Új tárgyakkal bővült az Ereklyemúzeum kiállítása

Tíz évvel ezelőtt nyílt meg újra az Arad Megyei Múzeum épületében az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc eseményeinek emléket állító állandó kiállítás. 

A kommunizmus idején a raktárak mélyére száműzött gyűjtemény a magyar Nemzeti Múzeum és a budapesti Hadtörténeti Intézet után a legnagyobb relikviagyűjtemény, amely a forradalom időszakából fennmaradt. A kiállítási tárgyak között szerepelnek a honvédek személyes tárgyai, az aradi várbörtönben szabadulásukra váró rabok által készített rajzok, különböző használati eszközök, amelyeket a néhai honvédek adományoztak a múzeumnak, dokumentumok, kardok, s a vértanúk ruhadarabjai, például Kiss Ernő mellénye és Vécsey Károly kendője. 

A kiállítás újbóli megnyitását szorgalmazó Kölcsey Egyesület az évforduló alkalmából október 3-án, péntek délután egy rendhagyó tárlatvezetésre invitálta az aradi közönséget, az eddigi állandó kiállításban nem szereplő új kiállítási tárgyakat mutatva be. A három új tároló egyikét kizárólag Damjanich Jánosnak szentelték, ebben például a sírját díszítő szalag, valamint két levél tekinthető meg, amelyek egyikében Damjanichné kéri, hogy eltemettethesse a férjét, a másik pedig a kérését elutasító levél. A másik két tárolóban többek között egy kengyel, egy harctéri patika, és egy kimutatás látható arról, mennyi volt a zsoldjuk a különböző rangú katonáknak. 

A kiállítási tárgyakról és a forradalomhoz kapcsolódó történelmi eseményekről Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke számos kevésbé ismert részletet ismertetett: 

„Elmesélném, hogy itt ez a csodálatos templom (belvárosi katolikus), amit felépítettek, s a templom felszentelési tábláján az áll, hogy «Épült Isten dicsőségére, Páduai Szent Antal tiszteletére és a megdicsőült aradi vértanúk emlékére». Tehát, maguk a minorita szerzetesek is vallották és vállalták ezt a szabadságszeretetet és szabadság vágyat. S az akkori tartományfőnök, Csák Alajos Cirjék a templomba is beépítette a vértanúk emlékét, mert 13 pár hatalmas oszlop vezet a diadalív felé. Ez nem szerepel a hagyományos templomi építészetben, de ez a 13 vértanú, ez a 13 pár hatalmas oszlop, megy a diadal felé a templomban a Jóisten előtt” – mesélte Fekete Károly, akinek mondandóját Bognár Levente volt alpolgármester egészítette ki: 

„A templomot gyakorlatilag szétbombázták a várból, s két év alatt 500 munkás építi fel ezt a hatalmas templomot. Hihetetlen mekkora összefogás volt akkoriban Aradon.” 

„Érdemes utánaolvasni a templomavatási ünnepségnek a korabeli sajtóban, amit akár az interneten is megtalálhatnak, hogy a padokat is feketébe vonták, a templomot a tornyától, a kereszttől leig feketébe vonták, és belül a vértanúk képei voltak a falakon. 1890-ben fából ácsolt tribünökön 25 000 ember volt a téren, a Szabadság-szobor avatásakor. Akkor több mint 800 koszorút helyeztek el a szobornál” – mesélt az akkori eseményekről Fekete Károly, majd a kiállított ereklyék fennmaradásának történetéről beszélt. 

Bognár Leventével közösen arra is visszaemlékeztek, a kommunizmus idejében miként emlékeztek meg az aradiak a 13 vértanúról, amikor az emberek nem mehettek ki a vesztőhelyre, és nem láthatták az ereklyemúzeumban megőrzött kincseket. 

„Én gyermekkoromban is láthattam a teljes ereklyemúzeumot. Ez az aradiak számára egy nagy örökség volt, amit elődeink hoztak létre, egy olyan érték, amire büszkék voltunk. Mi aradiak többször jártunk itt szülőkkel, vagy iskolásként, de ha valaki jött hozzánk, vendég vagy rokon, más városból, vagy a határon túlról az volt az első dolog, hogy megmutassuk a 13 vértanú emlékhelyeit. Akkor csak a vesztőhely volt, oda mentünk ki, és utána az ereklyemúzeumot látogattuk meg. Nagy veszteség volt számunkra, amikor Ceaușescu idejében átrendezték a múzeumot, és az alagsorba száműzték ezeket az ereklyéket. Visszaállítani csak tíz évvel ezelőtt sikerült ezt a kiállítást, egy közös európai pályázaton keresztül a szegedi múzeum rendbe tette, restaurálta a kiállítási anyagot, ez az ami ma látható, de még több ezer kiállítási anyag van, ami restaurálásra vár” – emlékezett vissza Bognár Levente. 

A kiállítás bővítésére az aradi vár közhasználatba adásával volna lehetőség, így azon a helyen is lehetne egy kiállítást nyitni, ahol a vértanuk raboskodtak. 

A tárlatvezetés tematikus beszélgetéssel ért véget, amely során a látogatók maguk is megosztották élményeiket arról, ők miként emlékeztek az aradi tizenhármakra. 

A tárlatvezetésen jelen volt Faragó Péter kormányfőtitkár-helyettes, Tóth Csaba, Arad megye alprefektusa és Bulboacă Sorin Ovidiu, a megyei múzeum igazgatója.