Tuberkulózis volt, van és lesz

A tuberkulózis elleni küzdelem világnapja alkalmából ma megtartott sajtókonferencián a jelenlegi tébécé-helyzettel kapcsolatos statisztikai adatok tömkelegével ismerkedhettünk meg dr. Dana Negru járványügyi főorvosnak, az Arad Megyei Közegészségügyi Igazgatóság igazgatójának és Gheorghe Nini tüdőgyógyász főorvosnak (aki az országos egészségügyi tébécé program előírásainak megyei szintű gyakorlati alkalmazását irányítja) a szavai nyomán.

A statisztika tükrében igencsak szomorú kép alakult ki nemcsak Romániáról, hanem Arad megyéről is. Bár az elmúlt évekhez viszonyítva mutatkozik némi javulás, a tébécés betegek számát tekintve Románia az európai országok között még mindig a negyedik helyet foglalja el. És akármennyire is hihetetlennek tűnik számunkra, országos viszonylatban Arad megye mindjárt Olt, Giurgiu, Teleorman, Dolj, Neamţ, Galac és Konstanca megye után következik a 600 gyógykezelés alatt álló tébécés betegével. Az új megbetegedések száma 2006 óta (akkor 565 új tébécés beteget regisztráltak) kis mértékben ugyan, de folyamatosan csökkent, 2009-ben 483 új beteget jegyeztek, a visszaeső tébécések száma pedig 117 volt. Ez utóbbi annak tudható be, hogy a beteg két-három hónapos gyógykezelés után megszakítja a kezelést, mondván, hogy jól érzi magát, viszont a teljes gyógyulás ennél sokkal hosszabb ideig tartó gyógyszeres kezelést igényel. Ennek szigorú betartása nagyon fontos, annál is inkább, mert a mai napig nagy gondot okoznak a tbc multirezisztens változatai, melyekkel szemben a megszokott gyógyszerek tehetetlenek. Arad megyében 2009-ben 18 betegnél alakult ki ilyen változat.

Dr. Gheorghe Nini pozitívumként említette, hogy 2009-ben igen jónak mondható finanszírozást – több mint 100 000 lejt – kapott Arad megye az Országos Egészségbiztosító Pénztártól (az aradi, kisjenői, lippai, borossebesi tébécé kórházakban fekvő betegek kezelésére) és az állami költségvetési alapból (a megelőzésre és ellenőrzésre). Viszont a még hatékonyabb tuberkulózis elleni küzdelemhez még több pénzre lenne szükség.

Sokszor elhangzott már, hogy a betegség gyors diagnosztizálásában meghatározó szerepet játszik a tüdőszűrés, a tüdőröntgen. Sajnos nálunk nincs kötelező jellege. És éppen az Egészségügyi Minisztérium törölte el jó néhány évvel ezelőtt az előírást, amely kötelezővé tette az új alkalmazottak számára, hogy munkába állás előtt tüdőröntgent kell csináltatniuk (ott állt a kötelező orvosi vizsgálatok sorában). Ez módot adott arra, hogy az esetleges megbetegedéseket könnyebben, gyorsabban kiszűrjék, s megkezdjék a gyógykezelést. Napjainkban csak a munkaügyi orvos írhatja elő, javasolhatja a tüdőröntgen elvégzését.  

Aradon és a megyében 15 tüdőgyógyász dolgozik a kórházakban és a járóbeteg rendelőkben. Nekik kell megküzdeniük ezzel a kitartóan, keményen támadó fertőző betegséggel, amely kíméletlenül szedi áldozatait.