Szerencse, hogy a Csiky Gergely Iskolaközpont új szárnyához dísztermet építettek tágas folyosóval, így a kitartóan szemerkélő eső elől a szabadtérire tervezett ünnepség tető alá költözhetett.
A Gaudeamus igiturral vonult be a díszterembe a két búcsúzó nyolcadik osztály, a műsorvezető Szilágyi Diána (IX. o.) elsőnek Kis Zsuzsannát konferálta be, aki Reményik Sándor: Mi mindig búcsúzunk c. versével nyitotta meg az ünnepséget. Juhász Béla igazgató örömmel nyugtázta, hogy a búcsúzó nyolcadikosok legtöbbje az ősztől Csiky Gergely Főgimnázium nevet viselő iskolában folytatja tanulmányait, ami még több és alaposabb munkára kötelezi a tanulókat. Cziszter Kálmán önkormányzati képviselő az iskola vén diákjaként osztotta meg néhány tapasztalatát, amelyek egy életen át hasznos útmutatóként segítették, kiemelve: a mai diákoknak tovább kell vinniük a szülők, diákok nemzedékei által rájuk hagyott szellemi örökséget. A VII. osztályosok nevében Kruzslits Asztrid szólt a végzősökhöz, Tóthpál Béla (VII. o.) mondott verset, majd a nyolcadikos Pálfi Kinga búcsúzott az iskolától, tanároktól, évfolyamtársaktól, és Hanko Thalia mondott verset. A végzősök elénekelték a Várunk a csengőszóra c. dalt, majd a kulcsátadási ceremónia következett: a mostani hetedikesek átvették a felszalagozott zászlót és az iskola jelképes kulcsait.
A záróünnepség csúcspontja a díjkiosztás volt – osztályfőnökök, majd a szaktanárok okleveleket és könyvjutalmat adtak át a tanulásban és más iskolai tevékenységekben kitűnt, a tantárgy- és egyéb versenyeken. eredményes nyolcadikosoknak. Külön jutalomban részesült a legmagasabb (esetünkben azonos) médiát elért két diák, Kis Zsuzsanna és Veress Bernadett. Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője a Böszörményi Zoltán-díjakat adta át Pálfi Kingának, Hanko Thaliának és Kis Zsuzsannának.
A mintegy háromnegyed órás szertartás végén Baracsi Zsuzsanna református lelkész látta el lelki útravalóval a búcsúzókat, az ünnepség nemzeti imánk elénekelésével zárult.
Hozzászólások