozzá Piroska.

Miközben a kemencénél sültek a finomságok, az udvar másik részén gyöngyfűzés, kavicsfestés, vászonszatyor-festés és számos más kézműves tevékenység várta a gyermekeket. A foglalkozások mellett természetesen a tájház gazdag néprajzi gyűjteményét is bejárták, ahol a régi mezőgazdasági eszközök és használati tárgyak különösen nagy érdeklődést váltottak ki.

– Több éve rendezzük meg ezt a gyermekfoglalkozást itt, a Tornyai Tájházban, mert fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek minél közelebb kerüljenek a falusi élethez. Ismerjék meg a régi szerszámokat, eszközöket és a gazdasági munkákat. Évről évre új gyermekek érkeznek, ráadásul egyre kisebbek is bekapcsolódnak a programokba. Nagyon szeretik, hogy segíthetnek főzni a konyhában és sütni a kemencénél – emelte ki Sánta Bernadett, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének irodavezetője.

A nap végére nemcsak a kézzel készített emléktárgyak kerültek a gyermekek táskájába. Hazavittek egy darabot abból a világból is, amelyet ma már egyre kevesebben ismernek személyes tapasztalatból. Volt, akiben a régi tárgyak nosztalgikus emlékeket ébresztettek a nagyszülőknél töltött nyarakról, mások most először élhették át, milyen érzés közösen krumplilevest főzni vagy kelt tésztát dagasztani egy falusi nyári konyhában.

A Tornyai Tájház éppen ettől különleges: nem csak az autentikusan berendezett kis szobákban, vitrinek mögött őrzi a múltat, hanem élménnyé formálja azt. Olyan élménnyé, amelyre a gyerekek még hosszú évek múlva is mosolyogva emlékeznek majd vissza.